Historical analysis for nature conservation – the past three centuries of the Peszér Forest

Authors

  • Ábel Péter Molnár Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Szent István Campus, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet; Biológiatudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Arnold Erdélyi Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Szent István Campus, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet; Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Judit Hartdégen Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest, Költő u. 21.
  • Marianna Biró Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2–4.
  • István Pánya Kecskeméti Katona József Múzeum, 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1
  • Csaba Vadász Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3381

Abstract

The Peszér Forest is one of the most valuable sand steppe forest habitat complexes in Hungary. It was once the habitat of valuable species such as the Austrian dragonhead (Dracocephalum austriacum), the Hungarian Marbled White (Melanargia russiae clotho), and the Southern Barbed-wire Bush-cricket (Onconotus servillei). Recent studies on vegetation dynamics and issues raised during conservation planning created the need for a historical analysis of the forest. The Peszér Forest is located in the Northern Kiskunság, northeast of Kunpeszér village, in the Danube–Tisza Interfluve. The undulating sand dune system under the forest creates heterogeneous habitat conditions for the vegetation. Sand grasslands and fens in the clearings of the Peszér Forest are still of outstanding conservation value. The Peszér Forest was part of the Ráckeve estate from the early 18th century until 1945. The forest was managed as a short-rotation coppice forest until the end of the 19th century. The clearings were afforested from the mid-19th century onwards so that the initial ca. 40% coverage of grasslands gradually decreased to 9.2% by the 1990s. Grassland management intensity was much lower in its territory than in the surrounding landscape during the 19th and 20th centuries. The diverse combination of heterogeneous habitat conditions, various grassland–forest mosaics, and low grassland management intensity may have resulted in the development and survival of a unique species composition until the end of the 19th century. The main cause of the extinction of some vulnerable species might have been the almost complete disappearance of clearings during the 20th century. Based on the historical study, the valuable species composition of the Peszér Forest can be sustained in the long term by increasing the proportion of clearings and maintaining the structural diversity of the native forests.

Author Biography

  • Ábel Péter Molnár, Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, Szent István Campus, Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet; Biológiatudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    corresponding author
    e-mail: molnarabel@gmail.com

References

Bartha D., Király G. (szerk.) 2015: Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. p. 329.

Beránek Á. 2008: Adatok a Heves-Borsodi-dombság és az Upponyi-hegyhát flórájához II. Kitaibelia 13(1): 34–45.

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót. p. 441.

Csiky J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtérképezése. Szerzői kiadás, Pécs. p. 451.

Csiky J., Sulyok J., Schmotzer A. 1999: Adatok a Salgótarján körüli oligocén kori homokkő flórájához. Kitaibelia 4(1): 55–63.

Csorba P., Ádám Sz., Bartos-Elekes Zs., Bata T., Bede-Fazekas Á., Czúcz B., Csima P., Csüllög G., Fodor N., Frisnyák S., Horváth G., Illés G., Kiss G., Kocsis K., Kollányi L., Konkoly-Gyuró É., Lepesi N., Lóczy D., Malatinszky Á., Mezősi G., Mikesy G., Molnár Zs., Pásztor L., Somodi I., Szegedi S., Szilassi P., Tamás L., Tirászi Á., Vasvári M. (2018): Tájak. In: Kocsis K. (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza 2. kötet. Természeti környezet. MTA CSFK Földrajztudományi Intézet, Budapest. pp. 112–129.

Dedák D., Sulyán P.G. 2013: Felhagyott szőlők tájtörténeti és botanikai vizsgálata a Kelet-Cserhátban. Természetföldrajzi Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből 2(2): 23–33.

Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 699–702.

Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő. p. 616.

Kiss G., Baráz Cs., Gaálová K., Judik B.(szerk.) 2007: A Karancs–Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi körzet – Nógrád és Gömör határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger. p. 382.

Malatinszky Á., Mravcsik Z. 2013: Az Északi-Cserhát szőlőhegyeinek tájtörténete és természetvédelmi jelentősége. In: Muskovics A.A. (szerk.): Borkultúra és társadalom, visszatekintve a 21. századi Magyarországról. Agroinform Kiadó, Budapest. pp. 215–223.

Malatinszky Á., Mravcsik Z., Dedák D. 2014: Florisztikai adatok a Cserhát felhagyott szőlőiből. Kitaibelia 19(2): 260–266.

Mravcsik Z., Harmos K., Malatinszky Á. 2009: Felhagyott szőlők botanikai és tájtörténeti vizsgálatai az Északi-Cserhátban. Tájökológiai Lapok 7(2): 477–478.

Schneider M. (szerk.) 1971: Dézsma és robot. A jobbágyság helyzete a XVII. század végén a mai Nógrád megye területén. In: Adatok és források a Nógrád megyei levéltárból. Nógrád megyei levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, Salgótarján. p. 29.

Schneider M. (szerk.) 1973: A török után. Az 1715. évi országos összeírás adatai a mai Nógrád megye községeiről. In. Adatok és források a Nógrád megyei levéltárból. Nógrád megyei levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógrád megyei csoportja, Salgótarján. p. 27.

Shvoy M. 2006: Nógrád megye leírása (1874-1875). Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján. pp. 39–40, 51.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. p. 976.

Számel R. 2022: Botanikai és tájhasználat-történeti kutatások Balaton-felvidéki felhagyott szőlőkben. Tájökológiai Lapok 20(Suppl.1): 161–187. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3153

Vojtkó A. 2010: Növényzet. In: Dövényi Z. (szerk.): Magyarország kistájainak katasztere. Karancs. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. pp. 700–701.

http1: http://floraatlasz.uni-sopron.hu/ (2020. augusztus)

http2: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_omn024b.html (2020. augusztus)

Published

2022-07-30

Issue

Section

Articles

How to Cite

Historical analysis for nature conservation – the past three centuries of the Peszér Forest. (2022). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK , 20(1), 73-105. https://doi.org/10.56617/tl.3381

Most read articles by the same author(s)