A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936) gyep béta-diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése mikrocönológiai módszerekkel

Autor/innen

  • Szilárd Szentes Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Zsuzsanna Sutyinszki Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet,
  • Zita Zimmermann Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet
  • Gábor Szabó Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet
  • Ildikó Járdi Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet
  • Judit Házi Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet
  • Károly Penksza Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet
  • Sándor Bartha MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3935

Schlagwörter:

Bothriochloa ischaemum, fajdiverzitás, fajkombinációk, kompozíciós diverzitás, mikrocönológia

Abstract

Munkánk során egy Északi- középhegységi juhlegelőn vizsgáltuk a fenyérfű hatását a gyep biodiverzitására mikrocönológiai módszerekkel. A fenyérfüves állományban a fajkombinációk maximális száma a kontroll terület értékeinek, csupán kb. 1/ -e volt. Vagyis a fenyérfű felszaporodása erősen korlátozza a fajok szabad kombinálódását, így nem tudnak együtt élni. Ennek eredményeként sérül a gyep belső szerkezete.
Őszre a fenyérfű dominanciájának növekedése és a tavaszi egyévesek eltűnése minden esetben a kompozíciós diverzitás csökkenését okozta. A fenyérfüves lineák esetében negatív korrelációt találtunk a bennük talált fenyérfű mennyisége és az avar gyakorisága valamint a kompozíciós diverzitás között.
A transzszektek állapottérben való elhelyezése megmutatta, hogy a fenyérfüves állomány esetében a kompetitív kizárás, míg a kontroll állomány esetében a kompetíció és a zavarás együttes jelenléte a fő mintázatalakító tényező.
Mivel a lineák helye rögzítve van a mikrocönológiai vizsgálatok megismétlésével a jövőben pontosan nyomon követhető lesz a fenyérfű tövek illetve foltok „viselkedése”. Így vizsgálható lesz, hogy a faj esetleges terjedése a kontroll területen hogyan változtatja meg a növényállomány belső szerkezetét és diverzitását, hogyan módosítja a fajkombinációk kialakulását, mely fajok reagálnak a legérzékenyebben a megjelenésére, illetve felszaporodására.

Autor/innen-Biografie

  • Szilárd Szentes, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    levelező szerző
    szemarcius@gmail.com

Literaturhinweise

Bartha S. 2004: Paradigmaváltás és módszertani forradalom a vegetáció vizsgálatában. Magyar Tudomány 110: 12-26.

Bartha S. 2007: A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 92-113.

Bartha S. 2008: Mikrocönológiai módszerek a táji vegetáció állapotának vizsgálatára. Tájökológiai Lapok 6: 229-245.

Bartha S., Kertész M. 1998: The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from 'trainsect' data. Tiscia 31: 85-98.

Bartha S., Czárán T., Podani J. 1998: Exploring plant community dynamics in abstract coenostate spaces. Abstracta Botanica 22: 49-66.

Bartha S., Campatela G., Canullo R., Bódis J., Mucina L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexit in vegetation restoration. International Journal of Ecology and Environmental Science 30: 101-116.

Bartha S., Campetella G., Kertész M., Hahn I. Kröel-Dulay Gy., Rédei T. Kun A, Virágh K., Fekete G., Kovács-Láng E. 2011: Beta diversity and community differentiation in dry perennial sand grasslands. Annali di Botanica 1: 9-18.

Bodó I. 2005: Legeltetés a táj- és környezetvádelemben. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-Vidék-Kutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen. pp. 106-112.

Borhidi A. 1995: Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the highre plants in the Hungarian Flora. Acta Botanica Hungarica 39: 97-181.

Campetella G., Canullo R., Bartha S. 2004: Coenostate descriptors and spatial dependence in vegetation - derived variables in monitoring forest dynamics and assembly rules. Community Ecology 5: 105-114. https://doi.org/10.1556/ComEc.5.2004.1.10

Conert H. J. 1998: Poaceae. In: Hegi G. (szerk.): Illustrierte Flora von Mitteleuropa 3. kiadás 3/1. kötet, Verlag Paul Parey, Berlin és Hamburg.

Csillag F., Kertész M., Davidson A., Mitchell S. 2001: On the measurement of diversity-productivity relationships in a northern mixed grass prairie (Grassland National Park, Saskatchewan, Canada). Community Ecology 2: 145-159. https://doi.org/10.1556/ComEc.2.2001.2.2

Gabbard B. L., Fowler N. L. 2007: Wide ecological aplitude of diversity-reducing invasive grass. Biological Invasions 9: 149-160. https://doi.org/10.1007/s10530-006-9012-x

Gill R. A., Éserson L. J., Polley H. W., Johnson H. B., Jackson R .B. 2006: Potential nitrogen constraints on soil carbon sequestration under low and elevated atmospheric CO2. Ecology 87: 41-52. https://doi.org/10.1890/04-1696

Grimaud P., Sauzier J.,· Bheekhee R., Thomas P. 2006: Nutritive value of tropical pastures in Mauritius. Tropical Animal Health and Production 38: 159-167. https://doi.org/10.1007/s11250-006-4242-6

Horváth A. 2002: A mezőföldi löszvegetáció términtázati szerveződése. Synbiologica Hungarica 5, Scientia Kiadó, Budapest.

Illyés E., Molnár Zs., Csathó A. I. 2007: Fenyérfüves, fajszegény löszgyepek. In: Illyés E. és Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. MTA ÖBKI, Budapest. pp.58.

Janovszky J. 1998: A gyepgazdálkodás helyzete, fejlesztésének lehetőségei. Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő KHT különkiadványa, Szarvas.

Juhász-Nagy P. 1980: A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése. Akadémiai doktori értekezés, Budapest.

Juhász-Nagy P 1986: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Juhász-Nagy P. 1993: Notes on compositional divesity. Hydrobiologia 249: 173-182. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1919-3_16

Juhász-Nagy P., Podani J. 1983: Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio 51: 129-140. https://doi.org/10.1007/BF00129432

Kalapos T., Mojzes A. 2008: Milyen jövő vár a C4-es pázsitfüvekre mérsékeltövi gyepekben napjaink környezeti változásai közepette? In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk.): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 113-126.

Kelemen J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. Természetbúvár Alapítvány Kiadó. Budapest.

Koukoura Z. 1998: Decomposition and nutrient release from C3 and C4 plant litters in a natural grassland. Acta Oecologica-International Journal of Ecology 19: 115-123. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80015-5

Lapis M., Felföldi J., Koch K. 2003: Gyepterületek különböző állatfajokkal történő hasznosításának gazdaságossága. Gyepgazdálkodási Közlemények 1: 55-60. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10510

Láng I. 1996: A gyep és a környezet kapcsolata. Gyepgazdálkodási Szakülés a MTA-n, Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 13. DATE, Debrecen. pp. 25-26.

Láng I. 1997: A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. Vinczeffy I., Nagy G. (szerk): Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 14. DATE, Debrecen. pp. 133-135.

Margóczi K. 2003: A bugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjából. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 11. DE ATC, Debrecen. pp. 145-150.

Oborny B 2000: Játék határokkal - Társulási szabályok az ökológiai közösségekben. In: Virágh K., Kun A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 79-96.

Póti P., Pajor F., Láczó E. 2007: Különböző legeltetési módok hatása a gyepnövényzetre és az anyajuhok kondíciójára. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve - tanulságai a mai gyakorlat számára - Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 193-196.

Schmidt C. D., Karen C. R. Hickman C., Channell R., Harmoney K., Stark W. 2008: Competitive abilities of native grasses and non-native (Bothriochloa spp.) grasses. Plant Ecology 197: 69-80. https://doi.org/10.1007/s11258-007-9361-2

Soó R. 1973: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Budapest. 5 p. 445.

Stefler J., Vinczeffy I. 2001: Környezet- és természetvédelmi igényeket is szolgáló extenzív állattartási rendszerek létrehozása. In: Kovács F., Kovács J., Banczerowsky J.-né. (szerk.): Lehetőségek az agrártermelés környezetbarát fejlesztésében. MTA Agrártudományok Osztálya, Budapest. pp. 64-87.

Szabó I., Kercsmár V. Hársvölgyiné Szőnyi É. 2008: Löszpusztarét összehasonlító értékelése fenyérfű (Bothri- ochloa ischaemum) dominanciával a Jaba-völgyben. Gyepgazdálkodási Közlemények 6: 55-61.

Tilman D. 1999 The ecological consequences of changes in biodiversity: a search for general principles. Ecology 80: 1455-1474. https://doi.org/10.1890/0012-9658(1999)080[1455:TECOCI]2.0.CO;2

Tóthmérész B., Erdei Zs. 1992: The effect of dominancein information theory characteristics of plant communities. Abstracta Botanica 16: 43-47.

Várallyay Gy. 1996: Talajaink és a gyepgazdálkodás. In: Vinczeffy I. (szerk): Gyepgazdálkodási szakülés a Magyar Tudományos Akadémián. DATE, Debrecen. pp. 39-45.

Várallyay Gy. 2007: A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában. Gyepgazdálkodási Közlemények 5: 3-15. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10354

Vida G. 2001: Helyünk a bioszférában. Typotex Kiadó, Budapest.

Virágh K. 2000: Vegetációdinamika és szukcessziókutatás az utóbbi 15 évben. In: Virágh, Kun A. (szerk.): Vegetáció és dinamizmus. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 53-79.

Virágh K. 2002: Vegetációdinamikai kutatások. In: Fekete G., Kiss Keve T., Kovács-Láng E., Kun A., Nosek J., Révész A. (szerk.), Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve (1952-2002). MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 65-91.

Virágh K. 2007: Vegetciódinamikai folyamatok térben és időben. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 72-114.

Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 89-110.

Wittmer M. H. O. M., Auerswald K., Bai Y. F., Schaufele R., Schnyder H. 2010: Changes in the abundance of C3/C4 species of Inner Mongolia grassland: evidence from isotopic composition of soil and vegetation. Global Change Biology 16(2): 605-616. https://doi.org/10.1111/j.1365-2486.2009.02033.x

Yuan Z.Y., Liu W. X., Niu S. L., Wan S. Q. 2007: Plant nitrogen dynamics and nitrogen-use strategies under altered nitrogen seasonality and competition. Annals of Botanny 100(4): 821-830. https://doi.org/10.1093/aob/mcm178

Zólyomi B., Fekete G. 1994: The Pannonian loess steppe: Differentiation in space and time. Abstracta Botanica 18: 29-41.

Veröffentlicht

2011-12-17

Ausgabe

Rubrik

Cikkek

Zitationsvorschlag

A fenyérfű (Bothriochloa ischaemum (L.) Keng 1936) gyep béta-diverzitására gyakorolt hatásainak vizsgálata és értékelése mikrocönológiai módszerekkel. (2011). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 9(2), 469-481. https://doi.org/10.56617/tl.3935

Ähnliche Artikel

11-20 von 25

Sie können auch eine erweiterte Ähnlichkeitssuche starten für diesen Artikel nutzen.

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in

1 2 3 4 > >>