The impact of population processes on adult training in Borsod-Abaúj-Zemplén County between 2010 and 2019
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.03.131-142Schlagwörter:
population processes, adult training, disadvantage, emigrationAbstract
The study examines the population processes of Borsod-Abaúj-Zemplén County and the correlations of the participants in adult training between 2010 and 2019. The County's resident population is steadily declining, with the decline exceeding 110,000 over the past 20 years. The number of deaths each year exceeded the number of live births. The County has a slow process of depopulation and is characterized by aging. The county is characterized by significant migration losses, due to high unemployment and a relatively low employment rate. The solution to reducing unemployment can be adult training, which can respond quickly to changes in the labor market, thus reducing the emigration caused by unemployment. Research seeks to answer the question of how declining resident population affects participation in adult training.
Literaturhinweise
Bába K. (2008): Földrajzi mobilitás, migráció. Új Ifjúsági Szemle, nyár–ősz, 117 p.Csapó, B.–Molnár, Gy.–Kinyó, L. (2009): A magyar oktatási rendszer szelektivitása a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredményeinek tükrében Iskolakultúra, 19 (3-4), pp. 3-13.
Dabasi-Halász Zs. – Hegyi-Kéri Á. (2015): „Fel/eltörekvő” generáció migrációja Miskolcon. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 1., pp. 17–26.
Dunnell, K. (2009): National Statistician’s article: measuring regional economic performance. = Economic & Labour Market Review 3(1), pp. 18–30.
Enyedi Gy. (szerk.) (1996): Társadalmi-területi egyenlőtlenségek Magyarországon. KJK, Bp., 390 p.
Faragó L. (2016): Társadalmi-területi egyenlőtlenségek. Tér és Társadalom 30(3), pp 118–123.
Farkas É. (2013): A láthatatlan szakma. Tények és tendenciák a felnőttképzés 25 évéről. typiArt Médiaműhely Kft., Pécs, pp. 185-240.
Földvári E. (2014): Magyarország népességének várható alakulása 2060-ig, különös tekintettel a nemzetközi vándorlásra. Demográfia. 57(4), pp. 241-269.
Gubacsi F. (2017): A gazdaságfejlesztés új irányai Recsk nagyközségben. In: Tánczos T. – Csugány J. (szerk.) Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Tudományos Diákköri Konferencia Tanulmánykötete. EKE Líceum Kiadó, Eger, pp. 128-141.
Gödri I. – Feleky G. A. (2013): Migrációs tervek megvalósulása egy követéses vizsgálat tükrében. Az előzetes migrációs szándék, a várakozások és a külső elvárások szerepe. Demográfia, 4., pp. 281–332.
Győri, T. – Járdány K. (2019): Comparsion of Hungarian labor market databases In: Egri, Z. – Krajcsovicz, M. – Molnárné Paraszt M. (szerk.) Digitization in Rural Spaces – Challenge and/or Opportunity? 3rd International Scientific Conference on Rural Development, Conference Proceedings, SZIE AGK, Szarvas, pp. 77-85.
Hangya, D. (2013): "Esélyegyenlőségi útmutató" Fogyatékossággal élők és megváltozott munkaképességűek esélyei és lehetőségei a felnőttképzésben “A Guide to Equal Opportunities” – Opportunities for People with Disabilities and Decreased Work Ability in Adult Education. In: Szabó Ferenc: International Conference on Vocational and Adult Education, SZTE JGYPK, Szeged, pp. 271-281
Híves T. (2015): Területi oktatáskutatás. Vizsgálatok az iskolázás területi folyamatairól. Doktori disszertáció. Pécsi Tudományegyetem, 216 p.
Kapitány B. – Pakot L. – Rohr A. – Szabó L. – Tóth G. – Vargha L., (2015): Demográfiai Fogalomtár Budapest, Magyarország: KSH Népességtudományi Kutatóintézet, 78 p. ISBN: 9789639597365
Kiss J. P. – Németh N. (2006): Fejlettség és egyenlőtlenségek. Magyarország megyéinek és kistérségeinek esete. Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2006/8.
Koncz G. – Szűcs A. – Nagyné Demeter D., (2018): A gazdaság térszerkezetének változásai Észak-Magyarországon az ezredforduló után. Jelenkori Társadalmi és Gazdasági Folyamatok 13(1-2), pp. 139-149.
Lipták K. (2017): Települési humán potenciál vizsgálata Magyarországon. = Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek 14(2), pp. 55-64
Lux G. (2017): A külföldi működő tőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában. = Tér és Társadalom 31(1), pp. 30-52.
Matolcsy Gy. – Csizmadia N. – Csordás L. (2007): A magyar gazdaság térszerkezeti változásai. Térbeli dimenziók, fejlődési tengelyek, övezetek. Magyar Gazdaságfejlesztési Intézet
Nagy E. – Timár J. – Nagy G. – Velkey G. (2015): A társadalmi-térbeli marginalizáció folyamatai a leszakadó vidéki térségekben. = Tér és Társadalom 29(1), pp. 35-52.
Nemes-Nagy J. (2004): Elements of regional disparities in the new regional pattern. In: Enyed Gy.-Tózsa I. (ed.) The Region. Regional development, policy, administartion and e- government. Akadémiai Publ., Bp., pp. 62–79.
Obádovics Cs. – Bruder E. (2011): A vidéki Magyarország területi egyenlőtlenségei különböző nézőpontokból. = Gazdaság & Társadalom 3(2), pp. 74-92.
Pénzes J. (2015): A kedvezményezett térségek lehatárolásának aktuális kérdései. = Területi Statisztika 55(3), pp. 206-232.
Rajnai, J. (2012): Lehet másképp?!: Avagy pedagógiai alternatívák a hátrányos helyzetű roma fiatalok nevelésében. Új Pedagógiai Szemle 62(11-12), pp. 54-75.
Rédei M. (2006): Demográfiai ismeretek. Budapest, 6. p.
Rolleston, C. – James, Z. (2015): After access: Divergent learning profiles in Vietnam and India Prospects 45 (3), pp. 285-303. https://doi.org/10.1007/s11125-015-9361-2
Sucharita, V. (2014): Negotiating between Family, Peers and School. Understanding the World of Government School and Private School Students Compare 44 (3): 379-393. https://doi.org/10.1080/03057925.2013.792671
Szűcs A. (2014): A residential satisfaction examination in the micro region of Gyöngyös. = Journal of Central European Green Innovation 2(4), pp. 151-162.
Tésits, R. – Alpek, B. L. (2013): A képzettség, mint területi differenciáló faktor a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők körében. Szakképzési Szemle 29(1), pp. 21-33
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2021 Dávid Hajdú
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
