Az agrártáj változásai és a közvetlen támogatások összefüggései 2009 és 2023 között Békésben
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4934Schlagwörter:
közös agrárpolitika, normatív támogatás, diverzifikáció, zöldítés, klímavédelem, tájvédelemAbstract
A Közös Agrárpolitika támogatási rendszere kulcsfontosságú a termelők számára. A közvetlen kifizetések feltételei – főként az utolsó két költségvetési időszakban – egyre szigorodó környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi előírásokat is tartalmaznak. Adatfeldolgozáson alapuló vizsgálataimat Békés vármegyében 2009-től napjainkig, azaz 14 évet érintően végeztem. Az adatokat az ún. egységes kérelmekről igényeltem a Békés Vármegyei Kormányhivataltól, valamint a Magyar Államkincstártól (mint agrártámogatási kifizető ügynökségtől). Megállapítottam, hogy a zöldítési előírások a bevezetés éveiben jelentős hatást gyakoroltak a vármegyei termesztett növények diverzifikációjára, a tájképi elemekre. Ugyanakkor az idő előrehaladtával bizonyos visszarendeződés tapasztalható és hasonló vetésszerkezet kezdett kialakulni, mint ami a szabályozások előtti időszakra volt jellemző. Utóbbi igaz a kérelmekben megjelölt egyedi tájelemekre is. Az adatok elemzése arra is rámutatott, hogy a visszarendeződés nem azért következett be, mert nem tartották be az előírásokat a gazdák. Mindezek mellett a 2023-tól induló legújabb támogatási ciklus első éve pozitív változásokat mutat tájvédelmi szempontból.
Literaturhinweise
Árpási, Z., Gödör, Z., Nyári, C. 2021: Vírusos gazdaság. Deliberationes 14(1): 59–59.
Árpási, Z. 2018: Wellness tourism: What motivates the consumer. Valahian Journal of Economic Studies 9(1): 87–92. DOI: https://doi.org/10.2478/vjes-2018-0009
Bede, Á., Csathó, A. I. 2019: Complex characterization of kurgans in the Csanádi-hát region, Hungary. Tájökológiai Lapok 17(2): 131–145.
Békés Vármegyei Kormányhivatal (BÉVKH) 2023: Adatszolgáltatás az egységes kérelmek adatairól 2009 és 2023 között.
Benkő, B., Dávid, L., Farkas, T. 2022: Opportunities for the development of innovation among hotels in northern hungary. GeoJournal of Tourism and Geosites, 40(1): 267–273. DOI: https://doi.org/10.30892/gtg.40132-828
Bodnár K., Majzinger I., Mikó Józsefné Jónés E. 2017: Biztonságos állati termék előállítás. Agro-Assintance Kft., Csongrád. p. 163.
Buckwell, A. E., Harvey, D. R., Thomson, K. J., Parton, K. A. 2019: The costs of the common agricultu-ral policy, Vol. 7., Routledge, London, p. 160.
Bujdosó, Z., Dávid, L., Tőzsér, A., Kovács, G., Major-Kathi, V., Uakhitova, G., Katona P., Vasvári, M. 2015: Basis of heritagization and cultural tourism development. Procedia-Social and Behavioral Sciences 188: 307–315. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2015.03.399
Centeri, C., Barta, K., Jakab, G., Szalai, Z., Bíró, Z. 2009: Comparison of EUROSEM, WEPP, and MEDRUSH model calculations with measured runoff and soil‐loss data from rainfall simulations in Hungary. Journal of Plant Nutrition and Soil Science 172(6): 789–797. DOI: https://doi.org/10.1002/jpln.200900009
Davies, B.B., Hodge, I.D. 2006: Farmers’ preferences for new environmental policy instruments: de-termining the acceptability of cross compliance for biodiversity benefits. Journal of Agricultural Economics 57(3): 393–414. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1477-9552.2006.00057.x
Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Bede, Á., Csathó, A. I., Tóthmérész, B. 2018: Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117–1132. DOI: https://doi.org/10.1007/s10980-018-0660-x
Egri Z. 2023: Mobilitás és perzisztencia a hazai települési szintű jövedelemegyenlőtlenségi folyama-tokban, 2012–2019. Területi Statisztika 63(1): 3–37.
Egri Z. 2022: A hazai települési jövedelemegyenlőtlenségek sajátosságai a földrajzi közelhatások alapján, 2012–2019. Területi Statisztika 62(6): 625–662.
Farkas, T. 2021: The role of the social capital in rural development. Case study analysis of village research camps in Romania and Hungary. European Countryside 13(3): 584–598. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0033
Futó, Z., Bodnár, K. 2021: Soil hydrology. Water in Biomechanical and Related Systems 2021: 277–302. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-030-67227-0_14
Grant W. 2010: Policy Instruments in the Common Agricultural Policy. West European Politics 33(1): 22–38. DOI: https://doi.org/10.1080/01402380903354049
Gyuricza, C., Földesi, P., Mikó, P., Ujj, A. 2005: Carbon dioxide emission from arable lands. Cereal Research Communications 33(1): 89–92.
Horváth J., Komarek L. 2016: A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái. Szegedi tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely, p. 269.
Kassai, Zs.; Farkas, T. 2012: Participation in local rural development partnerships. Annals of The Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists 14(6): 104–108.
Keeling, L. J. 2005: Healthy and happy: animal welfare as an integral part of sustainable agriculture. AMBIO: A Journal of the Human Environment 34(4): 316–319. DOI: https://doi.org/10.1639/0044-7447(2005)034[0316:hahawa]2.0.co;2
Komarek L. 2019: Hasonlóságok és különbségek Magyarország területi fejlettségében. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok 14(3): 29–43.
Rákóczi A. 2018: A termeléshez kötött támogatások és a zöldítési előírások hatása a vetésszerkezetre Békés megyében. Tájökológiai Lapok 16(2): 129–142. DOI: https://doi.org/https://doi.org/10.56617/tl.3584
Rákóczi A. 2017a: A zöldítési előírások bevezetésének első éves tapasztalatai Békés megyében. Táj-ökológiai Lapok 15(1): 59–66. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3609
Rákóczi A. 2017b: A „zöldkomponens” első éve számokban, Békés megyében. Gazdálkodás 61(3): 235–246. DOI: https://doi.org/10.22004/ag.econ.265268
Rákóczi A. 2017c: Az agrártámogatások előírásainak hatásai a vetésszerkezetre, a területpihentetés elterjedésére Békés megyében. Gazdálkodás 61(5): 423–436. DOI: https://doi.org/10.22004/ag.econ.269266
Rega, C., Thompson, B., Niedermayr, A., Desjeux, Y., Kantelhardt, J., D’alberto, R., Paracchini, M.L. 2022: Uptake of ecological farming practices by EU farms: A pan‐European typology. EuroChoi-ces 21(3): 64–71. DOI: https://doi.org/10.1111/1746-692x.12368
Tirják L. 2016: A Dévaványai túzokvédelmi mintaterület működtetésének ökológiai alapvetése. PhD Értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron, p. 169.
Tóth, C. A., Rákóczi, A., Tóth, S. 2018: Protection of the state of prehistoric mounds in Hungary: law as a conservation measure. Conservation and Management of Archaeological Sites, 20(3): 113–142. DOI: https://doi.org/10.1080/13505033.2018.1486125
Varela-Ortega, C., Calatrava, J. 2004: Evaluation of Cross-Compliance: Perspectives and Imple-mentation. Developing Cross Compliance in the EU: Background, Lessons and Opportunities (Qlk5-Ct-2002-02640), Seminar Vol. 4.
Vásáry M. 2020: Szupranacionális és nemzeti koordináció gyakorlati jelentősége a közös agrárpolitikában. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, p. 45.
Hivatkozott jogszabályok és rendeletek
A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gya-korlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetés-re alkalmas állapotban tartásának feltételeiről
A 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2024 Rákóczi Attila
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
