Summary of the economy workgroup of the KÉP project about the aims of the research conducted by the workgroup and the results of the pilot project (Kis-Balaton subregion) designed to test the workgroup’s recommendations

Autor/innen

  • János Szlávik Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Miklós Füle Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Mária Csete Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Tamás Pálvölgyi Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Noémi Csigéné Nagypál Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • András Kiss Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • András Torma Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4151

Schlagwörter:

environmental evaluation, total economic value, of natural capital profitability, DPSIR model, valuable natural areas, rural areas, urban areas

Abstract

A Közgazdasági Munkacsoport alapvető célja a KÉP projekt keretében olyan módszertan kidolgozása, amely alkalmas a természeti tőke elemeinek gazdasági szempontú értékelésére és ezen keresztül a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megalapozására. A tervezett modell alapját az OECD PSR-DPSR típusú vizsgálati módszere jelenti, mint a helyi viszonyokra jól adaptálható, ugyanakkor nemzetközi kapcsolódási pontokra is alkalmas alternatíva.
A Gazdaság és Társadalom Csoporton belül a Közgazdasági Munkacsoport elemzései során a gazdasági értékelési és számbavételi módszerek rendszerbefoglalását tűzte ki célul, valamint a kiválasztott mintaterületen elvégzendő próbaszámítások elemzését. Elképzelésüket alapvetően a fenntarthatóság szem előtt tartásával dolgozták ki, mégpedig annak megfelelően, hogy egyrészt a szigorú fenntarthatóság elvének megfelelően a természeti tőkeállományt kell megőrizni, másrészt a területen élők megélhetésének biztosítása céljából fenn kell tartani a természeti tőke hasznosításából származó bevételeket. A gazdaság és a környezet kapcsolatát vizsgálva három területtípust különböztettek meg, melyek a következők:
1. Értékes természeti területek
Hagyományos rurális területek
Urbánus területek

Cél: a jövedelmezőségre gyakorolt hatás értékelése. (Az állapotváltozások milyen jövedelmezőségi módosulást eredményeznek a környezeti tőke használatában? A vizsgált jövedelmezőség változás a fenntartható jólét irányába mutat?).
A vizsgálatok célja egy olyan indikátorrendszer kidolgozása, mely lehetővé teszi az értékes természeti területekhez, természeti értékekhez köthető bevételek, jövedelmezőségi tényezők feltérképezését, figyelembe véve a természeti tőke mérésének sajátosságaiból adódó körülményeket is.
A vizsgált terület a Kis-Balaton térsége, mely egyedülálló természeti értékeink közé tartozik. Hangsúlyozandó, hogy kutatásainknak célja nem egy teljes gazdasági érték elemzés elvégzése volt, hanem a KÉP programba illeszthető indikátor rendszer kidolgozása az értékes természeti terület kategóriáira vonatkoztatva.

Autor/innen-Biografien

  • Tamás Pálvölgyi, Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    collaborator

  • Noémi Csigéné Nagypál, Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    collaborator

  • András Kiss, Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    collaborator

  • András Torma, Budapest University of Technology and Economics, Department of Environmental Economics H-1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    collaborator

Literaturhinweise

Besleme K., Maser E., Silverstein J. 1999: A Community Indicators Case Study: Addressing the Quality of Life in Two Communities. Redifining Progress, San Francisco.

Fenyvesi N. 2005: Egyedülálló vizes élőhelyünk, a Kis-Balaton bemutatása és környezeti értékelése. Diplomamunka. BME Környezetgazdaságtan Tanszék, Budapest

Hardi P., Zdan T. (eds.) 1997: Assessing Sustainable Development: Principles in Practice. IISD, Winnipeg. Hart Environmental Data 1998: Sustainable Community Indicaators – Trainers’ Workshop. Hart Environmental Data, North Andover MA.

HMSO 1955: First Steps: Local Agenda 21 in Practice: HMSO, Manchaster.

ICLEI 1996: The Local Agenda Planning Guide. ICLEI, Toronto.

ICLEI 2000: Measuring Progress – Cities21 Pilot Project final Report. ICLEI, Toronto.

KÉP Kutatási jelentések, szakanyagok, MTA-KvVM 2004-2007, Budapest MTA TAKI;

Lafferty W. M., Eckerber K. (eds.) 1998: From the Earth Summit to Local Agenda 21. Earthscan Publications, London.

Láng I. (ed.) 2002: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 582.

OECD 2000: Frameworks to Measure Sustainable Development, OECD, Paris.

OECD 2000: Towards Sustainable Development: Indicators to Measure Progress. OECD, Paris.

Scott M., Colin M. (eds.) 1995: Sustainable Community Indicators: Guideposts for Local Planning. Community Enviromental Council, Santa Barbara.

Sustainable Measures 2001: Indicators of Sustainability. http://www.sustainablemeasures.com/

Szlávik J. 2005: Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. KJK-Kerszöv, Budapest

Veröffentlicht

2008-08-11

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

Summary of the economy workgroup of the KÉP project about the aims of the research conducted by the workgroup and the results of the pilot project (Kis-Balaton subregion) designed to test the workgroup’s recommendations. (2008). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 6(1-2), 95-105. https://doi.org/10.56617/tl.4151

Ähnliche Artikel

41-50 von 259

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in