Dissemination of quince in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3709Keywords:
quince botany, introduction, quince cultivars, quince growing and cultural history, YazigiansAbstract
The fruit cultivars of gene bank collection with awarding the original, perhaps exaggerated expectations, and even romantic conceptions can be observed in the ideological excesses is overheated, results-oriented type of research in the World. Although the impatience of the society is understandable, this impatience is not met by adequate funding. Unilateral or just a scholarly approach to monitoring things very much important links that leave unclear. Find of stochastic relations is also necessary because it can lead to new knowledge and to society, and the nature of science. In this example may be the quince is not a big role in this consumer culture, and the fruit as it could be, and ought to be. The old, poor Santa Claus and Christmas holidays, and the cats were protected cellar hidden corner of the room for a great delicacy, quince cheese. V Pope Pius (1566–1572) commonly referred to as international publications like he was getting eaten and enjoyed the delights of the quince (juice, cheese, compote, jam) passion level. I can not emphasize this, but what we experienced during the quince many years of field work. We toured the country, and the fruit trees – surprisingly (historical and ecological) have also become a source for us, part of a popular cultivar and anthropological archaic respect – through their natural toughness. Biodiversity studies fit into the natural flora and manifold cultural correlate, because it can affect the social and economic role of culture as well. Some of our fruit trees from being just like gardening, but also its historical era phenomenon becomes a specific historical period. Settled here almost 800 years old Yazygian as Ossetians and Kumanian peoples and lifestyles in many respects is still preserved and in accommodation during Asian quince fell into the natural area. Front and Central Asia, parts of this people (Kumanian, Yazygian) and the ongoing effects of the Hungarian cultural flora significantly enriched in the Carpathian Basin.
References
Apicius, M. G. 1996: Szakácskönyv a római korból. Enciklopédia Kiadó, Bp.
Bellon T. 1979: Nagykunság. Gondolat Kiadó, Bp.
Benkő L. /főszerk.) 1984: Magyar nyelv történeti-etimológiai értelmező szótára I. köt. Akadémiai Kiadó, Bp. p. 305–306.
Cambell, C. S., Evans, R. C., Morgan, D. R., Dickinson, T. A., Arsenault, M. P. 2007: Phylogeny of subtribe Pyranae (formarly the Maloideae, Rosaceae. Limited of a complex evotionary history. Plant Systemat. and Evol. 26681-2): 119–145. https://doi.org/10.1007/s00606-007-0545-y
Czeglédy K. 1969: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Akadémiai Kiadó, Bp.
De Candolle, A. 1894: Termesztett növényeink eredete. KMTT, Bp.
FAO of United Nations 2011: Economic and Social Depart. The Stat. Div. UN Corp. Stat. Database
Frazer, J. G. 1965: Az aranyág. Gondolat Kiadó, Bp.
Györffy Gy. 1990: A magyarság keleti elemei. Gondolat Kiadó, Bp.
Hedrick, U. P. 1938: Cyclopedia of hardy fruits. Macmillan Co., New York.
Kiss L. 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Akadémiai Kiadó, Bp. p. 211.
Kovács B. 2013: Szóbeli közlése oszét szavakról
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfa összeírás községi adatai. KSH, Bp.
Linné, C. 1753: Species plantarum. Imp Laurentius Salvius, Stockholm.
Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
Mohácsy M., Porpáczy A. 1958: A birs. p. 325–344. A körte termesztése és nemesítése (függelék) Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
Németh Gy. 1958: Eine Wörterliste der Jassen, der ungarländischen Alanen. Berlin.
Pálóczi Horváth A. 1989: Besenyők, kunok, jászok. Corvina Kiadó, Bp.
Penyigey D. 1980: Tessedik Sámuel. Akadémiai Kiadó, Bp.
Probocskai E. 1969: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Bp.
Rácz J. 2010: Növénynevek enciklopédiája. Tinta Kiadó, Bp.
Roach, F. A. 1985: Cultivated fruits of Britain. Their origin and history. Basil Blackwill, New York.
Soó, R., Jávorka S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Bp.
Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
Surányi D. 2002: Gyümölcsöző sokféleség, Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben. Akcident Kft-CGyKFI, Cegléd
Surányi D. 2011a: A birs és a naspolya a Kárpát-medencében. VII. Kárpát-medencei Biol. Szimp. (Bp.) p. 51–57.
Surányi D. 2011b: Quince and medlar production in Hungary. Hung. Agric. Res. 20 (3): 1-15.
Surányi D. 2013: A jászok, kunok és a birs Magyarországon. Eleink 12 (3): (megjelenés alatt).
Szabó L. 1982: Jászság. Gondolat Kiadó, Bp.
Szabó T. 1998: Birs p. 187-195. in: Soltész M. (szerk.) 1989. Gyümölcsfajta-ismeret és- használat. Mezőgazda Kiadó, Bp.
Tálasi I. 1977: Kiskunság. Gondolat Kiadó, Bp.
USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network - (GRIN). [Online Database] National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland. (20 Febr. 2011)
Wilson, C. A. 2011: The book of marmalade: its antecedents, its history and its role in the world today (Together with a collection of recipes for marmalades and marmalade cookery), Univ. of Pennsylvania Press, Philadelphia.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2014 Surányi Dezső
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).