Spontán beerdősülő területek és a nagytestű növényevők hatása: lehetőség a fenntartható gazdálkodásra
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3745Schlagwörter:
fehér akác, preferencia, fitomassza, cserjeszint, vadkár, növényevők, patásokAbstract
A hazai erdőtelepítési programok hatására egyre több területen jelennek meg faültetvények, melyek a természetközeli erdőtársulásokhoz képest több szempontból is sérülékenyebbek a bolygatásokkal szemben. Ezekben a növényevő nagyvadfajok által a főfafajon tapasztalható vadrágás a változatos kínálatú erdőkben tapasztalható érték többszöröse lehet. Vizsgálatunkban egy akác ültetvényt és egy beerdősülő területet hasonlítottunk össze a főfafajra nehezedő „növényevő-nyomás” szempontjából. A fásszárú növénykínálat összetétele és a vadrágás felmérése mellett fitomassza becslést és preferencia vizsgálatokat is végeztünk mindkét területen. Eredményeink igazolták, hogy a változatos és bőséges kínálatot nyújtó cserjeszint valóban képes csökkenteni a főfafajon jelentkező vadrágás mértékét. A jövőben érdemesebb tehát átgondolni az elegyes szerkezetű erdők előnyeit az élőhely-kezelési munkák és az erdőtelepítések során is.
Literaturhinweise
Barrett R. P., Mebrahtu T., Hanover J. W. 1990: Black locust: A multi-purpose tree species for temperate climates. In: Janick J., Simon J., E. (szerk.): Advances in new crops. Timber Press, Portland, OR, pp: 278-283.
Bleier N., Hajdu M., Szemethy L. 2010: Gondolatok vadkárról, vadlétszámról. Erdészeti Lapok 145(12): 416-417.
Heinze E., Boch S., Fischer M., Hessenmöller D., Klenk B., Müller J., Prati D., Schulze E-D., Seele C., Socher S., Halle S. 2011: Habitat use of large ungulates in northeastern Germany in relation to forest management. Forest Ecology and Management 261(2): 288-296. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2010.10.022
Jactel H., Branco M., Gonzalez-Olabarria J. R., Grodzki W., Långström B., Moreira F., Netherer S., Nicoll B.C, Orazio C., Piou D., Santos H., Schelhaas M. J., Tojic K., Vodde F. 2009: Forest stands management and vulnerability to biotic and abiotic hazards. In: EFORWOOD, Tools for Sustainability Impact Assessment, 6.3 Global Change and Ecosystems.
Johann E. 2006: Traditional forest management under the influence of science and industry: the story of the alpine cultural landscapes. In: PARROTTA, J., AGNOLETTI, M., JOHANN, E. (eds.) Cultural heritage and sustainable forest management: The role of traditional knowledge. Proceedings of the conference, Florence, Italy, 1: 48-55. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.04.049
Katona K., Szemethy L., Nyeste M., Fodor Á., Székely J., Bleier N., Kovács V., Olajos T., Terhes A., Demes T. 2007: A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: 119-126.
Landgraf D., Brunner J., Helbig C. 2011: The impact of wild animals on SRC in Germany - a widely underestimated factor. In: BENWOOD: Short rotation forestry and Agroforestry: an exchange of experience between CDM countries and Europe, Conference Proceedings, pp. 133-140.
Mátrai K., Szemethy L., Tóth P., Katona K., Székely J. 2004: Resource use by red deer in lowland nonnative forests, Hungary. Journal of Wildlife Management 68(4): 879-888. https://doi.org/10.2193/0022-541X(2004)068[0879:RUBRDI]2.0.CO;2
Mitchell C. P., Ford-Robertson J. B., Hinckley T., Sennerby-Forsse L. 1992: Ecophysiology of short rotation forest crops. Elsevier Science Publishers LTD., Essex, England.
Reimoser F. 2003: Steering the impacts of ungulates on temperate forests. Journal for Nature Conservation 10: 243-252. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00024
Szemethy L., Mátrai K., Katona K., Orosz Sz. 2001: A forrás-felhasználás dinamikája a területváló gímszarvasnál egy erdő-mezőgazdaság komplexben. Vadbiológia 8: 9-20.
Szmorad F., Bodor L., Frank T., Kovács T. 2002: A cserjeszint szerepe. Erdészeti Lapok 137(5): 129-132.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2013 Fehér Ádám, Katona Krisztián
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
