Megújuló energiák az EU közlekedésében

Szerzők

  • Kiss Lívia Benita Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék
  • Poór Judit Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék
  • Pintér Ákos Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék
  • Hollósy Zsolt Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.02.47-59

Kulcsszavak:

EU-27, megújuló energia-felhasználás és termelés, közlekedés

Absztrakt

A közlekedés az Európai Unió gazdaságának fontos ágazata, létfontosságú szerepet játszik a mai mobil társadalomban. A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedésen belüli részarányára 10%-os célérték elérését tűzte ki 2020-ra. A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia részaránya, míg 2004-ben csupán 1,5%-ot tett ki, az elmúlt három évben már látványosan közelítette a célértéket (2017-ben 7,5%, 2018-ban 8,3%, 2019-ben pedig 8,9%-ra nőtt). Az egyes tagországok ugyanakkor eltérő pozícióval bírnak. Svédországban kiugró az arány (30,3%), Finnországban is kimagasló (21,3%), Hollandia pedig 2019-re meghaladta az Uniós célértéket megelőzve Ausztriát, mely 2018-ban még a harmadik helyen állt a rangsorban. Annak ellenére, hogy napjainkra elég sok tagország közelíti a 8-9%-os részarányt, több tagországban továbbra is viszonylag alacsony az érték: Cipruson az elmúlt évben 2,7%-ről 3,3%-ra nőtt), Görögországban és Litvániában viszont az elmúlt 3 évben 4,0-4,3% körül stagnált a részesedés. A 2020-ra kötelező célkitűzés miatt a folyékony bioüzemanyagok előállítása az EU-ban jelentősen megnőtt. A biodízel a legszélesebb körben előállított folyékony bioüzemanyag. A fosszilis tüzelőanyagokkal kevert folyékony bioüzemanyagok a legelterjedtebb megújuló energiaforrások a közlekedésben. Az EU-ban 2017-ben a legnagyobb etanol és biodízel-gyártó Németország, Franciaország és Lengyelország volt. A közlekedés a második legjelentősebb ágazat, amely hozzájárul a szén[1]dioxid-kibocsátás termeléséhez világszerte és a teljes energiafogyasztás több mint egyharmadáért felel. A csökkentési erőfeszítések ellenére az európai közúti közlekedés CO2- kibocsátása tovább nőtt. A közlekedés az energiafogyasztás egyik olyan ágazata, ahol a megújuló energiák jelenléte alacsonyabb és annak növekedését nehezen lehet elérni, különösen azokban az országokban, amelyek minden üzemanyagot úgy importálnak.

Szerző életrajzok

  • Kiss Lívia Benita, Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék

    tanszéki mérnök
    E-mail: kiss.livia.benita@szie.hu

  • Poór Judit, Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék

    egyetemi docens
    E-mail: poor.judit@szie.hu

  • Pintér Ákos, Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék

    adjunktus
    E-mail: pinter.akos@szie.hu

  • Hollósy Zsolt, Szent István Egyetem, Georgikon Kar, Gazdasági, Társadalomtudományi és Vidékfejlesztési Tanszék

    egyetemi docens
    E-mail: hollosy.zsolt.istvan@szie.hu

Hivatkozások

ACEA (2019): ACEA Report Vehicles in use – Europe 2019. European Automobile Manufacturers’ Association. Letöltés ideje: 2020.04.20. Letöltés helye: https://www.acea.be/uploads/publications/ACEA_Report_Vehicles_in_use Europe_2019.pdf

Bórawski, P. et al. (2019): Development of renewable energy sources market and biofuels in The European Union. Journal of Cleaner Production, Volume 228, 10 August 2019, pp. 467-484.

Čeryová, D. -- Bullová, T. -- Turčeková, N. -- Aamičková, I. -- Moravčíková, D. --Bielik, P. (2020): Assessment of the Renewable Energy Sector Performance Using Selected Indicators in European Union Countries. In Resources. 9, 102 (2020), s. 2020. ISSN 2079-9276.

Čeryová, D. -- Bullová T. -- Adamičková, I. -- Turčeková, N. -- Bielik, P. (2020):Potential of investments into renewable energy sources. In: Problems and Perspectives in Management. 18, 2 (2020), s. 57--63. ISSN 1727-7051.

Csizmásné Tóth J. et al. (2016): A megújuló energiafelhasználás nemzetközi és magyar vonatkozásai – politikák, vállalások, tendenciák. LVIII. Georgikon Napok Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet, pp. 58-68.

Csizmásné Tóth J. et al. (2018): Magyarország és a környező Európai Uniós tagországok megújuló energiafelhasználása. Economica New Vol 9, No 1, pp. 23-29.

Európai Parlament és Tanács (2018): Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999. rendelete az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. Letöltés ideje: 2020.04.02. Letöltés helye: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32018R1999

Eurostat (2019a): Transport statistics introduced. Letöltés ideje: 2020.03.20. Letöltés helye: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics explained/index.php/Transport_statistics_introduced

Eurostat (2019b): Energy, transport and environment statistics, 2019 edition. Letöltés ideje: 2020.04.15. Letöltés helye: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/10165279/KS-DK-19-001-EN N.pdf/76651a29-b817-eed4-f9f2-92bf692e1ed9 ISBN 978-92-76-10971-6 ISSN 2363-2372 doi: https://doi.org/10.2785/660147

Eurostat (2020a): Energy, transport and environment statistics, 2020 edition. Letöltés ideje: 2021.01.12. Letöltés helye: https://ec.europa.eu/eurostat/documents/3217494/11478276/KS-DK-20-001-EN N.pdf/06ddaf8d-1745-76b5-838e-013524781340?t=1605526083000 ISBN 978-92-76-20736-8 ISSN 2363-2372 doi: https://doi.org/10.2785/522192

Eurostat (2020b): Renewable energy statistics 2019. Letöltés ideje: 2021.01.14. Letöltés helye: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics explained/index.php?title=Renewable_energy_statistics&oldid=447221

Eurostat (2021): Shares 2019 summary results. SHort Assessment of Renewable Energy Sources. Letöltés ideje: 2021.01.14. Letöltés helye: https://ec.europa.eu/eurostat/web/energy/data/shares13. FuelsEurope (2020): Statistical Report 2020. Letöltés ideje: 2020.01.14. Letöltés helye: https://www.fuelseurope.eu/wp-content/uploads/SR_FuelsEurope-_2020_.pdf

Georgatzi, V. V. et al. (2020): Examining the determinants of CO2 emissions caused by the transport sector: Empirical evidence from 12 European countries. Economic Analysis and Policy, Volume 65, March 2020, pp. 11-20. doi: https://doi.org/10.1016/j.eap.2019.11.003

Helgeson, B., – Peter, J. (2020): The role of electricity in decarbonizing European road transport – Development and assessment of an integrated multi-sectoral model. Applied Energy, Volume 262, 15 March 2020, 114365. doi: https://doi.org/10.1016/j.apenergy.2019.114365

Hochfeld, C. (2016): Post-Fossil Carbon Neutral Transport: Options by Transport Segments. Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit. Regional Cooperation on Renewable Energy and Energy Efficiency, Brainstorming Workshop REN21/UNIDO. Paris, Letöltés ideje: 2020.04.13. Letöltés helye: sadc-energy.sardc.net/attachments/article/273/Post-Fossil-Carbon-Neutral-transport-Christian-Hochfeld.pdf

Hu, J. et al. (2019): Global transport emissions in the Swedish carbon footprint. Journal of Cleaner Production, Volume 226, 20 July 2019, pp. 210-220. doi: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.03.263/

Korberg, A. D. et al. (2020): The role of biogas and biogas-derived fuels in a 100% renewable energy system in Denmark. Energy, Volume 199, 15 May 2020, 117426. doi: https://doi.org/10.1016/j.energy.2020.117426

Li, M. et al. (2018): Transport biofuels technological paradigm based conversion approaches towards a bio-electric energy framework. Energy Conversion and Management, Volume 172, 15 September 2018, pp. 554-566. doi: https://doi.org/10.1016/j.enconman.2018.07.049

Long, A., – Murphy, J.D. (2019): Can green gas certificates allow for the accurate quantification of the energy supply and sustainability of biomethane from a range of sources for renewable heat and or transport? Renewable and Sustainable Energy Reviews, Volume 115, November 2019, 109347. doi: https://doi.org/10.1016/j.rser.2019.109347

Lorenzi, G., – Baptista, P. (2018): Promotion of renewable energy sources in the Portuguese transport sector: A scenario analysis. Journal of Cleaner Production, Volume 186, 10 June 2018, pp. 918-932. doi: https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2018.03.057

Michalski, J. et al. (2019): The role of renewable fuel supply in the transport sector in a future decarbonized energy system. International Journal of Hydrogen Energy, Volume 44, Issue 25, 17 May 2019, pp. 12554-12565. doi: https://doi.org/10.1016/j.ijhydene.2018.10.110

Moula, Md. M. E. et al. (2017): Public acceptance of biofuels in the transport sector in Finland. International Journal of Sustainable Built Environment, Volume 6, Issue 2, December 2017, pp. 434-441. doi: https://doi.org/10.1016/j.ijsbe.2017.07.008

Venturini, G. et al. (2019): Impact and effectiveness of transport policy measures for a renewable-based energy system. Energy Policy, Volume 1330, October 2019, 110900. doi: https://doi.org/10.1016/j.enpol.2019.11090

Letöltések

Megjelent

2021-06-28