Barnaföld erózióérzékenységének vizsgálata esőztetéssel a Tetves-patak vízgyűjtőjén
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4538Kulcsszavak:
eső-szimulátor, felületi lefolyás, hordalék mechanikai összetétele, K-tényezőAbsztrakt
A Tetves-patak vízgyűjtő területe a Balaton déli részvízgyűjtőjéhez tartozik, kiterjedése 100.2 km2. A vízgyűjtő terület D-i határát – a külső-somogyi meridionális völgyekre jellemzően – völgyi vízválasztó képezi. A patak főmedrének hossza 25.1 km, folyásiránya D–É. A patak Balatonlellétől keletre torkollik a Balatonba. A vízgyűjtő tengerszint feletti magassága 105-302 m között változik. Felső szakasza erősen szabdalt, vízmosásokkal tarkított, míg az alsó szakasza síkvidékinek mondható. A kutatási téma keretében kialakításra került négy darab szabványosított mérőparcella a természetes csapadékok erodáló hatását számszerűsítik több éven át. A hazánkban előforduló, szélsőséges, évenkénti csapadékingadozás hatását a hosszú távú mérések jelentősen csökkentik. A parcellák száma és a több éves méréssorozat lehetőséget biztosít a különböző növénykultúrák talajvédő hatásának vizsgálatára is. Az így nyert adatok jól reprezentálják a vizsgált talajtípus, lejtés, fedettség, kitettség stb. által meghatározott erodálhatóságot. Az ettől eltérő viszonyokra való kiterjeszthetőségük vizsgálatára olyan módszert kerestünk, mely a környezeti feltételek bármely kombinációjában használható, rövid idő alatt eredményt ad és a mért értékek egymással összehasonlíthatók. A mesterséges esőztetés ezen követelményeket teljesíti, gyakorlatilag bárhol lehetőséget biztosít a vizsgálatra, ahol a lejtés nem haladja meg a 30 %-ot és a növényzet nem magasabb 3 méternél. Nagy előnye, hogy adott intenzitású és időtartamú csapadékeseményt bármikor és bárhol képes reprodukálni, miáltal az eredmények összehasonlíthatóvá válnak. A módszer alkalmazhatóságát a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának tulajdonában lévő Pannon R-02 eső-szimulátorral vizsgáltuk.
Hivatkozások
Centeri Cs. 2002a: Az általános talajveszteség becslési egyenlet (USLE) K tényezőjének vizsgálata. Doktori értekezés. Gödöllő, SzIE, p. 162
Centeri Cs. 2002b: Importance of local soil erodibility measurements in soil loss prediction. Acta Agronomica Hungarica 50(1): 43-51. https://doi.org/10.1556/AAgr.50.2002.1.6
Centeri Cs. 2002c: A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés, 51: 211-222.
Centeri Cs., Pataki R. 2003: Hazai talajerodálhatósági értékek meghatározásának fontossága a talajveszteség tolerancia értékek tükrében. Tájökológiai Lapok 1: 57-68.
Centeri Cs., Pataki R., Bíró Zs., Császár A. 2003: Az eróziós térképek kategóriáinak értékelése. Agrokémia és Talajtan, Szemle, 52: 443-454. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.14
Csepinszky B., Jakab G., Ditrói-Puskás Z. 1998: Talajerózió vizsgálata eső-szimulátorral. XII. Országos Környezetvédelmi Konferencia, Siófok
Csepinszky B., Jakab G. 1999: Pannon R-02 eső-szimulátor a talajerózió vizsgálatára. XLI. Georgikon napok, Keszthely pp. 294-298.
Csepinszky B., Jakab G., Józsa S. 1999: Szimulált csapadék, beszivárgás és Talajveszteség - XLI. Georgikon napok, Keszthely, pp. 424-429.
DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Kar 1998: Talajerózió megjelenési formái a Balaton vízgyűjtőn. Tanulmány. Szarvas
van Dijck, S. J. E., van Asch T. W. J. 2002: Compaction of loamy soils due to tractor traffic in vineyards and orchards and its effect on infiltration in southern France. Soil and Tillage Research 63: 141-153. https://doi.org/10.1016/S0167-1987(01)00237-9
Horton R. E. 1933: The role of infiltration in the hydrological cycle. Transactions of the American Geophysical Union 14: 446-460. https://doi.org/10.1029/TR014i001p00446
Kazó B. 1966: A talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak meghatározása mesterséges esőztető Készülékkel. Agrokémia és talajtan 15: 329252.
Kerényi A. 1991: Talajerózió Térképezés, laboratóriumi és szabadföldi kísérletek. Akadémiai Kiadó, Budapest
Kertész Á., Richter G. 1997: Plot measurements under natural rainfall. ESSC Newsletter (2+3): 15-17.
Kertész Á. 1999: A csapadék hatására keletkező talajerózió-veszély meghatározása MSZ 20133
Mészáros E., Jakab G. 2001: Erodálhatósági értékek számítása talajtulajdonságok alapján. Földrajzi Értesítő, (1-4): 137-142.
Morgan, R. P. C., Mcintyre, K, Vickers, A. W., Quinton, J. N., Rickson, R. J. 1997: A rainfall simulation study of soil erosion on rangeland in Swaziland. Soil Technology 11: 291-299. https://doi.org/10.1016/S0933-3630(97)00013-5
MSZ/T 20133:2000
Poulenard, J., Podwojewski P., Janeau, J. L., Collinet, J. 2001: Runoff and soil erosion under rainfall simulation of Andisols from the Ecuadorian Paramo: effect of tillage and burning. Catena 45: 185-207. https://doi.org/10.1016/S0341-8162(01)00148-5
Robichaud, P. R. 2000: Fire effects on infiltration rates after prescribed fire in Northern Rocky Mountain forests, USA, Journal of Hydrology 231-232. pp. 220-229. https://doi.org/10.1016/S0022-1694(00)00196-7
Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, p. 152.
Szilárd J. 1967: Külső-Somogy kialakulása és felszínalaktana. Budapest. p. 150.
Tervező és Tanácsadó AGROBER RT. 1995: Balaton vízgyűjtő vízminőségvédelmi komplex meliorációs és erdősítési tanulmány. Összefoglaló kivonat. Földművelésügyi Minisztérium
Várallyay Gy. 1989: A mezőgazdasági vízgazdálkodás talajtani alapjai. Agrokémia és Talajtan, 38: 36.
Vér F. 1982: A talajszerkezet vizsgálatának és javításának fontossága növénytermelési szempontból Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, Keszthely
Wischmeier W. H., Smith, D. D. 1978: Predicting raifall erosion losses - a guide to conservation planning. - U.S. Department of Agriculture, Agriculture Handbook 537
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Jakab Gergely, Szalai Zoltán
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
