A gímszarvas terjeszkedésének elemzése Bács-Kiskun megye középső területein
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3429Palavras-chave:
gímszarvas, terjeszkedés, erdőResumo
A gímszarvas intenzív alföldi terjeszkedésének kezdete feltehetően az 1970-es évek környékére helyezhető. Az Alföld erdősítéséhez köthető folyamat napjainkban is töretlen. A faj új területeken való megjelenése gazdasági haszna mellett gyakorta - az apróvad számára hátrányos - vadgazdálkodási szemléletváltáshoz vezet, valamint sok esetben konfliktust teremt a vadászatra jogosult és a földhasználók között. Ezért az állomány terjeszkedésének nyomon követése és az állományszabályozási lehetőségek megállapítása releváns feladat. Jelen vizsgálat fő célkitűzése az volt, hogy a Bács-Kiskun megyei gímállomány terjeszkedését jellemezzük a populációdinamikai paraméterek és az erdőterület-arány változásának függvényében. Az adatok az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) állományából az 1998-2018-as időszakra vetítve kerültek elemzésre. A gridcellákra alapozott vizsgálat szignifikáns eltéréseket igazolt az egyes erdősültség kategóriák között mind a populációdinamikai, mind a terítéksűrűségi adatok esetében. A 25% alatti erdősültségű területeken élő gímszarvasállomány dinamikája többnyire hektikus, mely a „felvillanó”, ideiglenes előfordulásra utal. A 25-50%-ban erdősült területeken mutatkozott legtöbb alkalommal populációnövekedés, emellett az állománysűrűséget alacsony értékek jellemezték. Ezeket az alacsony létszámú, ám növekedő állományokat a hasonló adottságú területeken gazdálkodók még vadászattal is képesek lehetnek korlátozni, így szerepet vállalva a faj további terjeszkedésének kontrollálásában.
Referências
Bihari Z., Babolcsai Gy., Bartholy J., Ferenczi Z., Gerhátné Kerényi J., Haszpra L., Homokiné Ujváry K., Kovács T., Lakatos M., Németh Á., Pongrácz R., Putsay M., Szabó P., Szépszó G. 2018: Éghajlat. In: Kocsis K. (főszerk.) Magyarország nemzeti atlasza: természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest p. 187, 58– 71.
Bleier N., Csányi S., Fehér P., Kozma J., Náhlik A., Nyúl A., Varga G. 2020: A nagyvadgazdálkodás aktuális problémái és megoldásuk lehetőségei. Varga, G., Rung, Á. (szerk.). A vadgazdálkodás időszerű kérdései 18. Országos Magyar Vadászkamara, Budapest. p. 14–75
Bleier N., Kovács I., Csányi S. 2017: Gazdálkodók a vadkárról (I.). Magyar Mezőgazdaság 72: 24–25.
Byers, C. R., Steinhorst, R. K., Krausman, P. R. 1984: Clarification of a technique for analysis of utilization-availability data. In: The Journal of Wildlife Management 48 (3) 1050–1053. https://doi.org/10.2307/3801467
Csányi S. 1989: Egyszerű módszer a gímszarvas állomány minimális létszámának becslésére. Vadbiológia 3: 49–55.
Csányi S. 1991: Red deer population dynamics in Hungary: Management statistics versus modeling. in Brown, R. D. (ed.) The Biology of Deer. Springer Verlag, New York. p. 596 37–42. https://doi.org/10.1007/978-1-4612-2782-3_5
Csányi S. 1999: A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön. Vadbiológia 6: 43–48.
Csányi S. 2002: Szarvasállomány és szarvasgazdálkodás a statisztikák alapján. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 1. Gímszarvas. Kaposvári Egyetem, 2002. november 22. p. 10–22.
Csányi S. 2010: Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 116
Csányi S., Márton M., Köteles P., Lakatos E.A., Schally G. 2019) Vadgazdálkodási Adattár –2018/2019. vadászati év. Országos Vadgazdálkodási Adattár, Gödöllő, p. 66
Csányi S., Tóth P. 2000: Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas állomány létszámának meghatározására. Vadbiológia 7: 27–37.
Fisher R. A. 1922: On the interpretation of χ2 from contingency tables, and the calculation of P. Journal of the Royal Statistical Society 85 (1) 87–94. https://doi.org/10.2307/2340521
Hartl, G., Willing, R., Lang, G., Klein, F., Köller, J. 1990: Genetic variability and differentiation in red deer (Cervus elaphus L) of Central Europe. Genetics Selection Evolution 22, 289–306. https://doi.org/10.1186/1297-9686-22-3-289
Huzsvai L. 2011: STATISZTIKA Mezőgazdászok részére. SENECA BOOKS Kiadó, Debrecen, p. 96
Kiss Cs. 2020: Egyszerű szintvonalas térkép készítése QGIS program és SRTM* segítségével. Erdészeti Lapok CLV. 2. 48–50.
Mátrai K., Szemethy L., Tóth P., Katona K., Székely J. 2003: A vegetáció jellemzői és a szarvas területhasználata közötti összefüggések egy alföldi erdőségben. Vadbiológia 10: 26–35.
Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018a: Észak-bács-kiskuni vadgazdálkodási tájegység (302). Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály. p. 177
Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018b: Illancs-bugaci vadgazdálkodási tájegység (303). Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály. p. 177
Országos Vadgazdálkodási Adattár 2018c: Közép-bács-kiskuni vadgazdálkodási tájegység (304). Agrárminisztérium, Vadgazdálkodási Tájegységi Főosztály. p. 178
Reiczigel J., Harnos A., Solymosi N. (Szerk.) 2010: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Nagykovácsi: Pars Kft., p. 462
Szunyoghy J. 1963: A magyarországi szarvas. Kandidátusi értekezés. Budapest: Természettudományi Múzeum, p. 193
Tóth P., Szemethy L. 2000: A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon. Vadbiológia 7: 19–26.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2021 Ilyés Kinga, Csányi Sándor, Márton Mihály
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
