A természetvédelmi szempontú mezőgazdálkodás földhasználati rendszerének fejlesztése Bonyhád külterületének példáján
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4586Schlagwörter:
földhasználat, környezeti érzékenység, agráralkalmasság, történelmi térképelemzés, földhasználati stabilitás, térinformatikaAbstract
A táji adottságokat, értékeket, sajátosságokat figyelembe vevő földhasználati stratégia célja, hogy messzemenően integrálja a földhasználatot és a természetvédelmet, valamint a táj adottságainak megfelelően határozza meg a védelem és a használat intenzitását, egymáshoz viszonyított arányát. Egy adott terület sajátosságait, adottságait, értékeit, hagyományait leginkább a helyi szintű információk, valamint a helyben begyűjtött és pontosított adatok által ismerjük meg. A táj biodiverzitását, jellegét, történelmi hagyományait is megőrző fenntartható térhasználat kialakítása során éppen ezért meglehetősen széles spektrumú adatbázis felépítése válik szükségessé. A tanulmány egy konkrét kutatási terület (Bonyhád, István-major külterület) esetében az agroökológiai adottságok, és a környezeti érzékenység megítélése mellett a tájtörténeti fejlődés, a táji jellegzetességek, a máig fennmaradt hagyományos gazdálkodás elemeit tárja fel, melynek során a táji értékek és karakter megőrzése, tervezésbe épülése további fontos feladatokat jelentenek.
Literaturhinweise
Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.) 1981: A Dunántúli dombság (Dél Dunántúl) 4. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Ángyán J. (szerk.) 1987: Agroökológiai hatások a kukoricatermesztésben, GATE KSZE, Gödöllő.
Ángyán J., Fésűs I., Németh T., Podmaniczky L., Tar F. (szerk.) 1997: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU- csatlakozási tárgyalások megalapozásához. (Alapozó modell- vizsgálatok munkaközi anyaga II.), Készült az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján, Gödöllő.
Ángyán J., Fésűs I., Németh T., Podmaniczky L., Tar F. (szerk.) 1998: Magyarország földhasználati zónarendszerének kidolgozása az EU- csatlakozási tárgyalások megalapozásához. Alapozó modellvizsgálatok III., Készült: az FM Agrárkörnyezeti, Erdészeti, Biogazdálkodási és Vadgazdálkodási EU Harmonizációs Munkacsoport megbízása alapján, Gödöllő.
Ángyán J., Fésűs I., Podmaniczky L., Tar F. Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 1999: Nemzeti AgrárKörnyezetvédelmi Program (a környezetkímélő, a természet védelmét és a táj megőrzését szolgáló mezőgazdasági termelési módszerek támogatására). Agrár-környezetgazdálkodási tanulmánykötetek, 1. Kötet, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest.
Amann E., Taxis H.D. 1987: Die Bewertung von Landschaftselementen im Rahmen der Flurbereinigungsplanung in Baden-Würtenberg. Natur und Landschaft 62: 12–20.
Barczi A. 1995: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján. Szakdolgozat, GATE, Gödöllő.
Barczi A. 1997: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján. PhD dolgozat, GATE.
Barczi A. 2000: A Tihany-félsziget talajai és azok jelentősége az alkalmazkodó mezőgazdasági tájhasználatban, bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc.
Barczi A., Centeri, Cs. 1999: A mezőgazdálkodás, a természetvédelem és a talajok használatának kapcsolatrendszere. ÖKO. 10: 41–48.
Belényesi M., Centeri Cs., Grónás V. 2002: A térinformatika alkalmazásának lehetőségei a fenntartható földhasználat tervezésben. Acta Agraria Kaposvariensis 6: 185–194.
Bél M. 1735–42: Notitia Hungariae novae historico geographia. Viennae.
Bodor Á., Bucsányi Gy., Chlebovics M., Ifj. Csiszér A., Dománszky Z., Rónai J., Solymár I., Szűts Z., Tóth I. Zs. 2000: Bonyhád és környéke. Völgység Turista Egyesület, Völgységi tájkutató Alapítvány, Völgységi Múzeum Kiadó, Bonyhád.
Centeri Cs. 2002a: Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő.
Centeri Cs. 2002b: The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula. Acta Bot. Hung. 44: 285-295. https://doi.org/10.1556/ABot.44.2002.3-4.7
Centeri Cs. 2002: Importance of local soil erodibility measurements in soil loss prediction. Acta Agronomica Hungarica 50: 43-51. https://doi.org/10.1556/AAgr.50.2002.1.6
Centeri Cs., Pataki R., Bíró Zs., Császár A. 2003: Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése. Agrokémia és Talajtan, Szemle 52: 443-454. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.14
Cserna A., Kaczián J. 1986: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Szekszárd.
EEC 2078/92. sz. rendelet a környezet-, természet és tájvédelmi célok mezőgazdasági tevékenységbe történő integrálásáról
EOV topográfiai térkép M 1:10 000, FÖMI, 1987.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élőhely-osztályozási rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest
Finnern H. (ed.) 1994: Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage, Hannover.
Gortner E., Harrach T. 1994: Modellhafte Erarbeitung eines ökologisch begründeten Sanierungskonzeptes für kleine Fliessgewässer am beispiel der Lahn-Bodenkundliche Inventur. Institut für Bodenkunde und Bodenerhaltung der JLU, Giessen.
Gombócz E. (szerk.) 1945: Diaria itinerum Pauli Kitaibelii. Budapest.
Katonai felmérés 1782: M 1:28 800, Hadtörténeti Térképtár, Budapest.
Katonai felmérés 1858: M 1:28 800, Hadtörténeti Térképtár, Budapest.
Kataszteri térkép 1860: Telekkönyv, Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd.
Katonai térkép 1950: M 1:25 000, Hadtörténeti Térképtár, Budapest.
Katonai térkép 1989: M 1:25 000, FÖMI, Budapest.
Kataszteri térkép 2001: M 1:10 000, Földhivatal, Bonyhád.
Legelőgazdálkodási terv 1880: Tolna Megyei Levéltár, Szekszárd.
MadaS A. 1985: Ésszerű környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Ministerium für Umwelt, Raumordnung und Landwirtschaft des Landes Nordrhein-Westfalen 1992: Naturschutz und Landschaftspflege in NRW.
Pataki R. 2000: Talajerózió modellezése térinformatikai módszerekkel. Diplomamunka, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Gödöllő.
Pécsi M., Somogyi S. 1967: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Földr. Közlem. 15: 285–304.
Schulte W., Marks R. 1985: Die bioökologische Bewertung innerstädtischer Grünflächen als Begründung für ein naturnah gestaltetes Grünflächen-Schutzgebietsystem. Natur und Landschaft 60: 302–305.
Schulte W. 1989: Deskriptiver Bewertungsansatz – Vorteile und Anwendungsmöglichkeiten. Beispiele: Biotopkartierung und „Biotopverbund” im besiedelten Bereich: Mskr., Bundesforschungsanstalt für Naturschutz und Landschaftsökologie, Bonn.
Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Soó R. 1964–1973: A magyar flóra és vegetáció rendszertani, növényföldrajzi kézikönyve I–V. Akad. Kiadó, Budapest.
Szita L., Szűt, Z. (szerk.) 1996: A Völgység ezeregyszáz éve a kultúra és az életmód változásainak tükrében. Előadások a II. Völgységi konferencián (1995. november 24–25), MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága a Magyar Történelmi Társulat Déldunántúli Csoportja a Völgység Múzeum, Bonyhád.
Szodfridt J. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Wischmeier W.H., Smith, D.D. 1978: Predicting rainfall erosion losses. USDA Agriculture Handbook 537, Washington, D. C.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2004 Arndtné Lőrinci Renáta, Kristóf Dániel
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
