Configuration methodology for a monitoring network based on high resolution and high frequency aerial surveys
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3465Keywords:
nature conservation, high spatial resolution aerial remote sensing, landscape protection, habitat, orthophotoAbstract
The methodological structure of the monitoring network type discussed here reveals the state of representative spots typical to the landscape. It requires extremely high-resolution, remote aerial sensing stocks with detailed field studies and retrospective data collection. It can provide data on a new scale by linking vegetation, habitat, and biodiversity monitoring networks at continent and EU Member State levels. The most important principles behind the procedure are the undisturbed technical implementation, interdisciplinary evaluation, practiceoriented criteria, and sustainable management structures, which may answer relevant questions about environment protection and nature conservation. The testing of this method started with 15 sites in 2018, based on technical research developed between 2008 and 2018. Our experience has confirmed that extremely highresolution aerial survey practice can be used cost-effectively even in the case of a radical increase in the number of sample areas, without disturbing wildlife.
References
Bakó G. 2010: Multispektrális felvételek alapján készülő tematikus térképek minősége, a terepi felbontás és a képminőség függvényében. Tájökológiai Lapok 8(3): 507-522.
Bakó G. 2012: Nagyfelbontású magyar multispektrális légi távérzékelési mérőműszerek a vegetációtérképezésben és növénybetegségek lokalizálásának elősegítéséhez. Kitaibelia 17(1): 71.
Bakó G. 2013a: Nagysebességű repülőgépes távérzékelés és hozzá kapcsolódó adatfeldolgozási módszerek. In: Lóki J. (szerk.) Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában IV. - Térinformatikai konferencia és szakkiállítás kiadványa, Debrecen. pp. 59-66.
Bakó G. 2013b: Szuperfelbontású ökológiai vizsgálatok. Természettudományi Közlöny 144(10): 477-478.
Bakó G. 2013c: Vegetációtérképezés nagyfelbontású valósszínes- és multispektrális légifelvételek alapján. Kitaibelia 18(1-2):152-160.
Bakó G. 2014a: Geoinformációs rendszerek és a távérzékelés szerepe a döntés előkészítésben. In: Jeney L., Hideg É., Tózsa I. (szerk.) Jövőföldrajz. A hazai gazdasági fejlődés területi és települési aspektusai a jelenben és a jövőben. Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék - Belügyminisztérium Önkormányzati Államtitkárság közös kiadványa, Budapest. pp. 87-98.
Bakó G. 2014b: Európa új földmegfigyelő műholdjai. Élet és Tudomány 69(5):132.
Bakó G. 2014c: A földmegfigyelő műholdak jövőképe. Élet és Tudomány 69(8):134-235.
Bakó G. 2014d: Légi fényképezés a gazdálkodásban és a közszolgáltatásban. Arial Photogrammetry in Economy and Public Services. E-Government Tanulmányok XL. - Tankönyv. Corvinus Egyetem, Budapest. p. 126.
Bakó G. 2017: Környezet- és természetvédelmi vonatkozású változások nyomon követése nagyfelbontású légi távérzékeléssel. Doktori (PhD) disszertáció, Szent István Egyetem, Biológia Tudományi Doktori Iskola, Gödöllő. p. 176.
Bakó G. 2018: Önkormányzati technológiák, térinformatika, légi-felvételek, légi-felmérés. (KÖFOP-2.1.2- VEKOP-15-2016-00001 "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" elnevezésű kiemelt projekt keretén belül) Új Magyar Közigazgatás 2018. szeptember
Bakó G., Kovács G. 2012: Nagyfelbontású légifelvétel-térképek alkalmazása a vegetációkutatásban. Kitaibelia 17(1): 8.
Bakó G., Licskó B. 2010: Új eredmények a nagyfelbontású légifelvételek segítségével történő belvíz- és árvíztérképezésben. Környezetvédelem. Ökológiai, Környezettechnológiai és Környezetstratégiai Szaklap 8(3):14-15.
Bakó G., Molnár Zs., Góber E. 2014a: Városi térinformatikai és döntéstámogató rendszerek raszter fedvényei - A legutóbbi időszak települési ortofotó felméréseinek tapasztalatai Magyarországon. Tájökológiai lapok 12(2): 285-305.
Bakó G., Tolnai M., Takács Á. 2014b: Introduction and Testing of a Monitoring and Colony-Mapping Method for Waterbird Populations That Uses High-Speed and Ultra-Detailed Aerial Remote Sensing. Sensors 14: 12828-12846. https://doi.org/10.3390/s140712828
Büttner Gy., Kosztra B. 2017: CLC2018 Technical Guidelines. European Environmental Agency, European Topic Centre on Urban, Land and Soil Systems, Environment Agency, Wien. p. 60.
Csiszár, Á., Korda, M. (szerk.) 2015: Özönnövények visszaszorításának gyakorlati tapasztalatai. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. p. 239.
Daily, G., Ellison, K. 2002: The new economy of nature: the quest to make conservation profitable. Island Press. pp. 1-28.
Dandois, J. P., Ellis, C. E. 2013: High spatial resolution three-dimensional mapping of vegetation spectral dynamics using computer vision. Remote Sensing of Environment 136: 259-276. https://doi.org/10.1016/j.rse.2013.04.005
Fernandez-Guisuraga, E. J. M., Sanz-Ablanedo, E., Suarez-seoane, S., Calvo, L. 2018: Using Unmanned Aerial Vehicles in Postfire Vegetation Survey Campaigns through Large and Heterogeneous Areas: Opportunities and Challenges. Sensors 18(2): 586. https://doi.org/10.3390/s18020586
Fülöp Gy., Bakó G., Szabó B. 2015: Detecting invasive woody increment in agricultural areas with Earth Observation technology. Journal of Agricultural Informatics 6(1): 40-49. https://doi.org/10.17700/jai.2015.6.1.157
Gann, D., Richards, H. J. 2013: Evaluating High-Resolution Aerial Photography Acquired by Unmanned Aerial Systems for Use in Mapping Everglades Wetland Plant Associations. CESU Agreement #W912HZ-10- 2-0032
Harmon, D. 2007: A Bridge over the Chasm: Finding Ways to Achieve Integrated Natural and Cultural Heritage Conservation. International Journal of Heritage Studies 13(4-5 Nature as Heritage): 380-392. https://doi.org/10.1080/13527250701351098
Lorimer, J. 2018: Environmental conservation and restoration. Companion to Environmental Studies 5(5): 758- 762. https://doi.org/10.4324/9781315640051-149
Mihók B., Pataki Gy., Kovács E, Balázs B., Ambrus A., Bartha D., Czirák Z., Csányi S., Csépányi P., Csőszi M., Dudás Gy., Egri Cs., Erős T., Gőri Sz., Halmos G., Kopek A., Margóczi K., Miklay G., Milon L., Podmaniczky L., Sárvári J., Schmidt A., Sipos K., Siposs V., Standovár T., Szigetvári Cs., Szemethy L., Tóth B., Tóth L., Tóth P., Török K., Török P., Vadász Cs., Varga I., Báldi A. 2014: A magyarországi természetvédelem legfontosabb 50 kutatási kérdése a következő 5 évben. Természetvédelmi Közlemények 20: 1-23.
Molnár Zs., Bakó G. 2014: Rapid Aerial Mapping Methods for Water Management. GEO Informatics 17(1): 44- 45.
Opdam, P., Luque, S., Nassauer, J. 2018: How can landscape ecology contribute to sustainability science? Landscape Ecology 33(1): 1-7. https://doi.org/10.1007/s10980-018-0610-7
Szép T., Nagy K., Nagy Zs., Halmos G. 2012: Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999-2012. Ornis Hungarica 20: 13-63. https://doi.org/10.2478/orhu-2013-0007
Tolnai M., Nagy J. Gy., Bakó G. 2015: Spatiotemporal distribution of Landsat imagery of Europe using cloud cover-weighted metadata. Journal of Maps 12: 1084-1088. https://doi.org/10.1080/17445647.2015.1125308
: A 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program (http://ec.europa.eu/environment/action-programme)
/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2019 Bakó Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
