A „magas természeti értékű” mezőgazdasági területek lehatárolása Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4410Kulcsszavak:
magas természeti értékű terület, érzékeny természeti terület, térinformatikaAbsztrakt
Az Európai Unióban a „Magas Természeti Értékű” mezőgazdasági területek és gazdálkodási rendszerek koncepciója (High Nature Value farmland, HNV) az elmúlt 15 évben fejődött ki, és szorosan kötődik ahhoz a célhoz, hogy a környezeti érdekeket közösségi politikákba integrálják. A HNV gazdálkodás ötlete bizonyos területek folyamatos művelésben tartásának biztosításával, speciális gazdálkodási rendszerek fenntartásával, e területek hosszú távú kezelésével összeköti a biodiverzitás, valamint a természeti és vidéki értékek megőrzését. E területek lehatárolása jelenleg zajlik az Európai Unió tagállamaiban. Munkánk során az EU módszertani ajánlásait figyelembe véve, hazai adatbázisokra építve elvégeztük e területek lehatárolását Magyarországon. A lehatárolás eredményét összevetettük a jelenlegi védelmi és agrár-környezetgazdálkodási támogatási rendszer kategóriáinak területeivel, hiszen az Európai Unió e rendszereket jelöli meg a HNV területek megőrzésére. A területi összevetés eredményei jól mutatják, hogy az EU-ban érlelődő újabb természetvédelmi-mezőgazdasági politikai irányvonal szempontjai a magyar szakemberek körültekintő munkájának köszönhetően az agrár-környezetvédelmi kifizetési rendszer felépítésébe annak kezdeteitől beépültek.
Hivatkozások
Andersen E. (szerk.) 2003a: Developing a high nature value farming area indicator. Final report. EEA. Koppenhága.
Andersen E. (szerk.) 2003b: Developing a high nature value farming area indicator. Annexes. EEA. Koppenhága.
Baldock, D., Beaufoy, G. 1993: Nature conservation and the new direction in the EC Common Agriculture Policy: the potential role of EC policies in maintaining farming and management systems of high nature value in the Community, Report of the Ministry of the Agriculture, Nature Mangement and Fisheries, the Netherlands, IEEP, London-Arnhem. In: Ángyán J. et al. (szerk.): 2002: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásának alapjai. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 310–316 p.
Bádonyi K. 2006: A hagyományos és a kímélő talajművelés hatása a talajerózióra és az élővilágra. Tájökológiai Lapok 4: 1–16.
EEA Briefing 2006: A környezetvédelem integrálása az EU mezőgazdasági politikájába. Értékelés. 2006/1. 4 p.
Grónás V., Centeri Cs., Magyari J., Belényesi M. 2006: Agrár-környezetgazdálkodási programok hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére. Tájökológiai Lapok 4: 277-289.
Hoogeveen Y., Petersen J-E., Balazs K., Higuero I. 2004: High nature value farmland. Characteristics, trends and policy changes. EEA report. Koppenhága.
IUCN 2000: Agricultural Biological Diversity. Discussion Paper. Intergovernmental Conference „Biodiversity in Europe”. Riga, Latvia, 20–23 March 2000.
Kristóf D. 2006: Űrfelvétel-alapú idősoros változásvizsgálat a Szigetközben és a Csallóközben. Tájökológiai Lapok 4: 179–193.
Márkus F., Nagy Sz. 1995: A mezőgazdasági és természetvédelmi politika összehangolásának lehetőségei Magyarországon: különös tekintettel a Környezetileg Érzékeny területek rendszerének hazai bevezetésére. WWF Magyarországi képviselete, Budapest. WWF-füzetek: 10: 24.
Márkus F., Nagy Sz., Tóth Sz. 1998: Környezetileg Érzékeny Területek és az agrárhasználat összehangolása a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park térségében. Georgikon Napok, Keszthely. 281–293 p.
Szabó B., Szilvácsku Zs. (szerk.) 2003: Az ÉTT folytatása területi kiterjesztésének vizsgálata az EU jogharmonizációs feladatok tükrében. Kutatási zárójelentés. Budapest.
Az 1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről.
A 2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az Érzékeny Természeti Területekre vonatkozó szabályokról
http://www.fomi.hu: A Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapja
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2007 Barnáné Belényesi Márta, Podmaniczky László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
