Eurázsiai kurgán adatbázis – új nemzetközi adatbázis a kunhalmok védelméért
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3488Schlagwörter:
biodiverzitás, élőhelysziget, kulturális örökség, szárazgyep, sztyepp, természetvédelemAbstract
Az eurázsiai sztyeppék kiemelkedő szerepet játszanak a biodiverzitás megőrzésében, azonban az elmúlt századokban tapasztalható élőhelypusztulás következtében sok esetben csak kis kiterjedésű refúgiumokban maradtak fent. Ilyen refúgiumok az ősi sztyeppi temetkezési halmok (halomsírok, más néven kurgánok), melyek nem csupán kulturális és történelmi, hanem természetvédelmi szempontból is kiemelt jelentőségűek. Nagy számuk (megközelítőleg fél millió halom található Eurázsiában) és természetvédelmi jelentőségük ellenére a halmok előfordulásáról és természetvédelmi helyzetéről Eurázsia jelentős részén nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. A probléma megoldása érdekében létrehoztunk egy nyilvános, mindenki által elérhető nemzetközi adatbázist, mely lehetővé teszi a halmokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és lekérdezését. Az adatbázis jelenleg 2645 rekordot tartalmaz; ebből 563 lokalitásokat jelöl és 2082 rekord nyújt részletes információt a halmokról. Az adatbázisban gyűjtött információk: lokalitás, fotódokumentáció, kulturális értékek, valamint a természetvédelmi szempontból fontos tényezők (például a földhasználat típusa, veszélyeztető tényezők, fásszárú fajok jelenléte). Az adatbázis átlátható, nyilvános és könnyen használható forrást biztosít a füves élőhelyekkel foglalkozó természetvédelmi szakemberek és kutatók számára, de a nagyközönség és a kulturális örökség megőrzésével foglalkozó civil szervezetek érdeklődésére is számot tarthat. Célunk egy nemzetközi szintű összefogás kezdeményezése, amely az adatok szisztematikus gyűjtése által képes átfogó képet adni Eurázsia halmainak természetvédelmi és kulturális értékeiről.
Literaturhinweise
Balázs R. 2006: A kunhalmok kataszterezésének tapasztalatai a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. – Experiences of land-registering tumuli in the region of the directorate of Kiskunság National Park. In: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. pp. 69–77.
Balázs R., Kustár R. 2012: Halmok az évszázadok sodrában. Halmok – Hegyek – Várak a Duna–Tisza közén. Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, Kecskemét. p. 64.
Bán M., Végvári Zs., Bérces S. 2014: An open framework for biodiversity databases. https://doi.org/10.1101/010405
Barczi A., Tóth Cs., Tóth A., Pető Á. 2009: A Bán-halom komplex tájökológiai és paleotalajtani felmérése. – Survey of the botanical and abiotical landscape factors of the Bán-halom kurgan and its surrounding territory. Tájökológiai Lapok 7: 191–208.
Barczi A. 2016: Kunhalmok eltemetett talajainak vizsgálata. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő. p. 179.
Bastow, R., Leonelli, S. 2010: Sustainable digital infrastructure. EMBO Reports 11: 730–734. https://doi.org/10.1038/embor.2010.145
Bede Á. 2008: Szentes halmai – Mounds of Szentes. Szentesi Műhely Füzetek 10. Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, Szentes. p. 110.
Bede, Á., Salisbury, R.B., Csathó, A.I., Czukor, P., Páll, D.G., Szilágyi, G., Sümegi, P. 2015: Report of the complex geoarcheological survey at the Ecse-halom kurgan in Hortobágy, Hungary. Central European Geology 58: 268–289. https://doi.org/10.1556/24.58.2015.3.5
Bede Á. 2016: Kurgánok a Körös–Maros vidékén… Kunhalmok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálata a Tiszántúl középső részén. – Kurgans in the land of the Körös and Maros rivers. Landscape archaeological and landscape ecological investigations on mounds in the central part of the Tiszántúl region, Hungary. Magyar Természettudományi Társulat, Budapest. p. 150.
Bhagwat, S., Rutte, C. 2006: Sacred groves: potential for biodiversity management. Frontiers in Ecology and the Environment 4: 519–524. https://doi.org/10.1890/1540-9295(2006)4[519:SGPFBM]2.0.CO;2
Biró M., Bölöni J., Molnár Zs. 2018: Use of long-term data to evaluate loss and endangerment status of Natura 2000 habitats and effects of protected areas. Conservation Biology 32: 660–671. https://doi.org/10.1111/cobi.13038
Bragina, T.M., Lisetskii, F., Buryak Z., Tóth, Cs.A., Báthori, F., Bede, Á., Apostolova, I., Bán, M., Deák, B. 2019: Степи и курганы Евразии (Steppes and kurgans of Eurasia), Степной Бюллетень (Steppe Bulletin) 53: 36–40.
Buka L. 1996a: Hajdú-Bihar megye jeles kiemelkedései. In: Gyarmathy I. (szerk.): Dombok, halmok, kurgánok. Hajdú-Bihar megye mesterséges kiemelkedései. Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi Egyesület, Debrecen. pp. 7–31.
Buka L. 1996b: Gáborján, Hencida és Szentpéterszeg határainak jeles kiemelkedései, árkai és földvárai. In: Rácz Z. (szerk.) Örökségünk. Gáborján, Hencida, Szentpéterszeg. Rácz Építész Iroda, Debrecen. pp. 43–72.
Csathó A.I. 2009: A mezsgyék természetvédelmi jelentősége és védelmük időszerűsége. Természetvédelmi Közlemények 15: 171–181.
Dani J. 2020: A kurgánok és az építőik – Az Alföld a bronzkor hajnalán. Magyar Régészet 2020 Nyár: 1–19. https://doi.org/10.36245/mr.2020.2.5
Deák B., Török P., Tóthmérész B., Valkó O. 2015: A hencidai Mondró-halom, a löszgyep-vegetáció őrzője. Kitaibelia 20: 143–149. https://doi.org/10.17542/kit.20.143
Deák, B., Tóthmérész, B., Valkó, O., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I.I., Bragina, T.M., Apostolova, I., Dembicz, I., Bykov, N.I., Török, P. 2016a: Cultural monuments and nature conservation: The role of kurgans in maintaining steppe vegetation. Biodiversity and Conservation 25: 2473–2490. https://doi.org/10.1007/s10531-016-1081-2
Deák, B., Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B. 2016b: Factors threatening grassland specialist plants – A multi-proxy study on the vegetation of isolated grasslands. Biological Conservation 204: 255–262. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2016.10.023
Deák, B., Tölgyesi, Cs., Kelemen, A., Bátori, Z., Gallé, R., Bragina, T.M., Abil, Y.A., Valkó, O. 2017: The effects of micro-habitats and grazing intensity on the vegetation of burial mounds in the Kazakh steppes. Plant Ecology and Diversity 10: 509–520. https://doi.org/10.1080/17550874.2018.1430871
Deák, B., Valkó, O., Török, P., Kelemen, A., Bede, Á., Csathó, A.I., Tóthmérész, B. 2018: Landscape and habitat filters jointly drive richness and abundance of specialist plants in terrestrial habitat islands. Landscape Ecology 33: 1117–1132. https://doi.org/10.1007/s10980-018-0660-x
Deák B. 2018: Természet és történelem: A kurgánok szerepe a sztyeppi vegetáció megőrzésében. Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest. p. 150
Deák, B. 2019: Eurasian Kurgan Database. doi: https://doi.org/10.18426/obm.3mbbectm2bmg
Deák, B., Tóth, Cs.A., Bede, Á., Apostolova, I., Bragina, T.M., Báthori, F., Bán, M. 2019a: Eurasian Kurgan Database – a citizen science tool for conserving grasslands on historical sites. Hacquetia 18 (2): 185–193. https://doi.org/10.2478/hacq-2019-0007
Deák B., Török P., Tóthmérész B., Török P., Radócz Sz., Lukács K., Valkó O. 2019b: A közép-tiszavidéki halmok flórakutatásának új eredményei. Kitaibelia 24 (1): 94–105. https://doi.org/10.17542/kit.24.94
Deák, B., Rádai, Z., Lukács, K., Kelemen, A., Kiss, R., Báthori, Z., Kiss, P.J., Valkó, O. 2020a: Fragmented dry grasslands preserve unique components of species and phylogenetic diversity in agricultural landscapes. Biodiversity and Conservation 29: 4091–4110. https://doi.org/10.1007/s10531-020-02066-7
Deák, B., Valkó, O., Nagy, D. D., Török, P., Torma, A., Lőrinczi, G., Kelemen, A., Nagy, A., Bede, Á., Mizser, Sz., Csathó, A.I., Tóthmérész, B. 2020b: Habitat islands outside nature reserves – threatened biodiversity hotspots of grassland specialist plant and arthropod species. Biological Conservation 241. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2019.108254
Deák, B., Valkó, O., Tóth, Cs.A., Botos, Á., Novák, T. 2020: Legacies of past land use challenge grassland recovery – An example from dry grasslands on ancient burial mounds. Nature Conservation 39: 113–132. https://doi.org/10.3897/natureconservation.39.52798
Dembicz, I., Moysiyenko, I.I., Shaposhnikova, A., Vynokurov, D., Kozub, L., Sudnik-Wójcikowska, B. 2016: Isolation and patch size drive specialist plant species density within steppe islands: a case study of kurgans in southern Ukraine. Biodiversity and Conservation 25: 2289–2307. https://doi.org/10.1007/s10531-016-1077-y
Dembicz, I., Liliana, Sz., Moysiyenko, I.I., Wódkiewicz, M. 2018: High genetic diversity in fragmented Iris pumila L. populations in Ukrainian steppe enclaves. Basic and Applied Ecology 28: 37–47. https://doi.org/10.1016/j.baae.2018.02.009
Demkin, V.A., Klepikov, V.M., Udaltsov, S.N., Demkina, T.S., Eltsov, M.V., Khomutova, T.E. 2014: New aspects of natural science studies of archaeological burial monuments (kurgans) in the southern Russian steppes. Journal of Archaeological Science 42: 241–249. https://doi.org/10.1016/j.jas.2013.10.031
Diaconescu, D., Bunoiu, V., Vlase, D., Hegyi, A. 2017: Cartarea movilelor de pământ din Banatul de câmpie. Studiu de caz: Sânpetru Mare (Comuna Sânpetru Mare, jud. Timiș). – The charting of the Banat Plain earthen mounds. A case study: Sânpetru Mare (Sânpetru Mare Comune, Timiș County). Patrimonium Banaticum 7: 37–97.
Dudás Gy. 1887: Az alföld halmai. Történelmi és Régészeti Értesítő 3: 61–82.
Ecsedy, I., Virágh, D. 1975: Vorbericht über eine Untersuchung nach der Verbreitung der Kurgane in Ostungarn. Mitteilungen der Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 4(1973): 31–35.
Eliaš, D., Hölzel, N., Tischew, S. 2018: Goat paddock grazing improves the conservation status of shrub-encroached dry grasslands. Tuexenia 38: 215–233.
Erdős, L., Bátori, Z., Bede-Fazekas, Á., Biró, M., Darányi, N., Magnes, M., Pásztor, L., Sengl, P., Szitár, K., Tölgyesi, Cs., Kröel-Dulay, Gy. 2019: Trends in species composition and richness along a centre-to-periphery gradient in forest-steppes of the southern Carpathian Basin. Tuexenia 39: 357–375.
Fazecaș, G., Gogâltan, F. 2018: Evaluarea așezărilor multistratificate ale epocii bronzului din Bazinul Crişurilor. Stadiul actual al cercetărilor. In: Ferencz, I. V., Cătălin Rișcuța, N. (ed.) Studii și articole de arheologie. In memoriam Ioan Andrițoiu. Editura MEGA, Cluj-Napoca. pp. 111–136.
Fazecaş, G., Marta, D. 2015: Cercetările de teren de la Marghita. Discuții privind câmpurile de movile din județul Bihor. – Archaeological survey in Marghita municipality. Some remarks concerning mound fields in Bihor county. Crisia 45: 9–20.
Floca, C. 2017: Movilele de pământ din județul Timiș. Un studiu de caz în zona localității Teremia Mare. In: Forţiu, S. (ed.): ArheoVest V. Interdisciplinaritate în arheologie și istorie. JATEPress Kiadó, Szeged. pp. 671–717.
Frascaroli, F., Bhagwat, S., Guarino, R., Chiarucci, A., Schmid, B. 2016: Shrines in Central Italy conserve plant diversity and large trees. Ambio 45(4): 468–479. https://doi.org/10.1007/s13280-015-0738-5
Gallacz J. 1896: A magyar nemzet megtelepedése. In: Gallacz J. (szerk.) Monografia. A Körös-Berettyó völgy ármentesitéséről és ezen völgyben alakult vizrendező társulatokról. I. A Körös és Berettyó völgye. Szent László Nyomda Részvénytársaság. Nagyvárad. pp. 150–157.
Gazol, A., Tamme, R., Takkis, K., Kasari, L., Saar, L., Helm, A., Pärtel, M. 2012: Landscape and small-scale determinants of grassland species diversity: Direct and indirect influences. Ecography 35: 944–951. https://doi.org/10.1111/j.1600-0587.2012.07627.x
Gimbutas, M. 2000: Das ende Alteuropas. Der Einfall von Steppennomaden aus Südrussland und die Indogermanisierung Mitteleuropas. Archaeolingua, Budapest. p. 135.
Godó, L., Tóthmérész, B., Valkó, O., Tóth, K., Radócz, Sz., Kiss, R., Kelemen, A., Török, P., Švamberková, E., Deák, B. 2018: Ecosystem engineering by foxes is mediated by the landscape context – A case study from steppic burial mounds. Ecology and Evolution 8: 7044–7054. https://doi.org/10.1002/ece3.4224
Gray, S., Jordan, R., Crall, A., Newman, G., Hmelo-Silver, C., Huang, J., Novak, W., Mellor, D., Frensley, T., Prysby, M., Singer, A. 2016: Combining participatory modelling and citizen science to support volunteer conservation action. Biological Conservation 208: 76–86. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2016.07.037
Haan L. 1870: Békés vármegye hajdana. I. Történelmi rész. II. Oklevéltári rész. – Diplomatarium Békessiense. Lauffer Vilmos, Pest. p. 327, p. 309.
Horváth T. 2008: Hajdúsági „Kunhalom” Kutatás. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 11: 7–40.
Huszár M. 1985: Vízrajzi értekezés. Huszár Mátyás leírása a Körösvidékről. Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, Gyula. p. 63.
Jankovich B. 1993: A felszíni leletgyűjtés módszerei és szerepe a régészeti kutatásban. Régészeti továbbképző füzetek 4. Magyar Nemzeti Múzeum, MTA Régészeti Intézet, Budapest. p. 62.
Jósa A. 1897: Szabolcsmegyei őshalmok. Archaeologiai Értesítő 17: 318–325.
Jósa A. 1911: Szabolcs vármegye őstörténete. In: Borovszky S. (szerk.) Szabolcs vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. „Apollo” Irodalmi Társaság, Budapest. pp. 369–397.
Karácsonyi J. 1896: Békésvármegye története I–III. Békésvármegye közönsége, Gyula. p. 522, p. 352, p. 264.
Kis Sz. 2018: Mesterséges felszínformák botanikai összehasonlítása a Nagykunság és a Nagy-Sárrét vidékén. Kitaibelia 23: 65–76. https://doi.org/10.17542/kit.23.65
Kozma B. 1910: A kunhalmok elhelyezkedése az Alföldön. Földrajzi Közlemények 38: 437–443.
Lisetskii, F.N., Goleusov, V.P., Moysiyenko, I.I., Sudnik-Wójcikowska, B. 2014: Microzonal distribution of soils and plants along the catenas of mound structures. Contemporary Problems of Ecology 7: 282–293. https://doi.org/10.1134/S1995425514030111
Lisetskii, F.N., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I.I. 2016a: Flora differentiation among local ecotypes in the transzonal study of forest-steppe and steppe mounds. Biology Bulletin 43: 169–176. https://doi.org/10.1134/S1062359016010106
Lisetskii, F.N., Smekalova, T.N., Marinina, O.A. 2016b: Biogeochemical features of fallow lands in the steppe zone. Contemporary Problems of Ecology 9: 366–375. https://doi.org/10.1134/S1995425516030094
Lisztes-Szabó Zs., Kiss H., Kovács Sz., Molnár A., Pető Á. 2014: A hajdúszoboszlói Kéthalom recens löszvegetációjának fitolit morfotípus-diverzitás vizsgálata. Botanikai Közlemények 101: 243–261.
Löki, V., Molnár, V.A., Süveges, K., Heimeier, H., Takács, A., Nagy, T., Fekete, R., Lovas-Kiss, Á., Kreutz, K.C.A.J., Sramkó, G., Tökölyi, J. 2019a: Predictors of conservation value of Turkish cemeteries: a case study using orchids. Landscape and Urban Planning 186: 36–44. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2019.02.016
Löki, V., Deák, B., Lukács, A.B., Molnár, V.A. 2019b: Biodiversity potential of burial places–a review on the flora and fauna of cemeteries and churchyards. Global Ecology and Conservation, https://doi.org/10.1016/j.gecco.2019.e00614
M. Nepper I., Sőregi J., Zoltai L. 1978: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere. I. Bihar. – Das Hügelkataster des Bezirkes Hajdú-Bihar. I. Bihar. A Bihari Múzeum Évkönyve 2: 5–27. Ugyanez: Bihari halmok. Bihari dolgozatok. A Bihari Múzeum közleményei 7. Hortobágyi Intéző Bizottság, Berettyóújfalu 1980. p. 48.
M. Nepper I., Sőregi J., Zoltai L. 1980: Hajdú-Bihar megye halomkatasztere II. Hajdúság. – Das Hügelkataster des Bezirkes Hajdú-Bihar II. Hajdúság. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 4: 91–129. Ugyanez: Hajdúsági halmok. Hajdúsági közlemények 8. Hortobágyi Idegenforgalmi Bizottság, Hajdúböszörmény 1981. p. 48.
Márki S. 1892: Aradvármegye és Arad szabad királyi város története I. Monographia-bizottság, Arad. p. 564.
Marta, D., Fazecaş, G. 2018: Note pe marginea campului de movile de la Cheţ – Buduslău (Judetul Bihor). – Some additions concerning mounds field from Cheţ – Buduslău. Crisia 48: 57–62.
Molnár V.A. (szerk.) 2018: Élet a halál után. A temetők élővilága. Debreceni Egyetem TTK Növénytani Tanszék, Debrecen. p. 213.
Molnár, V.A., Nagy, T., Löki, V., Süveges, K., Takács, A., Bódis, J., Jácint, T. 2017: Turkish graveyards as refuges for orchids against tuber harvest. Ecology and Evolution 7: 11257–11264. https://doi.org/10.1002/ece3.3562
Molnár, V.A., Mészáros, A., Csathó, A.I., Balogh, G., Takács, A., Löki, V., Lovas-Kiss, Á, Tökölyi, J., Somlyay, L., Bauer, N. 2018: Distribution and seed production of the rare, dry grassland specialist Sternbergia colchiciflora (Amaryllidaceae) in Pannonian cemeteries. Tuexenia 38: 371–384.
Moysiyenko, I.I., Zachwatowicz, M., Sudnik-Wójcikowska, B., Jabłońska, E. 2014: Kurgans help to protect endangered steppe species in the Pontic grass steppe zone, Ukraine. Wulfenia 21: 83–94.
MRT IV/4: Szatmári I. (szerk.) Békés megye régészeti topográfiája IV/4. A volt gyulai és sarkadi járás. Kézirat. Előkészületben.
MRT 6: Ecsedy I., Kovács L., Maráz B., Torma I. 1982: Békés megye régészeti topográfiája IV/1. A szeghalmi járás. Magyarország régészeti topográfiája 6. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kiadványai. Budapest. p. 239.
MRT 8: Jankovich B. D., Makkay J., Szőke B.M. 1989: Békés megye régészeti topográfiája IV/2. A szarvasi járás. Magyarország régészeti topográfiája 8. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kiadványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. p. 500.
MRT 10: Jankovich B.D., Medgyesi P., Nikolin E., Szatmári I., Torma I. 1998: Békés megye régészeti topográfiája IV/3. Békés és Békéscsaba környéke. Magyarország régészeti topográfiája 10. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének kiadványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 953 p.
Novák, T., Nyilas, I., Tóth, Cs. 2009: Preliminary studies on landscape ecological structure of fragmented loess grasslands on the Zsolca mounds (Felsőzsolca, Hungary). Tájökológiai Lapok 7 (1): 161–173.
Olasz Á., Tóth T., Deák B., Bede Á. 2019: A cibakházi Kettős-halom tájtörténete és florisztikai vizsgálata. Tájökológiai Lapok 17 (2): 233–253.
Palugyay I., ifj. 1853: Magyarország történeti, földrajzi s állami legujabb leirása. II. Szabad királyi városok leirása. Landerer és Heckenast, Pest. p. 528.
Palugyay I., ifj. 1854: Magyarország történeti, földrajzi s állami legujabb leirása. III. Jász-kún kerületek s Külső Szolnok vármegye leirása. Heckenast Gusztáv, Pest. p. 444.
Palugyay I., ifj. 1855: Magyarország történeti, földrajzi s állami legujabb leirása. IV. Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leirása. Heckenast Gusztáv, Pest. p. 828.
Pető, Á., Barczi, A. (eds.) 2011: Kurgan Studies. An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Archaeopress, Oxford. p. 350. https://doi.org/10.30861/9781407308029
Rákóczi A., Barczi A. 2014: Védett tájelemek az Európai Unióban, a 73/2009 EK rendelet hatásai a magyar kunhalmok állapotára. Tájökológiai Lapok 12 (1): 95–105.
Rákóczi A., Barczi A. 2017: A kunhalmok védelmét szolgáló intézkedések gazdálkodói megítélésének vizsgálata. Tájökológiai Lapok 15 (1): 1–7.
Rákóczi A. 2018: Újabb lépések a kunhalmok megőrzésében. Tájökológiai Lapok 16 (1): 1–11.
Rómer, F. 1878: Compte-rendu de la huitième session à Budepest 1876. I. Résultats généreaux du mouvement archéologique en Hongrie. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest. p. 187.
Rómer F. 1975: Bihar megye régészeti és néprajzi szempontból. In: Sz. Máthé M.: Rómer Flóris bihari munkássága. (A bihari útinapló). – Flóris Rómers Tätigkeit im Komitat Bihar. (Das Biharer Tagebuch). A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1974: 283–346.
Rowińska, A., Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I.I. 2010: Kurhany – dziedzictwo kultury w krajobrazie antropogenicznym strefy stepów i lasostepu – oczami archeologa i botanika. – Kurgans from the archeologist and botanist view – cultural heritage in the stepp and forest stepp region. Wiadomości Botaniczne 54: 7–20.
Sopotlieva, D., Velev, N., Tsvetkova, N., Vassilev, V., Apostolova, I. 2018: Ecosystem condition assessment of semi-natural grasslands outside the Natura 2000 network in Bulgaria, using vegetation data. Tuexenia 38: 385–404.
Squires, V.R., Dengler, J., Hua, L., Feng, H. (eds.) 2018: Grasslands of the World: Diversity, Management and Conservation. CRC Taylor & Francis Group, Boca Raton. p. 421. https://doi.org/10.1201/9781315156125
Sudnik-Wójcikowska, B., Moysiyenko, I., Zachwatowicz, M., Jabłońska, E. 2011: The value and need for protection of kurgan flora in the anthropogenic landscape of steppe zone in Ukraine. Plant Biosystems 145: 638–653. https://doi.org/10.1080/11263504.2011.601335
Szabó, Sz., Novák, T., Elek, Z. 2012: Distance models in ecological network management: A case study of patch connectivity in a grassland network. Journal for Nature Conservation 20: 293–300. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2012.06.002
Szabó, A., Ruprecht, E. 2018: Restoration possibilities of dry grasslands afforested by pine: the role of seed bank and remnant vegetation. Tuexenia 38: 405–418.
Szeghalmi Gy. 1912: A szeghalomvidéki (Békés megye) halmokról. Archaeologiai Értesítő 32: 276–281.
Szeghalmi Gy. 1936: Szeghalmi járás története. In: Márkus Gy. (felelős szerk.): Békés vármegye. Békésvármegye monográfiája Szerkesztősége és Kiadóhivatala, Budapest. pp. 349–383.
Szelekovszky L. (szerk.) 1996: Dombegyház kunhalmai. Békés Megyei Önkormányzat, Békéscsaba. p. 56.
Szelekovszky L. 1999: Békés megye kunhalmai. Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület, Békéscsaba. p. 64.
Szentkláray J. 1877: Torontáli őstelepek a Tisza mentén. Történelmi és Régészeti Értesitő 3: 149–162.
Szeremlei S. 1900–1913: Hód-Mező-Vásárhely története I–V. A város közönsége, Hódmezővásárhely. p. 488, p. 476, p. 544, p. 450, p. 1183; hasonmáskiadása: Kálvin Könyvesbolt, Hódmezővásárhely 2004.
Szigetvári Cs. 2007a: Kiemelkedő értékek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Süvöltő 16(3): 12–13.
Szigetvári Cs. 2007b: Kunhalmok, földvárak, felhagyott szőlőhegyek értékeinek védelme. Kézirat. http://ibbk.atw.hu/kunbovebb.htm. 2019. október 31.
Szilágyi, G., Sümegi, P., Molnár, D., Sávai, Sz. 2013: Mollusc-based paleoecological investigations of the Late Copper – Early Bronze Age earth mounds (kurgans) on the Great Hungarian Plain. Open Geosciences 5: 465–479. https://doi.org/10.2478/s13533-012-0153-4
Tariczky E. 1906: A tiszavidéki hun földpyramis-halmok ismertetése. Magánkiadás, Eger. p. 45.
Tóth A. 1988: Szolnok megye tiszántúli területének kunhalmai. – Die Kurgane des Komitats Szolnok im Gebiet Links der Theiss. Zounuk 3: 349−410.
Tóth A. 1989: A Jászság kunhalmai. – Die Kurgane in Jazygien. Zounuk 4: 419−439.
Tóth A. 1990: Szolnok környékének kunhalmai. – Die Kumanenhügel der Umgebung von Szolnok. Zounuk 5: 355−365.
Tóth A., Tóth Cs. A. 2004: A kunhalom-program általános tapasztalatai. In: Tóth A. (szerk.) A kunhalmokról – más szemmel. – Kurgans. Alföldkutatásért Alapítvány, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Kisújszállás– Debrecen. pp. 171–180.
Tóth Cs. A. 2006: Az országos kunhalomfelmérés eredményei a földtani értékvédelem szemszögéből. – Results of the national mound cadastering from the aspect of geological conservation. Acta Geographica ac Geologica et Meteorologica Debrecina (Geology, Geomorphology, Physical Geography Series) 1: 129–135.
Tóth, Cs. A., Tóth, A. 2011: The complex condition assessment survey of kurgans in Hungary. In: Pető, Á., Barczi, A. (eds.) Kurgan Studies. An environmental and archaeological multiproxy study of burial mounds in the Eurasian steppe zone. British Archaeological Reports International Series 2238. Archaeopress, Oxford. pp. 9–17.
Tóth, Cs.A., Pethe, M., Hatházi, Á. 2014: The application of earth science-based analyses on a twin-kurgan in Northern Hungary. Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences 9: 19–20.
Tóth, Cs. A., Rákóczi, A., Tóth, S. 2018: Protection of the state of prehistoric mounds in Hungary: law as a conservation measure. Conservation and Management of Archaeological Sites 20: 113–142. https://doi.org/10.1080/13505033.2018.1486125
Tóth, Cs. A., Deák, B., Nyilas, I., Bertalan, L., Valkó, O., Novák, T. 2019: Iron age burial mounds as refugia for steppe specialist plants and invertebrates – case study from the Zsolca mounds (NE Hungary). Hacquetia 18 (2): 195–206. https://doi.org/10.2478/hacq-2019-0009
Valkó, O., Zmihorski, M., Biurrun, I., Loos, J., Labadessa, R., Venn, S. 2016: Ecology and conservation of steppes and semi-natural grasslands. Hacquetia 15: 5–14. https://doi.org/10.1515/hacq-2016-0021
Valkó, O., Venn, S., Zmihorski, M., Biurrun, I., Labadessa, R., Loos, J. 2018a: The challenge of abandonment for the sustainable management of Palaearctic natural and semi-natural grasslands. Hacquetia 17: 5–16. https://doi.org/10.1515/hacq-2017-0018
Valkó, O., Tóth, K., Kelemen, A., Miglécz, T., Sonkoly, J., Tóthmérész, B., Török, P., Deák, B. 2018b: Cultural heritage and biodiversity conservation – Plant introduction and practical restoration on ancient burial mounds. Nature Conservation 24: 65–80. https://doi.org/10.3897/natureconservation.24.20019
Verschuuren, B., Wild, R., McNeeley, J., Oviedo, G. (eds.) 2010: Sacred Natural Sites: Conserving Nature and Culture. Earthscan, London, 310 pp.
Virágh, D. 1979: Cartographical data of the kurgans in the Tisza Region. In: Ecsedy, I.: The People of the Pit-Grave Kurgans in Eastern Hungary. Fontes Archaeologici Hungaricae. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 119–148.
Wesche, K., Ambarli, D., Török, P., Kamp, J., Treiber, J., Dengler, J. 2016: The Palaearctic steppe biome: A new synthesis. Biodiversity and Conservation 25: 2197–2231. https://doi.org/10.1007/s10531-016-1214-7
Wódkiewicz, M., Dembicz, I., Moysiyenko, I.I. 2016: The value of small habitat islands for the conservation of genetic variability in a steppe grass species. Acta Oecologica 76: 22–30. https://doi.org/10.1016/j.actao.2016.08.001
Zoltai L. 1938: Debreceni halmok, hegyek. Egyéb mesterséges és természetes emelkedések ú.m.: laponyagok, telkek, űlések, dombok, gerendek és hátak a város határában, valamint külső birtokain. Városi Nyomda, Debrecen. p. 57.
Zoltai, L. 1941: Die Hügelgräber der römischen Kaiserzeit in Hortobágy. Dissertationes Pannonicae II/11: 269–308.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2020 Deák Balázs, Bede Ádám, Tóth Csaba Albert, Valkó Orsolya, Lisetskii Fedor, Buryak Zhana, Tatyana M. Bragina , Iva Apostolova, Bán Miklós, Báthori Ferenc
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
