Change of land cover based on the analyses of aerial photographs in the peaty meadow of Galgahévíz
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4477Keywords:
peaty meadow, aerial photo, land cover, landscape changeAbstract
Until 1990 continuous mowing and grazing helped to reduce the area of reed in the peaty meadow of Galgahévíz. Mowing stopped; succession processes intensified causing decrease in the number of protected plants with high nature conservation value. The observation of these processes made us start the research on the meadow. The detailed coenological and floristical investigation of the peaty meadow started in 1998. There were 153 plant species recognized on the peaty meadow. More species have large number of individuals on the peaty meadow (Iris sibirica, Dianthus superbus, Eriophorum angustifolium, Koeleria javorkae). During the research we found that the biggest problem with maintaining the high nature conservation value of the peaty meadow is the aggressive expansion of the reed. To block this expansion there is great need to work out a nature conservation handling plan. Our long term aim is to establish the scientific base for the revitalization plans.
References
Aradi Cs. 2003: Általános ökológia, hidrobiológia és természetvédelem. Egyetemi jegyzet. Debrecen.
Barczia., Centeri Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO 10: 41–48.
Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi Egyesület 2001: Ökológiai vizsgálatok az Ecsedi-láp és peremvidéke maradvány lápterületein, azok rehabilitációjának és védetté nyilvánításának megalapozásának céljából. Debrecen.
Directive of the European Parlament and of the Council 2000/60/EC establishing a framework for Community action in the field of water policy, Luxembourg, 23 October 2000.
Dömsödi J. 1980: A hazai tőzeglápok (tőzegek) osztályozása. Földrajzi Értesítő 29: 485–495.
Dömsödi J. 1988: Lápképződés, lápmegsemmisülés. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Göttlich K. 1990: Moor- und Torfkunde. 3. Aufl.: 529 S.; Stuttgart (Schweizerbart).
Gulyás G. és Lukács B. A. 2003: Vizes élőhelyek térképezése a Hernád magyarországi szakaszának jobb partján. Hidrológiai közlöny 83: 114–116.
Kiss A. 2005: A délkeleti Fertő-meder tájhasználata a szabályozások előtt, Tájökológiai Lapok 3: 325–334.
Kleb B., Plósz S., Winter J. 2001: Zárójelentés a Hévíz-Keszthely-Sármellék környéi lápterület természetvédelmi kezelését, rekonstrukcióját megalapozó kutatások Plósz Bt. Budapest, pp. 70
Kuntze H. 1990: Zur Integration der Moore in die Kulturlandschaft. – Veröff. Niedersächsische Akad. Geowiss., 5: 74–84.
Németh N. (2004): Vizes (wetland) élőhelyek szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztiszításban, Tájökológiai Lapok 2: 49-62.
Penksza K., Centeri Cs., Turcsányi G., Möseler B. M., Barczi A., Vona M., Malatinszky Á., Verrseczky N., Pintér B., Boecker D., Belaagh M., Pottyondy Á., Horváth B., Helfrich T., Vona M., Váradi B., Falusi E., Juhász T., Szabó M. 2006: A galgahévízi láprét biotikus és abiotikus tényezőinek jellemzése, érékelése. Pályázati kutatási jelentés, Gödöllői Természetkutató Egyesület Gödöllő, pp. 36
Pintér B. 2001: A Galga-mente néhány lápfoltjának fitocönológiai vizsgálata. Diplomadolgozat. SzIE Gödöllő.
Standovár T., Primack R. B. 2001: A természetvédelem biológiai alpajai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Succow M., Joosten H. 2001: Landschaftsökologische Moorkunde. 2. Aufl.: 622 S., 2 Beil.; Stuttgart (Schweizerbart).
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2006 Vona Márton, Penksza Károly, Kristóf Dániel, Helfrich Tímea, Centeri Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
