The relationship between changes in the agricultural landscape and direct support between 2009 and 2023 in Békés county
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4934Keywords:
common agricultural policy, direct supports, diversification, greening, climate protection, nature conservation historyAbstract
The support system of the Common Agricultural Policy is crucial for farmers. The conditions for direct payments, especially in the last two budget periods, include increasing requirements for environmental protection, nature and landscape conservation. I carried out my research in Békés County from 2009 to the present, i.e. 14 agricultural years, mainly by data processing. I requested data on the individual applications from the Békés County Office and the Hungarian State Treasury (as the agricultural payment agency). I found that the greening regulations had a significant impact on the diversification of crops and landscape elements in the years of their introduction. Over time, however, there has been some regression, and a similar cropping pattern to that which existed before the regulations has begun to emerge. This is also true for the individual landscape elements identified in the applications. However, it has also been shown that reversion has not occurred because the regulations have not been respected. All in all, the first year of the latest funding cycle, starting in 2023, shows positive changes from a landscape conservation point of view.
References
Árpási, Z., Gödör, Z., Nyári, C. 2021: Vírusos gazdaság. Deliberationes 14(1): 59–59.
Árpási, Z. 2018: Wellness tourism: What motivates the consumer. Valahian Journal of Economic Studies 9(1): 87–92. DOI: https://doi.org/10.2478/vjes-2018-0009
Bede, Á., Csathó, A. I. 2019: Complex characterization of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary. Tájökológiai Lapok 17(2): 131–145.
Békés Vármegyei Kormányhivatal (BÉVKH) 2023: Adatszolgáltatás az egységes kérelmek adatairól 2009 és 2023 között.
Benkő, B., Dávid, L., Farkas, T. 2022: Opportunities for the development of innovation among hotels in northern hungary. GeoJournal of Tourism and Geosites, 40(1): 267–273. DOI: https://doi.org/10.30892/gtg.40132-828
Bodnár K., Majzinger I., Mikó Józsefné Jónés E. 2017: Biztonságos állati termék előállítás. Agro-Assintance Kft., Csongrád. p. 163.
Buckwell, A. E., Harvey, D. R., Thomson, K. J., Parton, K. A. 2019: The costs of the common agricultu-ral policy, Vol. 7., Routledge, London, p. 160.
Bujdosó, Z., Dávid, L., Tőzsér, A., Kovács, G., Major-Kathi, V., Uakhitova, G., Katona P., Vasvári, M. 2015: Basis of heritagization and cultural tourism development. Procedia-Social and Behavioral Sciences 188: 307–315. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.03.399
Centeri, C., Barta, K., Jakab, G., Szalai, Z., Bíró, Z. 2009: Comparison of EUROSEM, WEPP, and MEDRUSH model calculations with measured runoff and soil‐loss data from rainfall simulations in Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science 172(6): 789–797. DOI: https://doi.org/10.1002/jpln.200900009
Davies, B.B., Hodge, I.D. 2006: Farmers’ preferences for new environmental policy instruments: de-termining the acceptability of cross compliance for biodiversity benefits. Journal of Agricultural Economics 57(3): 393–414. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2006.00057.x
Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Bede, Á., Csathó, A. I., Tóthmérész, B. 2018: Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117–1132. DOI: https://doi.org/10.1007/s10980-018-0660-x
Egri Z. 2023: Mobilitás és perzisztencia a hazai települési szintű jövedelemegyenlőtlenségi folyama-tokban, 2012–2019. Területi Statisztika 63(1): 3–37.
Egri Z. 2022: A hazai települési jövedelemegyenlőtlenségek sajátosságai a földrajzi közelhatások alapján, 2012–2019. Területi Statisztika 62(6): 625–662.
Farkas, T. 2021: The role of the social capital in rural development. Case study analysis of village research camps in Romania and Hungary. European Countryside 13(3): 584–598. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0033
Futó, Z., Bodnár, K. 2021: Soil hydrology. Water in Biomechanical and Related Systems 2021: 277–302. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-67227-0_14
Grant W. 2010: Policy Instruments in the Common Agricultural Policy. West European Politics 33(1): 22–38. DOI: https://doi.org/10.1080/01402380903354049
Gyuricza, C., Földesi, P., Mikó, P., Ujj, A. 2005: Carbon dioxide emission from arable lands. Cereal Research Communications 33(1): 89–92.
Horváth J., Komarek L. 2016: A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái. Szegedi tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely, p. 269.
Kassai, Zs.; Farkas, T. 2012: Participation in local rural development partnerships. Annals of The Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists 14(6): 104–108.
Keeling, L. J. 2005: Healthy and happy: animal welfare as an integral part of sustainable agriculture. AMBIO: A Journal of the Human Environment 34(4): 316–319. DOI: https://doi.org/10.1639/0044-7447(2005)034[0316:hahawa]2.0.co;2
Komarek L. 2019: Hasonlóságok és különbségek Magyarország területi fejlettségében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 14(3): 29–43.
Rákóczi A. 2018: A termeléshez kötött támogatások és a zöldítési előírások hatása a vetésszerkezetre Békés megyében. Tájökológiai Lapok 16(2): 129–142. DOI: https://doi.org/https://doi.org/10.56617/tl.3584
Rákóczi A. 2017a: A zöldítési előírások bevezetésének első éves tapasztalatai Békés megyében. Táj-ökológiai Lapok 15(1): 59–66. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3609
Rákóczi A. 2017b: A „zöldkomponens” első éve számokban, Békés megyében. Gazdálkodás 61(3): 235–246. DOI: https://doi.org/10.22004/ag.econ.265268
Rákóczi A. 2017c: Az agrártámogatások előírásainak hatásai a vetésszerkezetre, a területpihentetés elterjedésére Békés megyében. Gazdálkodás 61(5): 423–436. DOI: https://doi.org/10.22004/ag.econ.269266
Rega, C., Thompson, B., Niedermayr, A., Desjeux, Y., Kantelhardt, J., D’alberto, R., Paracchini, M.L. 2022: Uptake of ecological farming practices by EU farms: A pan‐European typology. EuroChoi-ces 21(3): 64–71. DOI: https://doi.org/10.1111/1746-692x.12368
Tirják L. 2016: A Dévaványai túzokvédelmi mintaterület működtetésének ökológiai alapvetése. PhD Értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, p. 169.
Tóth, C. A., Rákóczi, A., Tóth, S. 2018: Protection of the state of prehistoric mounds in Hungary: law as a conservation measure. Conservation and Management of Archaeological Sites, 20(3): 113–142. DOI: https://doi.org/10.1080/13505033.2018.1486125
Varela-Ortega, C., Calatrava, J. 2004: Evaluation of Cross-Compliance: Perspectives and Imple-mentation. Developing Cross Compliance in the EU: Background, Lessons and Opportunities (Qlk5-Ct-2002-02640), Seminar Vol. 4.
Vásáry M. 2020: Szupranacionális és nemzeti koordináció gyakorlati jelentősége a közös agrárpolitikában. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, p. 45.
Hivatkozott jogszabályok és rendeletek
A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gya-korlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetés-re alkalmas állapotban tartásának feltételeiről
A 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Rákóczi Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
