Landscape forming role of the fruit nurseries in old Hungary
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4504Keywords:
applied ecology, fruit cultivars, gene resources, historical fruit growing, landscape’s changing, nurseriesAbstract
There were comparative studies by historical and statistical data on role of old Hungarian nurseries into natural flora and cultural vegetation. Pannonia is acorn-bearing country (Pannonia glandifer – III. 25.) – said Plinius jr. in the Historia naturalis and recent Hungary is Fruit-bearing Country as Fruitland too. Now, 54 per cent field of Hungary is suitable part for one of them of fruit species. For age horticulturist writers and old nurseries formed both fruit culture and growing district of the fruits. In old centuries the growers imported many cultivars which partly introduced ones, partly new forms and hybrids were born from them. There were cultural engineer’s interventions, industrializations and modernization processes, these changed the landscape’s face in both inhabited places and agro-regions.
References
Angyal D. 1925: Összegyűjtött munkái I–II. Pátria Nyomda, Budapest.
Balassai I. (főszerk.) 1997: Magyar néprajz 3. Anyagi kultúra. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bazalicza M. 1840: Catalog der Nitra-Pereszlényer Obstbauschul. J. Neugebauer, Neutra.
Bellon T. 2003: A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás az Alföldön. Timp Kiadó, Budapest.
Bereczki M. 1977–1887: Gyümölcsészeti vázlatok I.–IV. Réthy-Gyulai, Arad.
Bodor P. 1812: Eladó válogatott gyümöltsfa-oltoványok laistroma. Kolozsvár.
Csőre P. 1980: A magyar erdőgazdálkodás története (Középkor). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1937: Futóhomok. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1938: Parasztok. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1940: Magyar falu. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1942: Magyar tanyák. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Fehér Gy. 1987: Galgóczy (i) Károly. In: FÜR L., Pintér J. (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok I. köt. MMgM, Budapest. pp. 609–613.
Fent I. 1930: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. M. Kir. FM Selyemteny. Felügy., Budapest.
Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Frisnyák S. (szerk.) 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. MTA Sz-Sz-B TT-Bessenyei TF Földr. Tszk, Nyíregyháza.
Für L. 1973: Kertes tanyák a futóhomokon. Akadémia Kiadó, Budapest.
Galgóczy K. 1912: A kertészet kézikönyve. Franklin Társulat, Budapest.
Glocker K. 1866: Jegyzéke töbféle alma, körte, csontárok és bogyósgyümölcsűnek, melyeket Enyingen tenyésztenek. Enying.
Harsányi J., Mády R.-né 2005: Szőlő- és gyümölcsfajták nemzeti és leíró fajtajegyzéke. OMMI, Budapest.
Hollander A.N. J. 1947: Nederzettingsvormen en problem in de Groete Hongaarsche laagvlakte een Europeesch „Frontier” gebied. J.M. Meulenhoff, Amsterdam.
Jeszenszky Á. 1972. Az eperfa, Morus alba L. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Jeszenszky Á. 1995: A magyar kertészet története – ahogy megéltem. Magánkiadás, Budapest.
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.
Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
Mohácsy M. 1954: A magyar kertészet története I–II. (kézirat). Corvinus Egyet. Kert. Levértára és Múzeuma, Budapest.
Penyigey D. 1980: Tessedik Sámuel. Akadémia Kiadó, Budapest.
Plinius ifj. C. S. 1973: A természet históriája. vál. és ford. Váczy K. Kriterion Kiadó, Bukarest.
Probocskai E.1952: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Rapaics R. 1940a: Magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.
Rapaics R. 1940b: Magyar kertek. Kir. Magy. Egyet. Nyomda, Budapest.
Rudnai Molnár I. 1908: Fa-tenyésztés. Pallas Kft., Budapest.
Schram F. 1963: Calendarium oeconomicum perpetuum. Néprajzi Közlem. 8: 432–465. (lelőhely: OSZK Oct. Hung. 748. sz. alatt).
Surányi D. 1982: A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazd. Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1998: A gyümölcsfajok és -fajták származása és keletkezése. In: Gyümölcsfajta-ismeret és – használat. Mezőgazda Kiadó, Budapst. pp. 17–41.
Surányi D. 2001: The Carpatian Basin: Cradle of fruit cultivars – Endemic fruit cultivars in Hungary. Hung. Agric. Res. 10: 4–12.
Surányi D. 2002: Gyümölcsöző sokféleség. Akcident Kft., Cegléd.
Surányi D. 2003: Trianon és a két világháború közötti kertészeti termelés összefüggései. II. Erdei Ferenc Tud. Konf. pp. 134–137.
Surányi D. 2004: Régi faiskolák tájformáló szerepe. IV. Alföldi Tud. Tájgazd. Napok (Mezőtúr). Összefoglaló. p. 20.
Surányi D. 2005: A pomológiai értékek (hungaricumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben. MTA Néprajz.tud. Kut.int. – MTA Stratég. Kut. Int. pp. 395–407
Surányi D., Khidir K. M. 2002: A szőlő- és borkultúra az ókori Mezopotámiában s annak történeti-ökológiai tényezői. Agrártört. Szemle 44: 382–426.
Takács L. 1987: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest.
Tessedik S. 1804: Über die Kultur und Benutzung der sogenanten Székes-Felder in der gegend der Theiss.
Tessedik S. 1942: Önéletírása. ford. Zsilinszky M. II. kiad. Szarvas.
Villási P. 1879: A gyümölcstermesztés tana. Rautmann Nyomda, Budapest.
Zolnay L. 1977: Kincses Magyarország. Magvető Kiadó, Budapest.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2005 Surányi Dezső
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
