Kondorosi mezsgyék növényzete és tájtörténete közötti összefüggések vizsgálata

Szerzők

  • Sutyinszki Zsuzsanna Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Szentes Szilárd Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Katona Zoltán Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Puszta Eszter Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Marinkás Ádám Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Penksza Károly Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3764

Kulcsszavak:

tájtörténet, Dél-Tiszántúl, löszmezsgyék, természetesség, védett fajok

Absztrakt

Az Alföldön egykor hatalmas kiterjedésű löszpusztagyepek, a szántóföldek terjeszkedése miatt ma már leginkább csak a mezsgyékben gyakran csupán néhány méter széles, de számos értékes és ritka élőlényt rejtő állományokként maradtak fenn. Elsősorban az ősi, elsődleges mezsgyék értékesek, de az agrárkörnyezetgazdálkodásiprogramoknak köszönhetően nemzetközi szinten is előtérbe kerültek a másodlagosankialakított szegélyek. Az agrár-környezetgazdálkodási programok sikere érdekében Magyarországon is fontos lenne tudnunk, hogy milyen növényzet alakulhat ki a másodlagos mezsgyéken. Munkánk során célul tűztük ki a vizsgált mezsgyék korának minél pontosabb meghatározását, a mezsgyék növényzete és kora közöttiösszefüggések feltárását, valamint azon tényezők meghatározását, amelyek kulcsfontosságúak a természetvédelmi szempontból értékes mezsgyék fennmaradásához, kialakulásához. Eredményeink azt mutatták, hogy nem csak a legősibb mezsgyék állapota volt természetes. Sőt a legjobb értékeket az 1893-ban kijelölt, másodlagos eredetű vasúti mezsgye mutatta. Az elsődleges mezsgyék közül számos degradált állapotú, esetlegegy-két ritka faj jelzi, hogy valaha értékesebb lehetett növényzetük. Jellemzően a széles, szántóföldekkel közvetlenül nem érintkező mezsgyék voltak jó természetességűek. Ebből arra következtethetünk, hogy számostényező együttes jelenléte szükséges a természetes, ősi vegetáció fennmaradásához. Másodlagos mezsgyékesetében a kor mellett rendkívül fontos a megfelelő propagulum forrás is. Éppen ezért fontos, hogy még addig szaporítsuk a szántószegélyek számát és kiterjedését, amíg van honnan visszatelepülniük a természetvédelmiszempontból értékes fajok.

Információk a szerzőről

  • Sutyinszki Zsuzsanna, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    sutyizsuzsi@gmail.com

Hivatkozások

Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53(1-2): 3-16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2

Bella I. 1975: Kondoros száz esztendeje. Kondoros Nagyközségi Tanácsa, Kondoros.

Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége az Alföld löszvidékein. Tájökológiai Lapok 3(2):363-364.

Csathó A. I. 2008: Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés. KMNPI, Szarvas.

Csathó A. I. 2009: Előzetes javaslatok a mezsgyék mintavételezéséhez. 8. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadások és poszterek összefoglalói, Szeged, p. 41.

Csathó A. I. 2011: Az elsődleges és másodlagos mezsgyék növényzetének összehasonlító vizsgálata a battonyai Gránic és Csárda-dűlő példáján. Tájökológiai Lapok 9(2): 345-356.

CSONTOS P., TAMÁS J. 2007: Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovariensis 49(1): 3-13.

Haan L. 1866: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról és mostani állapotjáról. Pest.

Haan L. 1870: Békésvármegye hajdana. I. történelmi rész. Pest.

Herczeg E. 2005: Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: FLÓRA adatbázis 1.2 – taxonlista és attribútum-állomány. FLÓRA munkacsoport, MTA-ÖBKI, MTM Növénytára, Vácrátót.

Joó K. 2003: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok 1: 87-95.

Karácsonyi J. 1896: Békésvármegye története. Gyula.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

Kiss I. 1968: Ősgyep-maradvány az Orosházi Nagytatársáncon, Acta Academ. Pedagogiae Szegediensis Szeged 2: 39-61.

Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstracta Botanica 12: 1-23.

Szerényi J., Kalapos T. 2000: Löszpusztai vegetáció maradványai az Érd-százhalombattai Sánc-hegyen.

Lippay János – Vas Károly Tudományos Ülésszak, Szt. István Egyetem, Budapest, 2000. nov. 6–7. Összefoglalók: Botanikai Szekció, pp. 62-63.

Tóth A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: TÓTH A. (szerk.): A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen, pp. 7-12.

Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2(2): 341-348.

Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550-553.

http1:http://www.kondoros.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=99&Itemid=337

Letöltések

Megjelent

2013-12-06

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Kondorosi mezsgyék növényzete és tájtörténete közötti összefüggések vizsgálata. (2013). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 11(2), 379-388. https://doi.org/10.56617/tl.3764

Hasonló cikkek

41-50 a 213-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 > >>