Őszi búza fajták (Triticum Aestivum l.) adaptálhatósága a Mátraalja ökológiai viszonyaihoz
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3740Kulcsszavak:
búza, fajta-összehasonlító kísérlet, termésátlag, MátraaljaAbsztrakt
A Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságában 1994-től végeztünk őszi búza kisparcellás fajta-összehasonlító kísérletet, véletlen blokk elrendezésben, 4 ismétlésben. Vizsgáltuk többek között a fajták télállóságát, állóképességét, növénymagasságát, mértük a betakarított szemtermés mennyiségét, ezerszemtömeget, Hl-tömeget. Jelen munkámban a 2003-2005. kísérleti években tapasztalt eredményeket dolgoztam fel. A kísérleti évek és a fajták eredményei között szignifikáns eltérések mutatkoznak, mely elsősorban az eltérő csapadék-mennyiségnek, eloszlásnak köszönhető. A fajtákat a tájra jellemző éghajlati és talajviszonyokhoz való alkalmazkodásuk alapján 4 csoportra osztottam. A Mátraalján termesztésre a kedvező és kedvezőtlen feltételek esetén is megbízható termést adó csoportba tartozó fajtákat (Buzogány, GK Élet, Róna, MF Kazal, GK Petur) ajánlom.
Hivatkozások
Anonymus 2011: GOSZ-VSZT őszi búza posztregisztrációs fajtakísérlet, 2010: Agrofórum extra-41. p. 22
Ágoston T., Pepó P. 2005: Évjárathatás vizsgálata őszi búzafajták termésére és termésstabilitására. Agrártudományi Közlemények 16, Különszám, p. 62.
Ángyán J., Menyhért Z. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. p. 253
Bedő Z., Láng L. 2008: Fejlődési trendek a búzanemesítésben – átalakul a jövő búzája. Agrofórum 19(2): 10.
Baráz Cs., Dudás Gy., Holló S., Szuromi L., Vojtkó A. (szerk.) 2010: A Mátrai Tájvédelmi Körzet – Heves és Nógrád határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, p. 431
Dávid L. 1999: Antropogén hatások a tájban a Mátra déli területein. 2. Tájtörténeti Tudományos Konferencia. In: Füleky Gy. (szerk.) A táj változásai a Kárpát-medencében. Konferenciakiadvány, Gödöllő, p. 251–257.
Láng L., Bedő Z. 2006: A hazai búzanemesítés stratégiai jelentősége. In: DUDITS D. (szerk.) A búza nemesbítésének tudománya MTA Szegedi Biológiai Központ, Szeged. p. 19.
Láng L., Bakos K., Cseh K. 2011: 20 éves a martonvásári kalászos nemesítési innovációs rendszer. Agrofórum extra 41: 12
Magda S., Marselek S. 2000: A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari technológia alapjai. Növénytermesztés. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, p. 162–166.
Matuz J., Mesterházy Á., Kertész Z., Csősz L.-Né, Beke B., Cseuz L. 2008: Milyen lesz a jövő búzája? Mi készül a hazai nemesítők műhelyeiben? Agrofórum 19(2): 13.
Nagy L. 1981: A búzatermesztés területi elhelyezése Magyarországon természeti tényezők alapján. Akadémiai Kiadó, Budapest
Pepó P. 2007: The role of fertilization and genotype in sustainable winter wheat (Triticum aestivum L.) production. Cereal Research Communications 35(2): 917–920. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.188
Sváb J. 1964: A szántóföldi kísérletezés jelentősége és módszerei a nagyüzemekben. Témadokumentáció, p. 43.
Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 113–152.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Bélteki Ildikó
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).