Tájpreferencia tanulmány németországi mezőgazdasági tájakról
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4050Kulcsszavak:
tájpreferencia, mezőgazdasági vegetáció, következtetett statisztika, táj és környezeti tervezésAbsztrakt
A cikk németországi mezőgazdasági tájakról készült fotók, mint ösztönzők által készített tájpreferencia vizsgálatok eredményeit közli. Jelenleg a mezőgazdasági tájak fejlesztés alatt állnak a mezőgazdasági vezetés irányítása alatt, csakúgy, mint a klímaváltozás szempontjából. Ennek megfelelően a jövőben nagyarányú változások várhatóak a tájban szerkezetükre, megjelenésükre vagy változatosságukra vonatkozóan. Németország különböző részein készültek felmérések a lakosság körében a demográfiai (pl. nem, kor, iskolai végzettség, szakma, a természet és környezet fontossága, a házon kívüli utak gyakorisága) viszonyokra, csakúgy, mint a különböző látvány minőségére (pl. a táj változatossága, egyedisége és szépsége) vonatkozóan. A tanulmány felfed különböző tényezőket, amelyek szerepet játszanak annak eldöntésében, hogy az egyes agrártájak (köztük elsősorban rétek, legelők és szántók) látványából melyiket preferálják, és azt hogyan döntik el. A változatosság vizsgálata és tárgyalása a preferenciához/látványminőség, a lehetséges csoportkülönbségek szintjéhez és a fitoszociológiai tipológiához kapcsolódik. Végezetül a további kutatásokra vonatkozó lehetséges témák tárgyalására kerül sor.
Hivatkozások
Arriaza, M., Cañas-Ortega, J. F., Cañas-Madueño, J. A., Ruiz-Avilles, P. 2004: Assessing the visual quality of rural landscapes. Landscape and Urban Planning 69: 115-125. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2003.10.029
Bahrenberg, G., Giese, E., Nipper, J. 1985: Statistische Methoden in der Geographie. Band 1: Univariate und bivariate Statistik. Second Edition. Teubner Studienbücher Geographie.
Bulut, Z., Yilmaz, H. 2009: Determination of waterscape beauties through visual quality assessment methods. Environmental Monitoring and Assessment 154: 459-468. https://doi.org/10.1007/s10661-008-0412-5
Gruehn, D., Roth, M., Kenneweg, H. 2007: Entwicklung eines Ansatzes zur Einschätzung der Bedeutung von Landschaftselementen für das Landschaftserleben als Grundlage für die Beurteilung des Landschaftsbildes auf der Ebene des Landschaftsprogramms in Sachsen. LLP-report 002. Dortmund.
Gruehn, D. 2008: Landscape Preference Study on Forest Landscapes. In: Building together our territories. Abstracts 31st International Geographical Congress, Tunis: 106-107.
Herzog, T.R. 1985: A cognitive analysis of preference for waterscapes. Journal of Environmental Psychology 5: 225-241. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(85)80024-4
Kenneweg, H., Gruehn, D. 2001: Örtliche Landschaftsplanung im Verhältnis zur Agrarfachplanung sowie Anforderungen und Perspektiven zur Weiterentwicklung der örtlichen Landschaftspläne. In: Bundesamt Für Naturschutz [Ed.]: Landschaftsplanung und ihre Wechselwirkungen zu anderen Fachplanungen. Bonn-Bad Godesberg: 15-30.
Krause, C. 2001: Our visual landscape. Managing the landscape under special consideration of visual aspects. Landscape and Urban Planning 54: 239-254. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(01)00139-6
Lafortezza, R. Corry, R. C., Sanesi, G. Brown, R. D. 2008: Visual preference and ecological assessments for designed alternative brownfield rehabilitations. Journal of Environmental Management 89: 257-269. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2007.01.063
Lewis, J. L. 2008: Perceptions of landscape change in a rural British Columbia community. Landscape and Urban Planning 85: 49-59. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2007.09.011
Mertz, P: 2000: Pflanzengesellschaften Mitteleuropas und der Alpen. Ecomed Verlag, Landsberg.
Nohl, W. 2001: Landschaftsplanung. Ästhetische und rekreative Aspekte. Konzepte, Begründungen und Verfahrensweisen auf der Ebene des Landschaftsplans. Patzer Verlag, Berlin.
Oberdorfer, E. 1994: Pflanzensoziologische Exkursionsflora. Seventh Edition. Ulmer Verlag, Stuttgart.
Ode, Å., Fry, G., Tveit, M. S., Messager, P., Miller, D. 2009: Indicators of perceived naturalness as drivers of landscape preference. Journal of Environmental Management 90: 375-383. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2007.10.013
Pott, R. 1995: Die Pflanzengesellschaften Deutschlands. Second Edition. Ulmer Verlag, Stuttgart.
Purcell, A. T, Lamb, R. J., Mainardi Peron, E., Falchero, S. 1994: Preference or preferences for landscape? Journal of Environmental Psychology 14: 195-209. https://doi.org/10.1016/S0272-4944(94)80056-1
Robinson, W. S. 1950: Ecological correlation and the behaviour of individuals. American Sociological Review 15: 351-357. https://doi.org/10.2307/2087176
Roth, M. 2006: Validating the use of Internet survey techniques in visual landscape assessment - An empirical study from Germany. Landscape and Urban Planning 78: 179-192. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2005.07.005
Roth, M., Gruehn, D. 2005: Scenic Quality Modelling in Real and Virtual Environments. In: Buhmann, E., Paar, P., Bishop, I.D., Lange, E. (Eds.): Trends in Real-time Visualization and Participation. Wichmann Verlag, Heidelberg: 291-302.
Seibert, P. 1982: Ökologische Bewertung von homogenen Landschaftsteilen, Ökosystemen und Pflanzengesellschaften. Berichte der ANL 4: 10-23.
Sevenant, M., Antrop, M. 2009: Cognitive attributes and aesthetic preferences in assessment and differentiation of landscapes. Journal of Environmental Management 90: 2889-2899. https://doi.org/10.1016/j.jenvman.2007.10.016
Tips, W. Savasdisara, T. 1986: The influence of the environmental background of subjects on their landscape preference evaluation. Landscape and Urban Planning 13: 125-133. https://doi.org/10.1016/0169-2046(86)90017-4
Turner, M. A. 2004: Landscape preferences and patterns of residential development. Journal of Urban Economics 57: 19-54. https://doi.org/10.1016/j.jue.2004.08.005
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2010 Dietwald Gruehn, Michael Roth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
