Possibilities for the evaluation of microstructures in agricultural landscape patterns
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4612Keywords:
landscape functions, landscape structures, biotope networks, hedgerows, landscape evaluationAbstract
A holistic view of the landscape requires the evaluation of landscape functions and patterns in a joint system. Agricultural landscapes have to fulfill both production and conservation functions and their ability for the latter one heavily depends on their pattern.
During analyses of landscape patterns and during planning of land rehabilitation measures more attention has to be devoted to microstructures since they ensure connectivity and links among major ecological patches. The new research direction of landscape metrics attempts to describe connectivity through geoetric indices. The application of Geographical Information Systems and remote sensing techniques allows the combination of research methods of landscape functions and landscape patterns.
Hedgerows of various kind are remarkable microstructures in the Central European cultural landscape. Their evaluation is equally feasible through system-based indicator species and inventory methods. One of the techniques, elaborated for the territory of the German province Schleswig-Holstein primarily includes parameters of form (dimension, conditions, continuity) and ecological functions (border, connectivity, protection against wind). In the second step, qualitative assessment, biological features (composition of species) are more emphasised.
Adapting the German method and supplementing it with hedgerow pattern analysis, author developed a scoring technique for the piedmont of Villány Hills, Southern Transdanubia, Hungary, primarily suitable for assessing hedgerows in and around cultivated or abandoned vineyards and orchards.
References
Aradi Cs., Gőri Sz. 2001: A természetvédelem ökológiai alapjai. Az V. Magyar Ökológus Kongresszuson elhangzott előadás. Búvár 56/2: 10-12.
Auweck F. 1982: Bewertung von Hecken in Bayern. In: Hecken, Flurgehölze (eds.): Struktur, Funktion und Bewertung. Sympoium Bayreuth, 17. bis 19. Mai 1982. Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, Laufen. pp. 118-124.
Ángyán J. 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához. Kézirat. Gödöllő.
Ángyán J., Menyhért Z. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Baldock D., Beaufoy G. 1993: Nature Conservation and New Directions in the Common Agricultural Policy: the potential role of EC policies in maintaining farming and management systems of high nature value in the community. Institution of European Environmental Policy, London-Arnhem.
Bastian O. 1997: Gedanken zur Bewertung von Landschaftsfunktionen - unter besonderer Berücksichtigung der Habitatfunktion. NNA Berichte 10: 106-125.
Bastian O., Schreiber K.-F. 1999: Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. 2., neubearbeitete Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg-Berlin.
Blaschke T. 1999: Quantifizierung von Fragmentierung, Konnektivität und Biotopverbund mit GIS. In: Strobl, J., Blaschke, T. (Hrsg.): Angewandte Geographische Informationsverarbeitung XI. Wichmann Verlag, Heidelberg. pp. 60-73.
Blaschke T. 2000a: Landscape Metrics: Konzepte eines jungen Ansatzes der Landschaftsökologie und Anwendungen in Naturschutz und Landschaftsforschung. - Archiv für Naturschutz und Landschaftsforschung 39: 267-299.
Blaschke T. 2000b: Die Vernetzung von Landschaftselementen: Die Rolle von GIS in der Landschaftsplanung. Landschaftsplanung und GIS 6: 17-26.
Bodnár L., Fodor I., Lehmann A. 2000: A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. JPTE Növénytani Tanszék, Pécs.
Burrough P. A. 1986: Principles of Geographical Information Systems for Land Resources Assessment. Clarendon Press, Oxford. https://doi.org/10.1080/10106048609354060
Csorba P. 1995: Tokaj-Hegyalja tájökológiai szerkezetének és geomorfológiai adottságainak összehasonlítása. Földrajzi Értesítô 44: 1-2. 39-51.
Csorba P. 1997: Tájökológia. Egyetemi jegyzet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Deleleis-Dussollier A. 1979: Essai de methodologie quantitative sur la valuer des Haies. In: Seminaire de phytosociologie appliquée. Projet du paysage "Remembrement". Lille.
Eigner J. 1978: Ökologische Knickbewertung in Schleswig-Holstein. Die Heimat 85: 241-249.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. (Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II).
Forman R. T. T., Godron M. 1986: Landscape Ecology. Wiley, New York-Chichester.
Grabski-Kieron U. 1999: Landschaftliche Kleinstrukturen. Kapitel 3.7. In: Zepp H., Müller M. J. (Hrsg.): Landschaftsökologische Erfassungsstandards. Ein Methodenbuch. Deutsche Akademie für Landschaftskunde, Flensburg. pp. 235-255.
Gustafson E., Parker G. 1994: Using an index of habitat patch proximity for landscape design. Landscape and Urban Planning 29: 117-130. https://doi.org/10.1016/0169-2046(94)90022-1
Haines-Young R., Chopping M. 1996: Quantifying landscape structure: a review of landscape indices and their application to forested landscapes. Progress in Physical Geography, 20: 418-445. https://doi.org/10.1177/030913339602000403
Harrach T. 1992: Ökologische Ziele und Aufgaben bei der Entwicklung der Agrarlandschaften (Kulturlandschaften) in Mitteleuropa. Wissenschaftliche Tagung über "Ergebnisse der Zehnjährigen wissenschaftlichen Partnerschaft Justus-von-Liebig-Universität Gießen-GATE Gödöllő. 17-20. Sept. 1992. pp. 7-20.
Helliwell D.R. 1973: Priorities and values in nature conservation. J. Environ. Manage. 1: 85-127.
Jedicke E. 1994: Biotopverbund. 2. Auflage. Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart.
Keitt T. H., Urban D. L., Milne B. T. 1997: Detecting critical scales in fragmented landscapes. Conservation Ecology (online). 1.1.4. 18 pp. http://www.consecol.org/Journal/vol1/iss1/art4 https://doi.org/10.5751/ES-00015-010104
Lóczy D. 1998: Man-made terraces in a German agricultural landscape. Geografia Fisica e Dinamica Quaternaria 21: 55-59.
Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
MacArthur R.H., Wilson E.O. 1967: The theory of island biogeography. Princeton University Press, Princeton, N.J.
Mcharg I. L. 1969: Design with Nature. Doubleday/Natural History Press, New York. új kiadás: 1995. John Wiley, New York.
Mandl P. 1994: Räumliche Entscheidungsunterstützung mit GIS: Nutzwertanalyse und Fuzzy-Entscheidungsmodellierung. Salzburger Geographische Materialien 21. 463-473.
Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press, Szeged.
Márkus F. 1992: Az intenzív mezőgazdaság és földhasználat hatása a természeti értékekre Magyarországon. WWF Magyarországi képviselete, Budapest. (WWF Füzetek 1).
Márkus F. 1994: Növényvédő szerek környezeti hatásai Magyarországon. WWF Magyarországi képviselete, Budapest. (WWF Füzetek 5).
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. - MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Mezősi G., Rakonczai J. (szerk.) 1997: A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. JATE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.
Nechay G., Faragó T. (szerk.) 1992: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyezménye a Biológiai Sokféleségről. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájának Magyar Nemzeti Bizottsága, Budapest.
Primack R. 1993: Essentials of conservation biology. Sinauer, Sunderland.
Schemel H. J., Engelmaier A. 1982: Zur Bedeutung naturnaher Kleinstrukturen für die Landwirtschaft im Rahmen der Flurbereinigung. Z. f. Kluturtechnik u. Flurbereinigung 32: 75-86.
Schulze E.-D., Reif, A., Küppers, M. 1982: Ökologische Untersuchungen über Strukturen und Funktionen der Pflanzen in Feldhecken und deren Beziehung zu den angrenzenden Biotopen. Schlußbericht. Lehrstuhl Pflanzenökologie der Universität Bayreuth - Bayerische Landesamt für Umweltschutz, München. Bayreuth.
Soulé M., Gilpin M. 1991: The theory of wildlife corridor capability. In: Saunders D., Hobbs R. (eds.): Nature Conservation: The Role of Corridors. Surrey Beatty and Sons. pp. 3-8.
Verbakel A. D., Pedroli B., Van den Broeck M., Van Amstel A. 1984: Modelling the effects of proposed land use changes. ITC Journal, Enschede. 84/4.
Wascher D. M. (ed.) 2000: The Face of Europe - policy perspectives for European landscapes. European Centre for Nature Conservation, Tilburg. 95 pp. (ECNC Technical Report series).
Wathern P., Young S.N., Brown I.W., Roberts D.A. 1986: Ecological evaluation techniques. Landscape Planning 12: 403-420. https://doi.org/10.1016/0304-3924(86)90005-5
Weber H. E. 1982: Vegetationskundliche und standortskundliche Charakterisierung der Hecken in Schleswig-Holstein. In: Hecken und Flurgehölze - Struktur, Funktion und Bewertung. Sympoium Bayreuth, 17.bis 19. Mai 1982. Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, Laufen. pp. 9-14.
Wiens J. 1995: Landscape mosaics and ecological theory. In: Hansson L., Fahrig L., Merriam G. (eds.): Mosaic Landscapes and Ecological Processes. Chapman and Hall, London. pp. 1-26. https://doi.org/10.1007/978-94-011-0717-4_1
Wolf W. 1998: Raumbezogene Bewerttungsmöglichkeiten auf der Grundlage von Fuzzy Sets und ihre Implementierung im GIS SPANNS. Geographisches Institut der Humboldt-Universität zu Berlin, Berlin. 29 pp. (http://www2.rz.hu-berlin.de/geo/gk/leute/publik/fuzzy.html)
Zwölfer H. 1982: Die Bewertung von Hecken aus tierökologischer Sicht. In: Hecken und Flurgehölze - Struktur, Funktion und Bewertung. Sympoium Bayreuth, 17. bis 19. Mai 1982. Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, Laufen. pp. 130-134.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2003 Lóczy Dénes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
