Positioning and development of Deszk in the Szeged Agglomeration

Authors

  • Béla Ferenc Balogh Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet
  • Gábor Koncz Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.05.12-20

Keywords:

fejlődés, szuburbanizáció, költözés, stratégiai fejlesztés, piackutatás

Abstract

According to information found in literature, those villages are able to develop which have a characteristic function, belong to a developing, diversified urban area and can be conveniently accessed. The typical rural problems are less common in rural villages near major cities, but the directions of development are often limited. At the beginning of our research we asked the following questions: Will Deszk become a self-developing village or will it remain being the suburb of Szeged? What kind of processes of suburbanization have taken place in the Deszk- Szeged region? During our primary research, we personally interviewed 165 people in the settlement. After the processing of the questionnaire with 13 questions we analyzed the results in table and text form.

Author Biographies

  • Béla Ferenc Balogh, Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet

    MSc-hallgató
    E-mail: balogh_bela@freemail.hu

  • Gábor Koncz, Eszterházy Károly Egyetem, Agrártudományi és Vidékfejlesztési kar, Vidékfejlesztési és Tájgazdálkodási Intézet

    főiskolai docens
    E-mail: koncz.gabor@uni-eszterhazy.hu

References

Bajmócy P. (2001): A szuburbanizáció motivációi Magyarországon. In: Domány G.–

Kovács F.–Péti M.–Rakonczai J. (szerk.) A földrajz eredményei az új évezred küszöbén. A Magyar Földrajzi Konferencia Tudományos Közleményei (CD-ROM). SZTE TTK Természeti Földrajzi Tanszék, 8 p. http://docplayer.hu/4089263-Aszuburbanizacio-motivacioi-magyarorszagon-bajmocy-peter-1.html

Bajmócy P. (2014): A szuburbanizáció két évtizede Magyarországon. = Északmagyarországi Stratégiai Füzetek 11(2), pp. 6-17. http://www.strategiaifuzetek.hu/files/76/374z_2014_2.pdf

Csanádi G. – Csizmady A. (2002): Szuburbanizáció és társadalom. = Tér és Társadalom 16 (3), pp. 27-55. efolyoirat.oszk.hu/02200/02251/00009/pdf/EPA02251_Ter_es_tarsadalom3769.pdf DOI: https://doi.org/10.17649/TET.16.3.1978

Dövényi Z. (2009): A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és struktúrák. = Statisztikai Szemle, 87(7-8), pp. 748-762. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_07-08_748.pdf

Enyedi Gy. (1988): A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 115 p.

Faragó L. (2008): A funkcionális városi térségekre alapozott településhálózat fejlesztés normatív koncepciója. = Falu, Város, Régió, 2008/3, pp. 26-31.

Gergely J. (2014): Településvezetés és szuburbanizáció. = Tér és Társadalom 28(4), p. 138-155. tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/download/2627/4772 DOI: https://doi.org/10.17649/TET.28.4.2627

Hidas Zs. (szerk.) (2014): Magyarország településhálózata 1. – Agglomerációk, településegyüttesek. KSH, Budapest, 255 p. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo_telepuleshalozata/agglomeracio.pdf

Reckien, D. – Luedeke, M. K. B. (2014): The social dynamics of suburbnization: insights from a qualitative model. = Environment and Planning 46(4), pp. 980-1000. http://www.pik-potsdam.de/~luedeke/lit/EPA_DR_ML_13_man.pdf

Schuchmann J. (2013): Lakóhelyi szuburbanizációs folyamatok a Budapesti agglomerációban. Doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, 204 p. http://www.rkk.hu/rkk/publications/phd/schuchmann_ertekezes.pdf

Timár J. (1999): Elméleti kérdések a szuburbanizációról. = Földrajzi Értesítő 48(1–2), pp. 7–32. http://www.mtafki.hu/konyvtar/kiadv/FE1999/FE19991-2_7-31.pdf

Published

2017-12-28