Tiszántúli kunhalmok talajának változásai művelés felhagyását követően
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3448Palavras-chave:
kunhalmok, felhagyás, talajregeneráció, felszíni talajvizsgálat, védelemResumo
A vizsgálatban szereplő halmok felszíni talajrétegét a felhagyás időpontjában tápanyag feldúsulás (N, P) jellemezte, amely az invazív- és gyomfajok elterjedésének kedvezett. A felhagyást követően spontán szukcesszióval elkezdődött a növényzet regenerálódása. Az eredmények és a vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a művelés megszüntetésével megfigyelhetők változások a halmok talajának tápanyagösszetételében, a teljes regenerálódás azonban még egy nagyon hosszú folyamat eredményeként mehet csak végbe. A folyamatos talajminta-vételezéssel viszont jól nyomon követhetőek a felszíni rétegben zajló tápanyagforgalmi és talaj-regenerálódási folyamatok.
Referências
Árgay Z., Balczó B., Tóth P. 2010: A kunhalmok megőrzése. Magyar Mezőgazdaság: 48-49.
Barcsay L. 2008: Ágota puszta. Természet világa 7: 313-315.
Bede Á. 2014: A tiszántúli halmok régészeti geológiai és környezettörténeti szempontú vizsgálati lehetőségei. Szegedi Tudomány Egyetem, Doktori Értekezés. Szeged, pp. 60-61., 178 p.
Botos Á., Ökrös V., Tóth Cs. 2015: Soil aggregate stability, organic carbon and plant available nutrient contents (N,P) in soils of prehistoric mounds after abandonment of cultivation. Landscape & Environment 9(1): 42-50. https://doi.org/10.21120/LE/9/1/4
Brady M., Kellermann K., Sahrbaher C., Jeinek L. 2009: Impacts of Decoupled Agricultural Supporton Farm Structure. Biodiversity and Landscape Mosaic: Some EU Results. Journal of Agricultural Economics 60: 563-585. https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2009.00216.x
Deák B., Török P., Kapocsi I. 2008: Szik és löszgyep rekonstrukció vázfajokból álló magkeverék vetésével a Hortobágyi Nemzeti Park területén (Egyek-Pusztakócs). Tájökológia Lapok 6(3): 323-332.
Ecsedy I. 1979: The people of the pit-grave kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungariae, Akadémiai Kiadó, Budapest, 148 p.
Félegyházi E., Kiss T., Szabó J. 2002: Természetföldrajzi gyakorlatok: különös tekintettel a geomorfológiai vizsgálatokra: földrajz tanárszakos és geográfus hallgatók számára. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, pp. 87-95.
Gojda M, Hejcman M. 2012: Cropmarks in main field crops enable the identification of a wide spectrum of buried features on archaeological sites in Central Europe. Journal of Archaeological Science 39: 1655- 1664. https://doi.org/10.1016/j.jas.2012.01.023
Kátai J. 2011: Talajökológia. Debreceni Egyetem, Debrecen. TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 projekt. Debrecen, 99 p.
M. Nepper I., Sőregi J., Zoltai L. 1981: Hajdúsági halmok. Hajdúsági Közlemények 8: 28-43.
Molnár A. 2004: Hajdúsági eltűnő szigetek. Ifjúsági Természetvédő Kör Kiadó, Hajdúböszörmény, pp. 17-21.
MSZ 20135 1999: A talaj oldható tápelemtartalmának meghatározása, 12 p.
Philip C., Mark J. M., Sean T. S. 2004: Community- and ecosystem level changes in a species-rich tallgrass prairie restoration. Ecological Applications 14(6): 1680-1694. https://doi.org/10.1890/03-5273
Rákóczi A., Barczi A. 2014: Védett tájelemek az Európai Unióban, a 73/2009 EK rendelet hatásai a magyar kunhalmok állapotára. Tájökológiai Lapok 12 (1): 95-105.
Rásó J. 2012: "Ti vagytok a mi katedrálisaink". Püspökladányi Kalendárium 2013-as esztendőre. Püspökladányi Tájékoztató Központ, pp. 77-80.
Richard F. P., James M., Alan H. 2002: Restoration of species-rich grassland on arable land: assesing the limiting processes using a multi-site experiment. Journal of Applied Ecology (39): 294-309. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00718.x
Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 71-75.
Tóth A. 2004: A kunhalmokról más szemmel. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága: Alföldkutatásért Alapítvány. Debrecen, pp. 7-11.
Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány Kiadványa, Kisújszállás, 77 p.
Tóth A., Tóth Cs. 2003: Kunhalmok állapotfelmérése a Hortobágy déli pusztáin és a szomszédos hajdúsági területeken. In: Tóth A. (szerk.) Tisza-völgyi tájváltozások. Kisújszállás. Alföldkutatásért Alapítvány, 99 p.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2019 Botos Ágnes, Tóth Csaba Albert, Novák Tibor József
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).