Mikorrhiza oltóanyag hatása két fűszerpaprika termesztésére és a helyi arbuszkuláris mikorrhiza gombaközösségre
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3791Schlagwörter:
paprika, arbuszkuláris mikorrhiza, diverzitás, PCR-RFLPAbstract
Magyarországon engedélyezett mikorrhiza oltóanyag paprika terméshozamára gyakorolt hatásának tesztelésekor az oltás szignifikáns növekedést idézett elő két fűszerpaprika (Szegedi, Kalocsai) nedves hajtástömegében, de száraz hajtástömegre vonatkoztatva csak a Szegedi paprikánál mutatkozott szignifikáns hatás. Nedves gyökértömegben, csak a Kalocsai típusnál jelentkezett pozitív hatása a mikorrhiza oltásnak, mely a száraz gyökérre vonatkoztatva már nem volt kimutatható. Az összterméshozam mennyiségének mérésekor szignifikáns termésnövekedést tapasztaltunk a Symbivit oltóanyag használatával, de annak mértékében jelentős eltérés volt, a Szegedi típus több mint 60%-os termésnövekedést produkált a Kalocsai paprika 10%-os hozamnövekedéséhez képest.
A mikorrhiza oltóanyagok használatának gazdasági előnyei mellett molekuláris módszerekkel vizsgáltuk meg annak hatásait a helyi AM gomba közösségre. A kimagasló termés mennyiséget mutató Szegedi paprikánál az első és a legmagasabb mikorrhiza aktivitást mutató augusztusi mintavételi időpontokat választottuk ki, hogy megvizsgáljuk az oltás hatását a helyi AM gomba közösségre PCR-RFLP módszer segítségével. Megállapítottuk, hogy a nem honos AM gombafajokat tartalmazó oltóanyag mix úgy növelte a Szegedi fűszerpaprika termésmennyiségét, hogy közben az oltóanyag mikorrhiza tagjai nem idézték elő a helyi AM gombaközösség erőteljes redukcióját. A vegetációs időszak folyamán vizsgálataink eredményei alapján nem jelentkezett agresszív, többit elnyomó mikorrhiza gomba izolátum, de a mikorrhiza oltás hosszú-távú hatása még további megerősítést igényel.
Literaturhinweise
Antunes P. M., Koch A. M., Dunfield K. E., Hart M. M., Downing A., Rillig M. C., Klironomos J. N. 2009: Influence of commercial inoculation with Glomus intraradices on the structure and functioning of an AM fungal community from an agricultural site. Plant Soil 317: 257−266. https://doi.org/10.1007/s11104-008-9806-y
Bedini S., Pellegrino E., Avio L., Pellegrini S., Bazzoffi P., Argese E., Giovannetti M. 2009: Changes in soil aggregation and glomalin-related soil protein content as affected by the arbuscular mycorrhizal fungal species Glomus mosseae and Glomus intraradices. Soil Biology & Biochemistry 41: 1491-1496. https://doi.org/10.1016/j.soilbio.2009.04.005
Fitter A. H., Helgason T., Hodge A. 2011: Nutritional exchanges in the arbuscular mycorrhizal symbiosis: implications for sustainable agriculture. Fungal Biology Reviews 2: 68-72. https://doi.org/10.1016/j.fbr.2011.01.002
Gemma J. N., Koske R. E. 1988: Seasonal variation in spore abundance and dormancy of Gigaspora gigantea and mycorrhizal inoculum potential of a dune soil. Mycologia 80: 211−216. https://doi.org/10.1080/00275514.1988.12025522
George E. 2000: Nurient uptake. Contribution of arbuscular mycorrhizal fungi to plant mineral nutrition. In: Arbuscular mycorrhizas: phisiology and function. In: Kapulnik Y., Douds D. D. JR. Kluwer (eds.) pp. 307−343. https://doi.org/10.1007/978-94-017-0776-3_14
Giovannetti M., Mosse B. 1980: An evaluation of techniques for measuring vesicular arbuscular mycorrhizal infection in roots. New Phytologist 84: 489−500. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1980.tb04556.x
Kaya C., Ashraf M., Sonmez O., Aydemir S., Tuna A. L., Cullu M. A. 2009: The influence of arbuscular myc- orrhizal colonisation on key growth parameters and fruit yield of pepper plants grown at high salinity. Scientia Horticulturae 121: 1−6. https://doi.org/10.1016/j.scienta.2009.01.001
Koch A. M., Antunes P.M., Barto E. K., Cipollini D., Mummey D. L., Klironomos J. N. 2011: The effects of arbuscular mycorrhizal (AM) fungal and garlic mustard introductions on native AM fungal diversity. Biological Invasion 13: 1627−1639. https://doi.org/10.1007/s10530-010-9920-7
Lekberg Y., Koide R. T., Rohr J.R., Aldrichwolfe L., Morton J.B. 2007: Role of niche restrictions and dispersal in the composition of arbuscular mycorrhizal fungal communities. Journal of Ecology 95: 95−105. https://doi.org/10.1111/j.1365-2745.2006.01193.x
Mummey D. L., Antunes P. M., Rillig M. C. 2009: Arbuscular mycorrhizal fungi pre-inoculant identity determi- nes community composition in roots. Soil Biology and Biochemistry 41: 1173-1179. https://doi.org/10.1016/j.soilbio.2009.02.027
Pellegrino E., Bedini S., Avio L., Bonari E., Giovannetti M. 2011: Field inoculation effectiveness of native and exotic arbuscular mycorrhizal fungi in a Mediterranean agricultural soil. Soil Biology and Bio- chemistry 43: 367−376. https://doi.org/10.1016/j.soilbio.2010.11.002
Pozo M.J., Azcón-Aguilar C. 2007: Unravelling mycorrhiza-induced resistance. Current Opinion in Plant Biology 10: 393−398. https://doi.org/10.1016/j.pbi.2007.05.004
Requena N., Perez-Solis E., Azcón-Aguilar C., Jeffries P., Bareal J. M. 2001: Management of indigenous plant-microbe symbioses aids restoration of desertified ecosystems. Applied and Environmental Mic- robiology 67: 495−498. https://doi.org/10.1128/AEM.67.2.495-498.2001
Russo V.M., Perkins-Veazie P. 2010: Yield and nutrient content of bell pepper pods from plants developed from seedlings inoculated, or not, with microorganisms. Hort Science 45: 352−358. https://doi.org/10.21273/HORTSCI.45.3.352
Rinaudo V., Barberi P., Giovannetti M., Van Der Heijden M.G.A. 2010: Mycorrhizal fungi suppress aggressive agricultural weeds. Plant and Soil 333: 7−20. https://doi.org/10.1007/s11104-009-0202-z
Saito K., Suyama Y., Sato S., Sugawara K. 2004: Defoliation effects on the community structure of arbuscular mycorrhizal fungi based on 18S rDNA sequences. Mycorrhiza 14: 363−373. https://doi.org/10.1007/s00572-003-0286-x
Schwartz M. W., Hoeksema J. D., Gehring C. A., Johnson N. C., Klironomos J. N., Abott L. K., Pringle A. 2006: The promise and the potential consequences of the global transport of mycorrhizal fungal inocu- lum. Ecology Letters 9: 501−515. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2006.00910.x
Vestergard M., Henry F., Rangel-Castro J. I., Michelsen A., Prosser J. I., Christensen S. 2008: Rhizosphere bacterial community composition responds to arbuscular mycorrhiza, but not to reductions in microbi- al activity induced by foliar cutting. FEMS Microbiology Ecology 64: 78−89. https://doi.org/10.1111/j.1574-6941.2008.00447.x
Vierheilig H., Coughlan A.P., Wyss U., Piche Y. 1998: Ink and vinegar, a simple staining technique for arbus- cular-mycorrhizal fungi. Applied and Environmental Microbiology 64: 5004−5007. https://doi.org/10.1128/AEM.64.12.5004-5007.1998
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Hernádi Ildikó, Franco Magurno, Sasvári Zita, Posta Katalin
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
