Studies on the vegetation and the landscape history of verges near Kondoros

Authors

  • Zsuzsanna Sutyinszki Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Szilárd Szentes Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Zoltán Katona Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Eszter Puszta Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Ádám Marinkás Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Károly Penksza Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3764

Keywords:

landscape history, South Tiszántúl, loess verges, naturalness, protected plant species

Abstract

The loamy soils of the Charpatian Basin have been ploughed since thousand years. Therefore the broad loess steppes of the Tiszántúl has nearly disappeared. Nowadays we can find their remains principally on verges, loess walls and kurgans. Mainly the primary verges are valuable which were never ploughed in. However many agrienvironmental schemes in the EU focus on secondary, newly established verges. Therefore in Hungary it is also important to know what kind of vegetation can develop on these secondary habitats. The aims of our study were to date the age of the sample verges and explore the connections between the vegetation and the landscape history of verges. Our results showed that not only the vegetation of primary verges was valuable and natural. Moreover a secondary verge which was established in 1983 had the highest diversity value. Some of the primary verges were degraded, however in some cases one or two vulnerable, protected species could survive in these habitats as well. Generally those wide verges preserve valuable vegetation which are not directly connected with the ploughed fields. As a conclusion we can say that the coincidence of some factors (age, width, etc.) is necessary to the surviving of the natural vegetation. These factors can be important when new verges are established as well.

Author Biography

  • Zsuzsanna Sutyinszki, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytani Tanszék, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    corresponding author
    sutyizsuzsi@gmail.com

References

Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53(1-2): 3-16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2

Bella I. 1975: Kondoros száz esztendeje. Kondoros Nagyközségi Tanácsa, Kondoros.

Csathó A. I. 2005: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége az Alföld löszvidékein. Tájökológiai Lapok 3(2):363-364.

Csathó A. I. 2008: Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés. KMNPI, Szarvas.

Csathó A. I. 2009: Előzetes javaslatok a mezsgyék mintavételezéséhez. 8. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadások és poszterek összefoglalói, Szeged, p. 41.

Csathó A. I. 2011: Az elsődleges és másodlagos mezsgyék növényzetének összehasonlító vizsgálata a battonyai Gránic és Csárda-dűlő példáján. Tájökológiai Lapok 9(2): 345-356.

CSONTOS P., TAMÁS J. 2007: Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovariensis 49(1): 3-13.

Haan L. 1866: Békés Csaba mezővárosa hajdanáról és mostani állapotjáról. Pest.

Haan L. 1870: Békésvármegye hajdana. I. történelmi rész. Pest.

Herczeg E. 2005: Botanikai vizsgálatok kunhalmok Dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45-54.

Horváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: FLÓRA adatbázis 1.2 – taxonlista és attribútum-állomány. FLÓRA munkacsoport, MTA-ÖBKI, MTM Növénytára, Vácrátót.

Joó K. 2003: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok 1: 87-95.

Karácsonyi J. 1896: Békésvármegye története. Gyula.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

Kiss I. 1968: Ősgyep-maradvány az Orosházi Nagytatársáncon, Acta Academ. Pedagogiae Szegediensis Szeged 2: 39-61.

Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstracta Botanica 12: 1-23.

Szerényi J., Kalapos T. 2000: Löszpusztai vegetáció maradványai az Érd-százhalombattai Sánc-hegyen.

Lippay János – Vas Károly Tudományos Ülésszak, Szt. István Egyetem, Budapest, 2000. nov. 6–7. Összefoglalók: Botanikai Szekció, pp. 62-63.

Tóth A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: TÓTH A. (szerk.): A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen, pp. 7-12.

Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2(2): 341-348.

Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550-553.

http1:http://www.kondoros.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=99&Itemid=337

Published

2013-12-06

Issue

Section

Articles

How to Cite

Studies on the vegetation and the landscape history of verges near Kondoros. (2013). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK , 11(2), 379-388. https://doi.org/10.56617/tl.3764

Similar Articles

1-10 of 211

You may also start an advanced similarity search for this article.