Térképezési célú, növényzeti alapú élőhely- osztályozás Magyarországon (Az Á-NÉR2003 és 2007 rendszer)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4178Kulcsszavak:
nagy területű élőhely-térképezés, természetesség, élőhelyminőségAbsztrakt
A természetes és természetközeli területek arányának drasztikus csökkenésével egyre fontosabbá válik megmaradt élőhelyeink minél pontosabb, tudományos igényű, de gyakorlati célokra is felhasználható dokumentálása, vegetációjuk feltérképezése. A nagy területekre kiterjedő, megfelelő minőségű, egységes felméréshez szükség van egy, a terület adottságaihoz igazított, jól kidolgozott, terepen jól használható, a féltermészetes élőhelyeket is magába foglaló, jól dokumentált vegetáció- vagy élőhely-osztályozásra. Ilyen rend- szereket már többfelé alkalmaznak sikeresen a világon, a kialakításukkor alkalmazott szempontok dokumentálása azonban ez idáig elmaradt. Cikkünkben egy olyan élőhely-osztályozási rendszert és annak kialakítási lépéseit mutatjuk be, amely többszörösen sikeresen vizsgázott nagy területek növényzetének felmérésekor. A rendszer fő jellemzője, hogy szakmai alapú (fitoszociológia) és gyakorlati természetvédelmi felhasználásra alkalmas, a terepi élőhely-felismerést messzemenően segíti és a térképezést közvetlen támogatja. A kategóriák és az élőhely-leírások a termőhelyi adottságokat, a fiziognómiát és a fajkészletet egyaránt figyelembe veszik. A minden egyes élőhelytípus esetén megadott „definíció”, „altípusok” és „nem ide tartozó típusok”, elősegíti az élőhelytípusok pontos terepi felismerését és dokumentálását. A rendszer egyedi jellegzetessége, hogy az osztályozás nem hierarchikus, ugyanakkor kétdimenziós: egyik dimenzió az élőhelytípus, a másik a természetesség alapú élőhelyminőség. A rendszert több lépcsőben fejlesztettük, és már kétszer, több ezer terepnapon át teszteltük hagyományos folt-térképezésre és vegetációs adatbázis építésre is.
Hivatkozások
Anonymus 1995: CORINE land-cover: methodology and nomenclature. Report, EEA, Coppenhagen.
Bagi I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi értekezés tézisei. József Attila Tudományegyetem, Szeged.
Bagi I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetőségei és korlátai a vegetáció dokumentálásában. Tilia 6: 239–252.
Barkman J. J. 1990: A tentative typologie of European scrub and forest communities based on vegetation texture and structure. Vegetatio 86: 131–141. https://doi.org/10.1007/BF00031729
Barr C. J., Bunce R .G. H., Clarke R. T., Fuller R. M., Furse M. T., Gillespie M. K., Groom G.B., Hallam C. J., Hornung M., Howard D. C. 1993: Countryside Survey 1990: Main Report. London: Department of the Environment.
Bartha D., Király G., Molnár Zs. 2002: A botanikus szakma nagy terve: Magyarország természetes növényzeti örökségének felmérése és összehasonlító értékelése. In: Salamon-Albert É. (szerk.): Magyar botanikai kutatások az ezredfordulón. Tanulmányok Borhidi Attila 70. születésnapja tiszteletére. Pécs, pp. 309–342.
Bartha S. 2000: In vivo társuláselmélet. In: Virágh K., Kun A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 101–140.
Bölöni J., Kun A., Molnár Zs. 2003: Élőhely-ismereti Útmutató. Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi A., Kevey B. 1996: An annoted checklist of the Hungarian plant communities, II. The forest vegetation. In: BORHIDI A. (szerk.): Critical revision of the hungarian plant communities. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs, pp. 95–138.
Borhidi A., Kevey B., Varga Z. 1999: Checklist of the higher syntaxa of Hungary. Ann. Bot. (Roma) 57: 105–112.
Borhidi A., Sánta A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 1–2. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.
Braun-Blanquet J. 1951: Pflanzensoziologie. Grundzüge der Vegetationskunde. 2nd ed. Springer, Wien.
Büttner Gy., Biró M., Maucha G., Petrik O. 2000: Land-cover mapping at scale 1: 50 000 in Hungary: Lessons learnt from the European CORINE programme. In: BUCHROITNER M. F. (ed.): A Decade of Trans-European Remote Sensing Cooperation. Proceedings of the 20th EARSel Symposium Dresden. 14-16. June 2000. pp. 25–31.
Büttner Gy., Csató, É., Maucha G. 1995: The CORINE Land Cover - Hungary project. In: Proc. Inter- national Conference on Environment and Informatics, Budapest, pp. 54–61.
Büttner Gy., Feranec J., Jaffrain G. (eds.) 2002: Corine land-cover update 2000: Technical guidelines. Technical report No 89., EEA, European Environment Agency), Coppenhagen.
Cherrill A., Mcclean C. 1995: An investigation of uncertainty in field habitat mapping and implication for detecting land-cover change. Landscape Ecol. 10: 5–21. https://doi.org/10.1007/BF00158550
Cherrill A., Mcclean C. 1999: Between-observer variation in the application of a standard method of habitat mapping by environmental consultants in the UK. J. Applied Ecology 36: 989-1008. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.1999.00458.x
Chytry M., Kuera T. And Koí M. (eds.) 2001: Katalog biotopùeské republiky [Habitat Catalogue of the Czech Republic]. Agentura ochrany pøírody a krajiny R, Praha.
Dierschke H. 1994: Pflanzensoziologie. Verlag Eugen Ulmer, Stuttgart.
Fekete G. 1980: Die Vegetationskartierung in Ungarn. Folia Geobot. Phytotax. 15: 193–194.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-oszályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fremstad E. 1997: Vegetasjontyper i Norge. [Vegetation types of Norway.] NINA Temahefte 12: 1–297.
Guth J., Ku¶Era T. 2005: Natura 2000 Habitat Mapping in the Czech Republic: Methods and General Results. Ekológia, Bratislava 24. Suppl.
Kaligaric M., Seliskar A. Veen P. 2003: Grasslands of Slovenia, status and conservation of semi-natural grasslands. European Grasslands Report Nr. 5., Society for Natural History in Slovenia, Ljubjana.
Király G. 2001: A Fertőmelléki-dombsor vegetációja. Tilia 10: 181–357.
Küchler A. W., Zonneveld I. S. 1988: Vegetation Mapping. Kluwer, Handbook of Vegetation Science, Dordrecht. https://doi.org/10.1007/978-94-009-3083-4
Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IX. Élőhelytérképezés. Scientia Kiadó, Budapest.
Lájer K., Botta-Dukát Z., Csiky J., Szmorad F., Horváth F., Bagi I., Dobolyi K., Hahn I., J. Kovács J. A., Rédei T. 2007: Methodological guide for acquisition and preparation of relevés for the phytosociological database in Hungary. (In prep.)
Majer A. 1962: Erdőtipológiai rendszer általános ismertetése és a hazai erdőtípusok leírása. In: Majer A. (szerk.): Erdő- és termőhelytipológiai útmutató. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 83–136.
Majer A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
MEA 2005. Millennium Ecosystem Assessment, Ecosystems and Human Well-Being. Our human planet – Summary for Decision-Makers. Island Press, Washington D.C.
Molnár Zs., Bartha S., Seregélyes T., Illyés E., Botta-Dukát Z., Tímár G., Horváth F., Révész A., Kun A., Bölöni J., Biró M., Bodonczi L., Deák J.Á., Fogarasi P., Horváth A., Isépy I., Karas L., Kecskés F., Molnár Cs., Ortmann-né Ajkai A., Rév Sz. 2007: A grid based, satellite-image supported, multi-attributed vegetation mapping method (MÉTA). Folia Geobotanica. (In press.) https://doi.org/10.1007/BF02806465
Mucina L. 1997: Classification of vegetation: Past, present and future. Journal of Vegetation Science 8(6): 751–760. https://doi.org/10.2307/3237019
Mucina L., Grabherr G., Ellmauer T. 1993: Pflanzengesellschaften Österreichs. Jena: Gustav Fisher Verlag.
Németh F., Seregélyes T., 1989: Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési útmutató. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.
Pott R. 1981: Der Einfluß der Niederholzwirtschaft auf die Physiognomie und die floristisch-soziologische Struktur von Kalkbuchenwlder. Tuexenia 1: 233–242.
Pott R. 1996: Biotoptypen. Schützenswerte Lebensräume Deutschlands und angrenzender Regionen. Ulmer Eugen Verlag, Stuttgart.
Rodwell J. S. 1991–2000: Britsh plant communities. Vols.1-6. Cambridge: University of Cambridge Press.
Rodwell J. S., Schamineé J. H. J., Mucina L., Pignatti S., Dring J., Moss D. 2002: The Diversity of European Vegetation. An overview of phytosociological alliances and their relationships to EUNIS habitats. National Reference Centre for Agriculture, Nature and Fisheries, Wageningen.
Ružičkova H., Halada É., Jedlička L., Kalivodová E. 1996: Biotopy Slovenska. Ústav krajinnej ekológie SAV.
Schaminée J. H. J., Stortelder A. H. F., Weeda E. J. 1996: De vegetatie van Nederland. Deel 3. Opulus press, Upsala.
Schaminée J. H. J., Stortelder A. H. F., Westhoff, V. 1995: De vegetatie van Nederland. Deel 2. Opulus press, Upsala.
Schaminée J. H. J., Weeda E. J., Westhoff V. 1998: De vegetatie van Nederland. Deel 4. Opulus press, Upsala.
Smart S. M., Clarke R.T., Van Der Poll H. M., Robertson E. J., Shield E. R., Bunce R. G., Maskell L. C. 2003: National-scale vegetation change across Britain: an analysis of sample-based surveillance data from the Coutryside Surveys of 1990 and 1998. J. Environ. Manage. 67: 239–254. https://doi.org/10.1016/S0301-4797(02)00177-9
Soó R. 1964–1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Stanová V., Valachovič M. (eds.) 2002: Katalóg Biotopov Slovenska. DAPHNE – Inßtitút aplikovanej ekológie, Bratislava.
Stortelder A. H. F., Schaminée J. H. J,. Hommel P. W. F. M. 1999: De vegetatie van Nederland. Deel 5. Opulus press, Upsala.
Szmorad F. 1997: A Soproni-hegység vegetációtérképezésének problémái és kezdeti eredményei. Kitaibelia 2(2): 305–306.
Whittaker R. H. (ed.) 1980: Classification of Plant Communities. Dr W. Junk bv Publishers, The Hague – Boston – London.
Zólyomi B. 1989: Magyarország természetes növénytakarója. In: Pécsi M (szerk.) Magyarország Nemzeti Atlasza, Kartográfia Vállalat, Budapest.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Bölöni János, Molnár Zsolt, Illyés Eszter, Kun András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).