Facts to the landscape history of the Öreg-Bakony Mountains
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4106Keywords:
Bakony Mts, landscape history, livestock keeping in forests, forest useAbstract
Long-ago land use and the landscape itself in Hungary had been much more colourful and diverse than today. Processes and effects resulting in current state of landscapes are explored during landscape history studies of a certain area. This is definitely true for the once extended, closed forests covering the Carpathian Basin. These forests have been significantly reduced during alteration of habitats and their use and view have been changed. One of the biggest forested areas in Hungary is the Bakony Mts., but its coverage has decreased significantly during the past 500-1000 years and its traditional agriculture and forestry are slowly disappearing as production becomes intensive. Traditions of the Öreg-Bakony (the central and highest part of the Bakony Mts.) represent one-time customs of the past Bakony Mts. well. Pigs eating acorn and other livestock grazing in the forests, use of tree foliage as fodder or collecting dead fallen leaves were everyday practices even in the 19th century. Industries based on wood as raw material or fuel are witnessed by geographical names of the area.
References
Bartha D. 2003: Történelmi erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány. 2003. évf./12 szám.: 90–102.
Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the Atlantic-Montane zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309–312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36
Eckhart F. 1922: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest.
Fényes E. 1847: Magyarország leírása. Pesten.
Földes J. 1895: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon, s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest.
Galgóczi K. 1884: Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. 5. kiadás. Budapest.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest.
Hudi J. 1998: Pénzesgyőr: Egy bakonyi község múltja és jelene. Veszprém.
Kenéz Á. 2008: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a Pénzesgyőr–Hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő.
Kenéz Á., Saláta D., Szabó M. 2006: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. TDK dolgozat, Gödöllő.
Kiszel V., Malatinszky Á. 2007: Breuer László (Sumi) (1965–2006) szakmai életútja. Tájökológiai Lapok 5: 1–4.
Malatinszky Á., Barczi A., Penksza K. 2004: Tájértékelési és tájvédelmi terepgyakorlat vizsgálati eredményei a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőn (Magas–Bakony). I. Magyar Tájökológiai Konferencia Tanulmánykötete, Szirák. p. 64.
Malatinszky Á., Penksza K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205–212.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Mészáros Gy.: Hamuzsír készítésének története hazánkban különös tekintettel a Bakonyra. Kézirat. Országos Erdészeti Egyesület könyvtára, Kéziratok. 103 p.
Oroszi S. 1995: Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdészettörténeti Közlemények 17: 1–171
Oroszi S. 2005: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. Erdészettörténeti Közlemények 67: 90–99.
Paládi-Kovács A. 2001: Magyar Néprajz. II. kötet. Budapest.
Pesty F. 1880: Az eltűnt régi vármegyék I-II. Reprint, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat közös kiadása. Budapest. I.
Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század). Studia Folkloristica et ethnographica 30.Debrecen.
Petercsák T. 2003: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Eger.
Rómer F. 1860: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Nyomatott Sauervein Gézánál Győrött.
Szabó M. 2008: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő botanikai feltárása. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő. 55 p.
Tagányi K. 1896: Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest.
Takács L. 1976: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vajkai A. 1959: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Varga A. 2008: Fáslegelők és legelőerdők egykori és mai vegetációdinamikája. Kitaibelia 13: 195.
Viga Gy. 1986: Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi kismonográfiák 23. Miskolc.
Wallner E. 1942: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földrajzi Közlemények 70(1). In Oroszi S. (szerk.) 2006 Bakonyi erdők, bakonyi évszázadok, válogatás kétszáz év írásaiból. Veszprém. pp. 65-69.
VeML (Veszprém Megyei Levéltár): XXI. 103. 306/1. Hudi János és tsai. véderdejének rendszeres gazdasági üzemterve.
Adatközlők:
Liebisch ex verb.: Liebisch Katalin, 80 éves pénzesgyőri lakos
Pacher ex verb.: Pacher Károly, 70 éves pénzesgyőri lakos
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2009 Saláta Dénes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
