Módszerek és adatok a mezőgazdasági tájak jellemzéséhez, valamint azok kulturális értékei nemzeti szinten Németországban: zavaró együttélés vagy többszintű összetettség?
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4049Kulcsszavak:
tájleírás, tájosztályozás, kulturtájak, digitális tájadat, integrált tájtervezésAbsztrakt
Az interdiszciplináris, multinacionális Eucaland Projekt eredményei alapján, és felhasználva számos tájdefiníciót a különböző elméleti tájkoncepció (kulturális/mezőgazdasági) bemutatására, a cikk bemutatja és összehasonlítja a különböző leíró módszereket a mezőgazdasági tájakra és azok kulturális értékeire vonatkozóan egy német esettanulmány példáján át. Bemenetként sokféle adat használatára került sor a táj leírására. A tájleírások/ osztályozások eredményei részben analóg (20. század első fele), részben modern, digitális adatok elemzésével készültek. A mezőgazdasági tájak sok rétege felfedi azok kulturális értékét. A vizsgálat tárgya – összetettsége miatt – nem vizsgálható egyféle módszerrel. Végül felhívjuk a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági tájak és azok kulturális értékeinek leírásához integrált megközelítésre van szükség szemben a mai tájtervezési eszközök által használt háttérrel és a tájkezelésben használt részvételi megközelítéssel.
Hivatkozások
Briemle, G. 1978: Flurbereinigung – Bereicherung oder Verarmung der Kulturlandschaft? Schwäbische Heimat, 29(4): 226–233.
Council of Europe 2000: European Landscape Convention (Florence Convention). Available online at http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/176.htm (29. Aug. 2010)
Federal Agency for Nature Conservation (Bundesamt für Naturschutz – BfN) (Ed.) 1999: Daten zur Natur. Landwirtschaftsverlag, Münster.
Federal Office for Building and Regional Planning (Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung – BBR) (Ed.) 2005: Raumordnungsbericht 2005. Berichte, Band 21. Selbstverlag des Bundesamtes für Bauwesen und Raumordnung, Bonn.
Federal Office for Building and Regional Planning (Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung – BBR) (Ed.) 2006: Perspectives of Spatial Development in Germany. Selbstverlag des Bundesamtes für Bauwesen und Raumordnung, Bonn.
Fürst, D., Gailing, L., Pollermann, K., Röhring, A. (Eds.) 2008: Kulturlandschaft als Handlungsraum. Institutionen und Governance im Umgang mit dem regionalen Gemeinschaftsgut Kulturlandschaft. Dorothea Rohn Verlag, Dortmund.
Gharadjedaghi, B., Heimann, R., Lenz, K., Martin, C., Pieper, V., Schulz, A., Vahabzadeh, A., Finck, P., Riecken, U. 2004: Verbreitung und Gefährdung schutzwürdiger Landschaften in Deutschland. In: Natur und Landschaft 79(2): 71–81.
Hard, G. 1970: Die „Landschaft“ der Sprache und die „Landschaft“ der Geographen: Semantische und forschungslogische Studien zu einigen zentralen Denkfiguren in der deutschen geographischen Literatur. Dümmler Verlag, Bonn.
Lehmann, H. 1950: Die Physiognomie der Landschaft. In: Studium Generale 3(4–5): 182–195. https://doi.org/10.1007/978-3-662-38240-0_21
LfU & BLfD (Bayerisches Landesamt für Umweltschutz & Bayerisches Landesamt für Denkmalpflege) (Eds.) 2004: Die historische Kulturlandschaft in der Region Oberfranken-West. Kopie und Druck, Berlin.
Liedtke, H. 1984: Namen und Abgrenzungen von Landschaften in der Bundesrepublik Deutschland gemäß der amtlichen Übersichtskarte 1:500 000 (ÜK 500). Forschungen zur deutschen Landeskunde, Band 222. Selbstverlag des Zentralausschusses für deutsche Landeskunde, Trier.
Liedtke, H., Marschner, B. 2003: Bodengüte der landwirtschaftlichen Nutzflächen. In: Leibniz-Institut für Länderkunde (Ed.): Nationalatlas Bundesrepublik Deutschland, Band 2 - Relief, Boden und Wasser. Spektrum akademischer Verlag, München, pp. 104–105.
LWL & LVR (Landschaftsverband Westfalen-Lippe & Landschaftsverband Rheinland) (Eds.) 2007: Erhaltende Kulturlandschaftsentwicklung in Nordrhein-Westfalen. Druckverlag Kettler, Bönen.
Marks, M. J. Müller, H. Leser, Klink, H. J. (Eds.). Anleitung zur Bewertung des Leistungsvermögens des Landschaftshaushaltes (BA LVL). Forschungen zur deutschen Landeskunde 229. Selbstverlag des Zentralausschuss für deutsche Landeskunde, Trier.
Meynen, E., Schmithüsen, J. 1953–1962: Handbuch der naturräumlichen Gliederung Deutschlands. Selbstverlag der Bundesanstalt für Landeskunde, Remagen.
MIR & Senstadt (Ministerium Für Infrastruktur und Raumordnung Brandenburg & Senatsverwaltung für Stadtentwicklung Berlin) (Eds.) 2007: Kulturlandschaften – Chancen für die regionale Entwicklung in Berlin und Brandenburg. Berlin
Pungetti, G., Kruse, A. (Eds.): European Culture Expressed in Agricultural Landscapes. The Eucaland Project Book. Palombi Editori, Roma.
Schmidt, C., Meyer, H. H., Glink, C., Seifert, Y., Schottke, M., Gössinger, K. 2004: Kulturlandschaftsprojekt Ostthüringen – Historisch geprägte Kulturlandschaften und spezifische Landschaftsbilder in Ostthüringen. FH Erfurt Fachbereich Landschaftsarchitektur, Erfurt.
StMLF (Bayerisches Staatsministerium für Landwirtschaft Und Forsten) (Ed.) 2001: Ländliche Entwicklung in Bayern: Historische Kulturlandschaft. Himmer, Augsburg.
Velarde, M. D., Roth, M., Buchecker, M. 2010, in press: Methods for describing European agricultural landscapes: definitions, cultural character and values: Introduction. In: Pungetti, G., Kruse, A. (Eds.): European Culture Expressed in Agricultural Landscapes. The Eucaland Project Book. Palombi Editori, Roma.
Wöbse, H. H. 2001: Historische Kulturlandschaften, Kulturlandschaftsteile und Kulturlandschaftselemente. In Kommunalverband Großraum Hannover (Ed.): Kulturlandschaften in Europa – Regionale und internationale Konzepte zu Bestandsaufnahme und Management. Selbstverlag des Kommunalverbands Großraum Hannover, Hannover, pp. 9–12.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Michael Roth, Dietwald Gruehn
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
