Successful red deer management in Southern Transdanubia and its physico-geographical background
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3999Schlagwörter:
land evaluation, physical environment, game management, red deer, mesoregion, Southern TransdanubiaAbstract
The paper examines the factors of the physical environment which exert remarkable influence on the conditions of game management in Southern Transdanubia, a part of Hungary particularly rich in natural values. The focus is on the the traditional lead game of hunting in Hungary red deer, whose populations – although still rather isolated in space – have showed a spectacular upswing recently. The long traditions of deer management are briefly outlined. The demands of deer for a favourable habitat are analysed and international survey methods are presented. The landscapes of Transdanubia are suitable for red deer to variable degrees. The health conditions of red deer are described by the quality of their antlers. Regional differences in antler types are presented. Climatic, vegetation and soil conditions are evaluated from the viewpoint of providing favourable red deer habitat. As an example of game management problems, Gemenc Forest is cited, a well-preserved floodplain area, which is rated excellent for big game hunting.
Literaturhinweise
Ádám L., Marosi S., Szilárd J. (szerk.) 1981: Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl) (Transdanubian Hills, Southern Transdanubia). Magyarország tájföldrajza/Landscape Geography of Hungary 4). Akadémiai Kiadó. Budapest.
Bartelli L. J. 1978: Technical classification system for soils survey interpretation. Advanced Agronomics 30: 247–289. https://doi.org/10.1016/S0065-2113(08)60708-7
Bán I., Fodor T. 1980: A talaj elemtartalma és a trófeajellemzők közötti összefüggés. Nimród Fórum Évfolyam: 67(6): 20–24.
Csányi S. 1999: A gímszarvasállomány terjeszkedése az Alföldön (Spreading red deer populations in the Great Plain). In: Csányi S. (szerk.) Vadbiológia (Game Biology) 6. Gödöllő, pp. 43–48.
Csányi S. 2000: Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvasállomány létszámának meghatározására (Application of population reconstruction in order to estimate the red deer stock of Hungary). In: Csányi S. (szerk.): Vadbiológia (Game Biology) 7. Gödöllő. pp. 27–37.
Csányi S. (szerk.) 2007: Vadbiológia (Game Biology). Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Csőre P. 1976: A Kárpát-medence vadállományának alakulása a honfoglalásig (Game stocks in the Carpathian Basin to the Hungarian Conquest). Nimród Fórum Évfolyam: 63 (8): 354–355.
Faragó S. 2002: Vadászati állattan (Hunting Zoology). Mezőgazda Kiadó. Budapest.
Faragó S., Náhlik A. 1997: A vadállomány szabályozása (Regulating game stocks). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza (A historical geography of Hungary). Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. pp. 5–28.
Godó N. 2002: A vadgazdálkodás területi különbségei Magyarországon (Spatial variation in game management in Hungary). PhD értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet. Pécs.
Páll E.(szerk.) 1985: A gímszarvas és vadászata (Red deer and its hunting). Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Pécsi M., Somogyi S. (szerk.) 1980: Magyarország tájbeosztás térképe 1:500 000 (Map of landscape types for Hungary at 1:500 000 scale). MTA FKI–MN Térképészeti Intézet. Budapest
Pécsi M., Somogyi S., Jakucs P. 1972: Magyarország tájtípusai (Landscape types of Hungary). Földrajzi Értesítő 21(1): 5–11.
Péczely Gy. 1998: Éghajlattan (Climatology). 2. kiadás. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. pp. 258–285.
Perret, N. G. 1969: Land capability classification for wildlife. Environment Canada, Ottawa. (The Canada Land Inventory Report No. 7)
Ritter D., Mocskonyi Zs., Szemethy L. 1999: Gímszarvas élőhelypreferencia vizsgálatok egy alföldi élőhelyen (Investigations of the habitat preference of red deer in the Hungarian Great Plain). Vadbiológia 6. Gödöllő. pp. 61–72.
Sipőcz M. 2008: A Marcali-hát természetföldrajzi tájértékelése, különös tekintettel a vadkárbecslésre (Physical geographical land evalaution for the Marcali Ridge with special regard to damage by game). Diplomadolgozat. Pécsi Tudományegyetem, Földrajzi Intézet. Pécs.
Solymos R. 1998: Az erdő és fagazdaság szerepe és fejlesztése (Role and development of forests and timber economy). In: Glatz F. (szerk.): Az agrártermelés tudományos alapozása (Scientific foundations for agriculture). MTA. Budapest. pp. 101–128.
Szederjei Á. 1961: Adatok a hazai szarvaspopuláció kialakulásának vizsgálatához (Data on the origin of deer populations in Hungary). Erdészeti Kutatások. 111–133.
Szemethy L., Mátrai K., Bíró Zs., Katona K. 2003: Seasonal home range shift of red deer in a forest-agriculture area in southern Hungary. Acta Theriologica. 48: 547–556. https://doi.org/10.1007/BF03192500
Thompson, D. C., Klassen G. H., Cihla J. 1980: Caribou habitat mapping in the southern district of Keewatin, N.W.T. and the application of digital Landsat data. Journal of Applied Ecology 17:125–138. https://doi.org/10.2307/2402968
Tóth P., Szemethy L. 2000: A gímszarvas elterjedési területének változása Magyarországon (Changes in the distribution area of red deer in Hungary). Vadbiológia 7. pp. 19–26.
Turós L. 1994: Mennyi vad volt (van) Magyarországon? (How much game was/is in Hungary?). Nimród Évfolyam(3): 18–21.
USDA 1972: Soil interpretations for wildlife habitat. US Department of Agriculture. Washington, DC. Soils Memorandum No. 74
Vajdics J. 2003: Vadászturizmus a Dunántúlon (Hunting tourism in Transdanubia). Budapest. 68 p.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2010 Sipőcz Márk, Lóczy Dénes, Törzsök András
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
