Lehetőségek a mezőgazdasági tájak mikroszerkezetének értékelésére
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4612Schlagwörter:
tájfunkciók, tájszerkezet, biotóphálózat, élősövények, tájértékelésAbstract
A táj holisztikus szemlélete megköveteli, hogy a táj funkcióit és szerkezetét együtt minősítsük. A mezőgazdasági tájnak természetvédelmi szerepet is be kell tölteni, és az erre való képessége nagy mértékben függ szerkezetétől is.
A tájak szerkezeti elemzésében, rehabilitációjának tervezésekor több figyelmet kell szentelni a mikroelemeknek, hiszen ezek biztosítják a nagyobb ökológiai foltok közötti összeköttetést. Az Egyesült Államokból elterjedt tájmetriai irányzat geometriai módszerekkel ragadja meg ezt a szerepkört. A földrajzi információs rendszerek és távérzékeléses feldolgozások segítségével lehetővé válik a funkcionális és a tájszerkezeti kutatások összekapcsolása.
Az élősövények a közép-európai kultúrtáj fontos mikroelemei. Értékelésükre a rendszeralapú, az indikátorfaj(ok)on nyugvó és a kataszterszerű ökológiai felmérések egyaránt alkalmasak. A németországi Schleswig-Holstein tartomány területére kidolgozott módszer főleg alakrajzi elemeket (méret, állapot, folytonosság) és a sövény ökológiai szerepét (határ, összekapcsolás, szél elleni védelem) veszi figyelembe. A második lépcsőben, a minőségi értékelésben pedig inkább a biotikus tényezők kerülnek előtérbe.
A német eljárást a sövények szerkezetének elemzésével kiegészítve, a szerző a Baranyai-dombság területére, elsősorban a szőlő és gyümölcsös művelési ágra használható pontozásos értékelést dolgozott ki.
Literaturhinweise
Aradi Cs., Gőri Sz. 2001: A természetvédelem ökológiai alapjai. Az V. Magyar Ökológus Kongresszuson elhangzott előadás. Búvár 56/2: 10-12.
Auweck F. 1982: Bewertung von Hecken in Bayern. In: Hecken, Flurgehölze (eds.): Struktur, Funktion und Bewertung. Sympoium Bayreuth, 17. bis 19. Mai 1982. Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, Laufen. pp. 118-124.
Ángyán J. 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU-csatlakozási tárgyalások megalapozásához. Kézirat. Gödöllő.
Ángyán J., Menyhért Z. 1997: Alkalmazkodó növénytermesztés, ésszerű környezetgazdálkodás. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.
Baldock D., Beaufoy G. 1993: Nature Conservation and New Directions in the Common Agricultural Policy: the potential role of EC policies in maintaining farming and management systems of high nature value in the community. Institution of European Environmental Policy, London-Arnhem.
Bastian O. 1997: Gedanken zur Bewertung von Landschaftsfunktionen - unter besonderer Berücksichtigung der Habitatfunktion. NNA Berichte 10: 106-125.
Bastian O., Schreiber K.-F. 1999: Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. 2., neubearbeitete Auflage, Spektrum Akademischer Verlag, Heidelberg-Berlin.
Blaschke T. 1999: Quantifizierung von Fragmentierung, Konnektivität und Biotopverbund mit GIS. In: Strobl, J., Blaschke, T. (Hrsg.): Angewandte Geographische Informationsverarbeitung XI. Wichmann Verlag, Heidelberg. pp. 60-73.
Blaschke T. 2000a: Landscape Metrics: Konzepte eines jungen Ansatzes der Landschaftsökologie und Anwendungen in Naturschutz und Landschaftsforschung. - Archiv für Naturschutz und Landschaftsforschung 39: 267-299.
Blaschke T. 2000b: Die Vernetzung von Landschaftselementen: Die Rolle von GIS in der Landschaftsplanung. Landschaftsplanung und GIS 6: 17-26.
Bodnár L., Fodor I., Lehmann A. 2000: A természet- és környezetvédelem földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartás típusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. JPTE Növénytani Tanszék, Pécs.
Burrough P. A. 1986: Principles of Geographical Information Systems for Land Resources Assessment. Clarendon Press, Oxford. https://doi.org/10.1080/10106048609354060
Csorba P. 1995: Tokaj-Hegyalja tájökológiai szerkezetének és geomorfológiai adottságainak összehasonlítása. Földrajzi Értesítô 44: 1-2. 39-51.
Csorba P. 1997: Tájökológia. Egyetemi jegyzet. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.
Deleleis-Dussollier A. 1979: Essai de methodologie quantitative sur la valuer des Haies. In: Seminaire de phytosociologie appliquée. Projet du paysage "Remembrement". Lille.
Eigner J. 1978: Ökologische Knickbewertung in Schleswig-Holstein. Die Heimat 85: 241-249.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. (Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II).
Forman R. T. T., Godron M. 1986: Landscape Ecology. Wiley, New York-Chichester.
Grabski-Kieron U. 1999: Landschaftliche Kleinstrukturen. Kapitel 3.7. In: Zepp H., Müller M. J. (Hrsg.): Landschaftsökologische Erfassungsstandards. Ein Methodenbuch. Deutsche Akademie für Landschaftskunde, Flensburg. pp. 235-255.
Gustafson E., Parker G. 1994: Using an index of habitat patch proximity for landscape design. Landscape and Urban Planning 29: 117-130. https://doi.org/10.1016/0169-2046(94)90022-1
Haines-Young R., Chopping M. 1996: Quantifying landscape structure: a review of landscape indices and their application to forested landscapes. Progress in Physical Geography, 20: 418-445. https://doi.org/10.1177/030913339602000403
Harrach T. 1992: Ökologische Ziele und Aufgaben bei der Entwicklung der Agrarlandschaften (Kulturlandschaften) in Mitteleuropa. Wissenschaftliche Tagung über "Ergebnisse der Zehnjährigen wissenschaftlichen Partnerschaft Justus-von-Liebig-Universität Gießen-GATE Gödöllő. 17-20. Sept. 1992. pp. 7-20.
Helliwell D.R. 1973: Priorities and values in nature conservation. J. Environ. Manage. 1: 85-127.
Jedicke E. 1994: Biotopverbund. 2. Auflage. Eugen Ulmer Verlag, Stuttgart.
Keitt T. H., Urban D. L., Milne B. T. 1997: Detecting critical scales in fragmented landscapes. Conservation Ecology (online). 1.1.4. 18 pp. http://www.consecol.org/Journal/vol1/iss1/art4 https://doi.org/10.5751/ES-00015-010104
Lóczy D. 1998: Man-made terraces in a German agricultural landscape. Geografia Fisica e Dinamica Quaternaria 21: 55-59.
Lóczy D. 2002: Tájértékelés, földértékelés. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
MacArthur R.H., Wilson E.O. 1967: The theory of island biogeography. Princeton University Press, Princeton, N.J.
Mcharg I. L. 1969: Design with Nature. Doubleday/Natural History Press, New York. új kiadás: 1995. John Wiley, New York.
Mandl P. 1994: Räumliche Entscheidungsunterstützung mit GIS: Nutzwertanalyse und Fuzzy-Entscheidungsmodellierung. Salzburger Geographische Materialien 21. 463-473.
Margóczi K. 1998: Természetvédelmi biológia. JATE Press, Szeged.
Márkus F. 1992: Az intenzív mezőgazdaság és földhasználat hatása a természeti értékekre Magyarországon. WWF Magyarországi képviselete, Budapest. (WWF Füzetek 1).
Márkus F. 1994: Növényvédő szerek környezeti hatásai Magyarországon. WWF Magyarországi képviselete, Budapest. (WWF Füzetek 5).
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. - MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Mezősi G., Rakonczai J. (szerk.) 1997: A geoökológiai térképezés elmélete és gyakorlata. JATE Természeti Földrajzi Tanszék, Szeged.
Nechay G., Faragó T. (szerk.) 1992: Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Egyezménye a Biológiai Sokféleségről. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciájának Magyar Nemzeti Bizottsága, Budapest.
Primack R. 1993: Essentials of conservation biology. Sinauer, Sunderland.
Schemel H. J., Engelmaier A. 1982: Zur Bedeutung naturnaher Kleinstrukturen für die Landwirtschaft im Rahmen der Flurbereinigung. Z. f. Kluturtechnik u. Flurbereinigung 32: 75-86.
Schulze E.-D., Reif, A., Küppers, M. 1982: Ökologische Untersuchungen über Strukturen und Funktionen der Pflanzen in Feldhecken und deren Beziehung zu den angrenzenden Biotopen. Schlußbericht. Lehrstuhl Pflanzenökologie der Universität Bayreuth - Bayerische Landesamt für Umweltschutz, München. Bayreuth.
Soulé M., Gilpin M. 1991: The theory of wildlife corridor capability. In: Saunders D., Hobbs R. (eds.): Nature Conservation: The Role of Corridors. Surrey Beatty and Sons. pp. 3-8.
Verbakel A. D., Pedroli B., Van den Broeck M., Van Amstel A. 1984: Modelling the effects of proposed land use changes. ITC Journal, Enschede. 84/4.
Wascher D. M. (ed.) 2000: The Face of Europe - policy perspectives for European landscapes. European Centre for Nature Conservation, Tilburg. 95 pp. (ECNC Technical Report series).
Wathern P., Young S.N., Brown I.W., Roberts D.A. 1986: Ecological evaluation techniques. Landscape Planning 12: 403-420. https://doi.org/10.1016/0304-3924(86)90005-5
Weber H. E. 1982: Vegetationskundliche und standortskundliche Charakterisierung der Hecken in Schleswig-Holstein. In: Hecken und Flurgehölze - Struktur, Funktion und Bewertung. Sympoium Bayreuth, 17.bis 19. Mai 1982. Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, Laufen. pp. 9-14.
Wiens J. 1995: Landscape mosaics and ecological theory. In: Hansson L., Fahrig L., Merriam G. (eds.): Mosaic Landscapes and Ecological Processes. Chapman and Hall, London. pp. 1-26. https://doi.org/10.1007/978-94-011-0717-4_1
Wolf W. 1998: Raumbezogene Bewerttungsmöglichkeiten auf der Grundlage von Fuzzy Sets und ihre Implementierung im GIS SPANNS. Geographisches Institut der Humboldt-Universität zu Berlin, Berlin. 29 pp. (http://www2.rz.hu-berlin.de/geo/gk/leute/publik/fuzzy.html)
Zwölfer H. 1982: Die Bewertung von Hecken aus tierökologischer Sicht. In: Hecken und Flurgehölze - Struktur, Funktion und Bewertung. Sympoium Bayreuth, 17. bis 19. Mai 1982. Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege, Laufen. pp. 130-134.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2003 Lóczy Dénes
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
