Delineation of the Balaton Uplands
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3626Keywords:
Balaton Upland, designationAbstract
The Balaton Uplands region is a well-known and popular tourist destination, as it is a very characteristic one within Hungary. But where is it located exactly? Where are its limits? It is surprisingly hard to find an answer that satisfies everyone. In our study, we used various aspects to examine which settlements have a justification for considering themselves as belonging to the Balaton Uplands, and which are merely enjoying the benefits of their favourable geographical location. We compared studies and legislations of various fields based on which settlements are listed as part of the Balaton Uplands region. In total, we examined and mapped the delineation of 12 documents, involving 150 settlements. In the documents, three distinct aspects appeared: thus, we grouped the settlements based on scientific approach, development and legal aspects. These three categories brought different results, but their summarisation resulted in a well-defined Balaton Upland block of 22 settlements.
References
A 27/2015. (VI. 2.) MvM rendelet a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékéről
A 28/1998. (V.13.) IKIM rendelet a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint a Regionális Idegenforgalmi Bizottságok munkaszervezeteinek feladatairól
A 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről
Az 50/1983. (XII. 28.) MT rendelet a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény végrehajtására kiadott 11/1971. (III. 31.) Korm. rendelet módosításáról és egyes tanácsi hatáskörök rendezéséről
A 144/1950. (V. 20.) MT rendelet a járások területének rendezéséről
A 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról
A 2016. évi CLVI. törvény a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól
Balassa I., Ortutay Gy. 1979: Magyar néprajz. Corvina, Budapest
Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. 2008: Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepció 2020-ig. Balatonfüred-Siófok. p. 149.
Borhidi A. 2003: Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 610.
Budai T., Császár G., Csillag G., Dudko A,. Koloszár L., Majoros Gy. 1999: A Balaton-felvidék földtana. Magyarázó a Balaton-felvidék földtani térképéhez. Megjelent: Id. Lóczy Lajos születésének 150. évfordulóján. A Magyar Állami Földtani Intézet 197. Alkalmi kiadványa, Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest. p. 257.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. p. 876.
Éltető Balaton-felvidékért Egyesület 2016: Balaton-felvidéki Akciócsoport LEADER vidékfejlesztési közösség Éltető Balaton-felvidék Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020. Éltető Balaton-felvidékért Egyesület, Sümeg. p. 103.
Feketéné K. K. 2005: A Balaton és környéke. Panoráma regionális útikönyvek, Budapest. p. 42.
Firnigl A. 2012: Római kori villák történeti környezetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Doktori értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. p. 256.
Koppány T. 1963: A Balaton-Felvidék románkori templomai. Megjelent: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. Veszprém. p. 81.
Krizsán A. 2015: Balaton-felvidéki építészeti útmutató. Nemzeti Agrárszaktanácsi, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere (II. kötet). MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 1023.
Mikházi Zs., Csemez A., Máté K., Sallay Á. 2016: The role of calvaries in Hungarian religious tourism. Journal of Tourism Challenges and Trends – Tourism and Religion. 9(1): 65–92.
Mócsy A, Fitz J. (szerk.) 1990: Pannonia régészeti kézikönyve. Akadémia Kiadó, Budapest. p. 386.
Ortutay Gy. (szerk.) 1977: Magyar Néprajzi Lexikon (Első kötet A-E). Akadémia Kiadó, Budapest. p. 772. Elektronikus változat: http://mek.niif.hu/02100/02115/html/1-509.htm
Papp A. (szerk.) 1978: Magyaroszág (Panoráma utikönyv). Panoráma, Budapest. p. 821.
Penksza K., Szentes Sz., Tasi J., Loksa G. 2008: Gyepgazdálkodás és természetvédelem Balaton-felvidéki példákon. Biológia Konferencia V. Nyíregyháza, 2008. november 6–9. p. 140.
QGIS Development Team, 2016. QGIS Geographic Information System. Open Source Geospatial Foundation Project. http://www.qgis.org/
Verebélyi K. én.: Népcsoportok és regionális kultúrák – Dunántúl és Felföld. (http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Neprajz/82Vereb%E9lyi/nepcsoportok_es_regionalis_kulturak/ne pcs_7.html)
Zákonyi F. 1980: Balaton. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás. Panoráma „mini” útikönyvek, Budapest. p. 122.
VKKI-KDTVIZIG 2010: Vízgyűjtő-gazdálkodási terv 4-2 Balaton közvetlen, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, 2010. április
http1 Balaton-felvidéki Nemzeti Park honlapja https://bfnp.hu/hu/nemzeti-park
http2 A „Balaton-felvidéki kultúrtáj” Világörökségi Várományos Helyszín a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén (2016) hirbalaton.hu/wp-content/uploads/2016/.../Vilagorokseg_Balaton-felvidek_2016.pdf (látogatva 2016. 11.11.)
http3 A magyar borvidékek komplex stratégiai programjainak megalapozása - Balatonfelvidéki Borvidék, Badacsony, 2004. http://docplayer.hu/1037559-A-magyar-borvidekek-komplex-strategiai- programjainak-megalapozasa-balatonfelvideki-borvidek.html
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Máté Klaudia, Sallay Ágnes, Mikházi Zsuzsanna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
