Dimensions of Integration in Operating Hungarian Small and Medium Enterprises
Egyes vállalati folyamatok integrációs szintjének hatása a vállalat folyamatmenedzsmentjének teljesítményére
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.2.pp.16-27Keywords:
SME, integration, marketing, communication, innovationAbstract
The small- and medium enterprise sector can be considered a pillar of any national economy. Generally, this sector takes up the majority of the employment structure’s employer side, and the number of enterprises in this sector is also usually much higher than in the sectors of large enterprises, or that of multinational enterprises. Therefore, for a strong national economy operating as closely to its limits as possible, it is imperative to support the small- and medium enterprise sector, and to find opportunities which increase the performance of these enterprises to the highest possible limit within the constraints of their framework.
The focus of our paper is on three important processes of the small- and medium enterprises – namely marketing, communications, and innovations – and aims to resolve the problem of increasing performance through integration. Our fundamental assumption is that the stronger an enterprise manages to integrate the elements of communication, marketing and innovation into the process management, the more efficiently the processes, and the leadership areas can be operated.
Our research was realised with the aid of 81 enterprises, non-representative to the entirety of the sector. We determined that with the increasing integration of marketing and communication processes, small- and medium enterprises achieved limited success, whereas integrating innovation into management processes has only a tiny positive effect on the efficiency of the enterprise’s process management.
References
Bene, A. (2022): Innovációs folyamatok a jövőálló szervezetben. Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században, 2022/1. Letöltés ideje: 2023. 04. 11. Forrás: https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2022/VF_2022_I/VF_2022_I_04.pdf
Csonka, L. (2022): Globális értékláncok és innovativitás Magyarországon. In: BGE Szemelvé-nyek. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, Magyarország. https://doi.org/10.29180/978-615-6342-49-2_5
Endrődi-Kovács, V. – Nagy, S. G. (2022): A kelet-közép-európai kis-és középvállalkozások versenyképességi környezete az Európai Unióban. Közgazdasági Szemle, 69(3), 314–338. https://doi.org/10.18414/KSZ.2022.3.314
Fülöp, Z. – Bajkó, N. – Nagyné Pércsi, K. (2022): A magyar élelmiszerlánc mikrovállalkozásainak elemzése a koronavírus által okozott fogyasztói trendváltozásra adott válaszuk alapján. Gazdálkodás, 66(6), 559–576. https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.66.6.t.pp_559-576
Harsányi, D. – Totth, G. – Szabó, Z. – Brávácz, I. (2022): Hazai kis- és középvállalkozások weboldalainak vizsgálata egy újszerű értékelési rendszer használatával. Vezetéstudomány / Budapest Management Review, 53(8-9), 162–175. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2022.08-09.12
Havasi, V. (2022): A COVID-19 okozta változások a gazdaság világában. Szellem és Tudomány, 2022/1, pp. 5.
Hegedűs, Sz. – Molnár, P. – Lencsés, E. (2022): A koronavírus-járvány néhány hatása a magyar vállalatok likviditására. Vállalkozásfejlesztés a XXI. Században, 2022./1. Letöltés időpont-ja: 2022. 01. 18. Forrás: https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2022/VF_2022_I/VF_2022_I_10.p.
Horicsányi, K. – Tóth, Z. E. (2022): Kis-és középvállalatok projektmenedzsmentjének jellem-zői a bizonytalanság projektteljesítmény-területen-szisztematikus irodalmi áttekintés. GRADUS, 9(2). https://doi.org/10.47833/2022.2.ECO.015
HVG (2023): Bajban háromból két magyar KKV, a korábbi gazdasági válságokból tudható, hogy ebből hanyatlás lesz. Letöltés dátuma: 2023. 02. 17. Forrás: https://hvg.hu/tudomany/20230118_magyar_kkv_marketingeszkozok_inflacio_marketing_commando_kutatas
Jeneiné Gerő, H. E. (2022). A tőkepiaci és az egészségügyi válság összehasonlítása, kkv-kat érintő válságkezelő intézkedések. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek. Gazdaság-Régió-Társadalom: Térgazdaságtani És Üzleti Kutatások Lektorált Tudományos Folyóirata, 19(1), 33–47. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.3
Kolok, A. B. – Szabó, E. – Virág, B. (2022). Gazdasági felzárkózás a veszélyek korában = Economic convergence in times of danger. Polgári Szemle: Gazdasági És Társadalmi Folyóirat, 18(4), 33–53. https://doi.org/10.24307/psz.2022.1204
Lazányi, K. (2014): Entrepreneurs of the future. Serbian Journal of Management 9(2), 149–158. https://doi.org/10.5937/sjm9-6257
Nagy, G. – Berács, J. (2012): A hazai kis- és középvállalatok teljesítményét befolyásoló straté-giai orientációk. Vezetéstudomány, 43(ksz.), 46–56. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2012.ksz2.05
Nagy, Z. – Tóth, G. – Szép, T. (2022): A magyarországi városok rezilienciájának vizsgálata. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(3), 84–99. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.37
Obrenovic, B. – Du, J. – Godinic, D. – Tsoy, D. – Khan, M. A. S. – Jakhongirov, I. (2020): Sustaining enterprise operations and productivity during the COVID-19 pandemic:“Enterprise Effectiveness and Sustainability Model”. Sustainability, 12(15), 5981. https://doi.org/10.3390/su12155981
Percy, L. (2023). Strategic integrated marketing communications. Taylor & Francis. https://doi.org/10.4324/9781003169635
Pogácsás, P. – Szepesi, B. (2023): A koronavírus hatása a magyar kis-és középvállalkozásokra. Vezetéstudomány-Budapest Management Review, 54(2), 25–39. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.02.03
Poór, J. – Bruder, E. – Dajnoki, K. – Jarjabka, Á. – Kovács, I. É. – Pató Gáborné Szűcs, B. – Szabó, S. (2022). A vállalati-szervezeti stabilitást veszélyeztető tényezők: Gazdálkodás, me-nedzsment és HR a háború árnyékában (ipar, mezőgazdaság, szolgáltatások, egyéb területek).
Sági, J. – Szennay, Á. (2022). A COVID-19 pandémia első évének magyar vállalkozásokra gya-korolt hatása, különös tekintettel a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdésekre. Polgári Szem-le: Gazdasági És Társadalmi Folyóirat, 18(1-3), 80–97. https://doi.org/10.24307/psz.2022.1107
Schmeltz, L. (2020): Heartcore business?: A study of how social enterprises, as organizations crossing traditional sectorial borders, communicate their corporate identity. Globe: A Journal of Language, Culture and Communication, 9, 15–28.
Stocker, M. – Pábli, B. (2023): A marketingmix-szel kapcsolatos képességek hatása az exportáló közép-és nagyvállalatok versenyképességére. Vezetéstudomány, 54(3), 2–11. https://doi.org/10.14267/VEZTUD.2023.03.01
Szigeti, Sz. – Józsa, L. (2022): Szlovákiai magyar vállalkozók marketing szemlélete a COVID-19 árnyékában. Letöltés időpontja: 2022. 01. 21. Forrás: https://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/Kautz%20Konferencia%20kötete_2021_tanulmányok/Szigeti%20Szilárd_Józsa%20László_2021_Kautz%20Konferencia%20kötete_2022_KÉSZ.pdf
Szörényiné Kukorelli, I. (2015): Vidéki térségeink innovációt befogadó képessége – egy kutatás tapasztalatai. Tér és Társadalom, 2015/1. pp. 97–115. https://doi.org/10.17649/TET.29.1.2686
Totth, G. – Brávácz, I. – Harsányi, D. – Pacsi, D. – Szabó, Z. (2022) „Kihívások a hazai KKV szektor döntéshozatalában – fókuszban az online kommunikációs megjelenés”, Marketing & Menedzsment, 56(2), 5–12. https://doi.org/10.15170/MM.2022.56.02.01
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Zsolt Fülöp, Norbert Bajkó, Dr. Lencsés Enikő
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
