Differences between the vegetation of primary and secondary verges – examples of the Gránic and Csárda-dűlő, Battonya
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3916Keywords:
primary and secondary verges, loess steppe, steppe, fragmentation, landscape history, Csanádi-hátAbstract
The paper compares the vascular vegetation of two almost parallel verge items in a close vicinity to each other, both with 4.14 km length and similar width, however, with different origin. „Gránic” is an ancient border verge of Battonya village and „Csárda-dűlő” is a cart-road with 19th Century origin. Altogether 171 vascular plant species were recorded on these two verges during 3 field studies in 2010 and 2011. 143 species were recorded on Gránic and 121 on Csárda-dűlő, 93 of them occurring on both areas, while 50 only on Gránic and 28 only on Csárda-dűlő. Both verge items are situated close to each other and are affected by similar abiotic factors, however, all the protected species (Anchusa barrelieri, Inula germanica, Ornithogalum brevistylum, Sternbergia colchiciflora, Vinca herbacea) and most of the steppic species with high importance for nature conservation (e.g. Elymus hispidus, Euphorbia salicifolia, Thalictrum minus, Viola ambigua) were found only on the Gránic, being a primary verge.
References
Csathó A. [I.] 2001: A Száraz-ér egy természetvédelmi szempontból rendkívül jelentős battonyai partszakaszának bemutatása (1998). In: Stirbiczné Dankó K. (szerk.): Közös gondolkodással a Száraz-ér jövőjéért. Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület, Tótkomlós, pp. 68–83.
Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége a Kárpát-medence löszvidékein, a Csanádi-hát példáján keresztül. In: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2005. október 17–19. Előadáskötet. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, pp. 251–254.
Csathó A. I. 2009: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Csathó A. I. 2010a: A battonyai „Basarági-mezsgye”. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”. Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003–2009. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 234–235.
Csathó A. I. 2010b: Elsődleges területeket jelző növényfajok az Alföld löszhátain. (Előzetes közlemény). A Puszta 24 (Jubileumi különszám): 72–82.
Csathó A. I. 2011a: A védelemre javasolt Tótkomlósi Törpemandulás. In: Stirbiczné Dankó K. (szerk.): Maros-háton, Száraz-ér vidékén. Tanulmányok, képek, diákmunkák a környezet megismeréséért és védelméért. Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület, Tótkomlós, pp.: 60–68.
Csathó A. I. 2011b: A battonyai Gránic és Csárda-dűlő növényzetének összehasonlítása – példa az elsődleges és másodlagos mezsgyék közötti különbségre. In: VII. Kárpát-medencei Biológiai Szimpozium. 2011. október 13-14. Előadáskötet. Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 103–111.
Csathó A. I., Csathó A. J. 2010: A dombegyházi Battonyai út egy védelmet érdemlő mezsgyeszakaszának flórája. Crisicum 6: 33–57.
Illyés E., Molnár Zs., Csathó A. I. 2007: Sztyepek kötött, de nem köves talajon, azaz a tágabb értelemben vett löszgyepek. In: Illyés E., Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Magánkiadás, Budapest, pp. 52–61.
Jakab G., Sallainé Kapocsi J. 2010: Az erdélyi hérics mesterséges szaporítása és csorvási élőhelyének kezelése. In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt”. Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003–2009. MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 236–237.
Jankó B., Zólyomi B. 1962: Salvia nutans L. und × S. betonicifolia Ettl. in Ungarn. Acta Bot. Hung. 8: 263–277.
Joó K. 2003: Kunhalomkutatások (A Csípő-halom vegetációja). Tájökológiai Lapok 1: 87–96.
Kertész É. 1996: Védettségi adatok a Dél-Tiszántúl botanikai szempontból jelentős területeiről. A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16: 5–15.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Kiss I. 1964: Az Adonis volgensis lelőhelyei és népies gyógyászati vonatkozásai Magyarországon. A Szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Acta Academiae Paedagogicae Szegediensis) 1964: 25–54.
Kiss I. 1968: Ősgyep-maradvány az orosházi Nagytatársáncon. Szegedi Tanárk. Főisk. Tud. Közl. 2: 39–61.
Molnár Zs. 1997: Az alföldi, elsősorban a dél-tiszántúli löszpusztagyepek botanikai jellemzése. 2.0 változat. Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Molnár Zs. 1998: Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon. II. A fajkészlet. Crisicum 1: 84–99.
Penksza K., Kiss T., Herczeg E., Nagy A., Malatinszky Á. 2011: Anthropogenic impacts and management of natural grasslands on kurgans. BAR International Series 2238: 329–338.
Sarkadi L. 2001: A Száraz-ér partján fellelhető természeti értékek Mezőkovácsháza környékén. In: Stirbiczné Dankó K. (szerk.): Közös gondolkodással a Száraz-ér jövőjéért. Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület, Tótkomlós, pp. 46–49.
Sarkadi L. 2003: Mezőkovácsháza és környéke élővilága. BMKT. Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Mezőkovácsháza.
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Wichmann B. 2010: Kondoros környéki mezsgyék botanikai változatossága. In: Vándorgyűlés. Előadások összefoglalói. 2010. szeptember 30. Magyar Biológiai Társaság, Budapest. pp. 25–30.
Takács L. 1987: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Tóth A., Török K. 1996: Egy erősen erodálódott, elgyomosodott hortobágyi löszgyep cönológiai karaktere. In: Tóth A. (szerk.): Ohattól Meggyesig. A Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor huszonkét éve. Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Budapest, pp. 110–115.
Virók V. 1996: A nagytatársánci ősgyep zárvatermő növényzete. TDK-dolgozat, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Kar, Kecskemét.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2: 341–348.
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa (Természettudományi Közlöny) 100: 550–553.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2011 Csathó András István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
