Módszertani lehetőségek az ipari tájterhelés vizsgálatára egy Duna menti mintaterület példáján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3643Kulcsszavak:
adatbázisok, térinformatikai módszerek, ipari hatások, ipari tájterhelés, tájmetria, fragmentációAbsztrakt
Az ipari tájterhelés és befolyásoltság vizsgálatának módszertani alapjait, modellezési lehetőségeinek kidolgozását Magyarország ipari sajátosságaihoz igazítva készítettük el. A modellezések során a fő súlyt az ipari folyamatok tájban való megjelenésének vizsgálatára helyeztük, felölelve a vonalas és foltszerű objektumokat is. A módszertani alapok bemutatása után a részletes vizsgálatokat – esettanulmány-jelleggel – az elmúlt mintegy 150 év során erősen iparosodott Komáromi járás területére végeztük el.
Hivatkozások
Csorba P. 2005: Magyarország út- és vasúthálózatának ökológiai tájfragmentációs hatása. ÖKO 13(3–4): 102– 112.
Csüllög G., Horváth G. 2008: Települési környezet és térhasználat változás egy korábbi ipari térségben. In: Orosz Z., Fazekas I. (szerk.): Települési környezet. Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen, pp. 153–159.
Csüllög G., Horváth G. 2009: Az ipari tér felszámolásának tájváltozási következményei Ózdon és környékén. In: Fazekas I. (szerk.): Települési környezet. Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék, Debrecen, pp. 112–117.
Csüllög G., Horváth G., Szabó M. 2012: Felhagyott bányaterületek eredményezte tájproblémák. In: Lóczy D.: Geográfia a kultúra fővárosában I. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 231–236.
Mari L. 2010: Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.): Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. JATE Press, Szeged, pp. 317–330.
Munkácsy B. 2003: Szélturbinák a tájban. Az energetikai célú szélenergia-alkalmazások megítélése a tájhasználat és a tájvédelem tükrében. Földrajzi Közlemények 127 (1–4): 77–86.
Símová, P., Gdulová, K. 2012: Landscape indices behavior: A review of scale effects. Applied Geography 34: 385–394. https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2012.01.003
Szabó M., Horváth G., Csüllög G. 2010: Tájhasználat-változások – Tájkezelési kényszerek vagy lehetőségek? In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Tájhasználat és tájátalakulás a 18-20. században. Környezetkímélő Agrokémiáért Alapítvány, Gödöllő, pp. 61–68.
Szabó Sz. 2010: Tájmetriai vizsgálatok lehetséges adatbázisai. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.): Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. JATE Press, Szeged, pp. 41–61.
Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2005: Tájékoztató a szélerőművek elhelyezésének táj- és természetvédelmi szempontjairól Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal. 26 p.
Tamás L., Csüllög G., Horváth G. 2013: Ipari tájak degradációs folyamatainak problémái. In: Konkoly-Gyuró É., Tirászi Á., Nagy G. (szerk.): Tájtudomány – tájtervezés. Sopron, pp. 108–114.
Tamás L. 2014a: Az ipari objektumok kataszterezésének lehetőségei a katasztrófa- és környezetvédelemben. Műszaki Katonai Közlöny 24(1): 231–242.
Tamás L. 2014b: A Duna régió iparosodása a környezet és a táj szempontjából. TAYLOR Gazdálkodás- és szervezéstudományi folyóirat 6(3–4): 342–350.
Uuemaa, E., Antrop, M., Roosaare, J., Marja, R., Mander, Ü. 2009: Landscape metrics and indices: an overview of their use in landscape research. Living Reviews in Landscape Research 3(1): 28. https://doi.org/10.12942/lrlr-2009-1
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2016 Tamás László, Csüllög Gábor, Horváth Gergely, Szabó Mária, Munkácsy Béla
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
