A monyoródi jura mészkő és miocén konglomerátum feltárás értékelése a földtudományi természetvédelem szempontjából
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3705Keywords:
Baranyai Island blocks, Máriakéménd formation, geoscientific environmental protectionAbstract
On the field of Máriakéménd-Bár ridge – covered with unconsolidated sediment – Mesosoic layers emerge. These are the so-called “Baranyai Island blocks”. In chronostratriographic sense the sediment of these blocks were formed in the Aalen stage of Jurassic time. Their mineral composition is dominated by limestone and flinted limestone. According to new analogies the „flinted limestone of Aalen” is included in the Máriakéménd formation. Unfortunately, due to the antropogenic tenure, currently only few of these emergences can be observed, except that in Monyoród. My main goal was to introduce the limestone emergence in Monyoród. for my approach I used the records of geologists who already have investigated the area and I updated them from a stratigraphic perspective. I intend to insert the Máriakéménd-Bár ridge – and within this the exploration in Monyoród – in the tectonostographic map series of Circum Pannon region. According to the Aalen hypothesis of Jurassic time, three facies had been formed in the area where strong gravitational mass movement had been observed. following a detailed description of the Jurassic period, attention is devoted to the conglomerate of the Badenian Stage of the Miocene, to the cause of its formation. The gradual sinking since the Miocene had had an effect also on the Jurassic beds of Monyoród. The carbonate structure had sunk while from its higher part a cliff was formed. The tides eroded the cliff thus the wave motions resulted in the formation of rock fragments and conglomerates. According to my suggestions made in the last chapter of this study, the emergence in Monyoród could be of touristic interest. The understanding and knowledge can be achieved in two ways: first by in situ experience, second by extra situm with informative dissemination products.
References
Barabás A., Balogh Z., Mázik J. 2008: Uránérctelepek kutatása a Mórágyi – hegység délkeleti előterében. Bányászati és Kohászati Lapok, 2–9.
Bleahu, M., Mantea, G., Bordea, S., Panin, S., Stefanescu, M., Sikic, K., Haas J., Kovács S., Péró Cs., Bércziné Makk A., Konrád Gy., Nagy E., Rálischné Felgenhauer E., Török Á. 1994: Triassic facies types, evolution and paleogeographic relations of the Tisza Megaunit. Acta Geologica Hungarica, 37/3–4, 187–234.
Budai T., Gyalog L. (szerk.) 2009: Magyarország földtani atlasza országjáróknak 1:200 000. Magyar Állami földtani Intézet alkalmi kiadványa, Budapest, 248 p. http://www.mafi.hu/mafi/hu/node/2570
Császár, G., Galácz, A., Haas, J., Kázmér, M., Kovács, S., Nagymarosy, A., Szentgyörgyi, K., Vörös, A. 1990: Paleogeography of the Pannon Basin. In: Rakús, M., J. Dercourt, A. E. M. Nairn (eds.): Evo- lution of the Northern Margin of Tethys (IGCP projekt 198). Mém. Soc. Géol. france, Nouv Sér., 154, 63–89.
Galácz, A., Konrád, Gy, Raucsik, B., Vörös, A. 2008: Jurassic siliciclastics and carbonates of the Mecsek–Villány area. Geological excursion on the Mecsek and Villány Hills 8–10 May 2008, 43 p.
Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100 000. Magyar Állami földtani Intézet térképmagyarázói, Budapest, 53. p.
Gyalog L., Budai T. 2004: Javaslatok Magyarország földtani képződményeinek litosztratigráfiai tagolására. MÁFI évi jelentése, 2002, 195–232.
Haas J., Kovács S., Török Á. 1995: Early Alpian shelf evolution in the Hungarian segments of the Tethys margin. Acta Geologica Hungarica, 38(2): 95–110.
Haas J. (szerk.) 2004: Magyarország geológiája. Triász. ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 384 p.
Józsa S., Szakmány Gy., Máthé Z., Barabás A. 2009: A Mecsek és környéke miocén konglomerátum összletek felszíni elterjedése és a kavicsanyag összetétele. In: M. TÓTH T. (szerk.) 2009: Magmás és metamorf képződmények a Tiszai Egységben – GEOLITERA, Szeged, 195–217.
Kaszap A. 1963: A Dél-Baranyai mezozóos szigetrögök. földtani Közlöny 93. 4. 440–450.
Kovács S. 1984: Tisza-probléma és lemeztektonika – kritikai elemzés a kora mezozoos fácieszónák eloszlása alapján. földtani Kutatás, 27(1): 55–72.
Kovács S., Császár G., Galácz A., Haas J., Nagy E., Vörös A. 1989: The Tisza Superunit was originally part of the northern (European) margin of Tethys. In: Rakús, M., J. Dercourt, A. E. M., Narin (eds.): Evolution of the Northern Margin of Tethys (IGCP projekt 198). Mém. Soc. Géol. france, Nouv. Sér., 154: 81–100.
Kovács S., Brezsnyánszky K., Haas J., Szederkényi T. 2011: A Cirkum-Pannon régió tektonosztratigráfiai terrénum és őskörnyezeti térképsorozata. földtani Közlöny 141(2): 123–141.
Lenz O. 1872: Aus dem Baranyer Komitat. Verh. d. k. k. geol. RA., Bécs. 290–294.
Lingauer J. 2002: Az ökoturizmus fejlesztése Magyarország Nemzeti Parkjaiban. – In: „Ökoturizmus a Kár- pát-medencében” c. konferencia kiadványa. Magyar Turizmus Rt. és Budapesti Gazdasági főiskola, Budapest.
Lóczy L. 1912: Baranya vármegye déli hegyvidékének földtani viszonyai. M. Kir. földtani Intézet Évi Jelentése, Budapest. 171–182.
Lóczy L. 1912: A Villányi és a Báni-hegység geológiai viszonyai. földtani Közlöny, Budapest. 672–695.
Lovász Gy., Wein Gy. 1974: Délkelet-Dunántúl geológiája és felszínfejlődése. Pécs, Baranya Megyei Levéltár Kiadványa, Baranya Monográfia sorozat, 215 p.
Michalkó G. 2003: A fenntartható fejlődés ökoturisztikai aspektusai Magyarországon. Turizmus Bulletin 4: 13–21.
Némedi Varga Z. 1998: A Mecsek- és a Villányi-Egység jura képződményeinek rétegtana. In: BÉRCZI I., JÁMBOR Á.: Magyarország geológiai képződményeinek rétegtana. MOL Rt.–MÁfI, Budapest, 518 p.
Noszky J. 1961: Magyarország júra képződményei. Magyar Állami földtani Intézet Évkönyve 49(2): 375–392.
Raucsik, B. 1996: Petrographic study on Jurassic profile near Máriakéménd village, Southern Baranya hilly country, S Hungary. Acta Min.-Petr., Szeged, 37: 165–180.
Raucsik, B. 2008: Szederkény, abandoned quarry. In: Galácz A., Konrád Gy, Raucsik B., Vörös A.: Jurassic siliciclastics and carbonates of the Mecsek–Villány area. Geological excursion on the Mecsek and Villány Hills 8–10 May 2008, 43 p.
Schafarzik F. 1904: A magyar szent korona országainak területén létező kőbányák. franklin-Társulat Könyv- nyomdája, Budapest.
Schlemmer K. 1984: A Somberek-1 és Máriakéménd-3 mélyfúrás jura rétegsorának mikrofácies és üledékföld- tani vizsgálata. Diákköri dolgozat. ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék.
Schmidt E. R. 1954: A baranyai hegységcsoport nagyszerkezete és a liász-szén további feltárási lehetőségei geomechanikai megvilágításban. Bányászati Lapok 9 (87): 426–427.
Szederkényi T. 1962: Adatok a baranyai Duna-menti mezozoos sziget rögök ismeretéhez. – Kézirat.
Szederkényi T. 1964: A baranyai dunamenti mezozóos szigetrögök földtani viszonyai. földtani Közlöny 94(1): 27–32.
Szederkényi T. 2005: Ma már nem látható, jelentős kőzetkibúvások Tolnában és Baranyában a Duna mentén. In: Bugya T., Wilhelm Z. 2005: Tanulmányok Tóth Józsefnek. Pécsi Tudományegyetem földtudományi Doktori Iskola, Pécs, 209–215.
Telegdi Roth K. 1929: Magyarország geológiája I. A magyar föld és az azt környező területek hegyszerkezeté- nek kialakulása. Danubia Könyvkiadó, Pécs, 173 p.
Tanács J., Rálisch L.-né 1991: Magyarázó Magyarország kianozoós képződményeinek alulnézeti térképéhez (1:500000). MÁfI, Budapest, 48 p.
Vadász E. 1913: A Zengővonulat és a környező dombvidék földtani viszonyai. A Magyar Királyi földtani Intézet Évi Jelentése 1913-ról. 336–352.
Wein Gy. 1967a: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezeti egységeinek összefüggése az óalpi ciklusban. földtani Közlöny 97(3): 286–293.
Wein GY. 1967b: Délkelet-Dunántúl hegységszerkezete. földtani Közlöny 97(4): 371–395.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2014 Hágen András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
