A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei tanácsadóinak szerepe a gazdálkodók életében

Abstract

Jelen kutatásom a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei tanácsadóinak szerepére terjed ki a gazdálkodók életében. A téma aktualitását az adta, hogy 2014-óta a Falugazdász hálózatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához tartozik. A 2013. március 28-án létrejött Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara, feladata a hazai agrár- és élelmiszerszektor erősítése, érdekeinek érvényesítése, a magyar élelmiszerek versenyképességének támogatása, továbbá a szaktanácsadás, ezen kívül gyors, pontos és megbízható információk eljuttatása a termelőkhöz. A falugazdászok átvételével a NAK saját eddigi kamarai tanácsadóival együtt egységes, „egyablakos” gazdatámogató rendszert hozott létre. A falugazdász és a korábbi kamarai tanácsadói hálózat egyesítésével egy 670 fős, egységes országos hálózat jött létre. A megyében 25 fő falugazdász, 4 fő falugazdász adminisztrátor végzi a hozzájuk kapcsolódó feladatokat a fő falugazdász koordinálásával. Az átállás során megtartották a körzetközponti felosztásokat és jelenleg 5 központban (Eger, Hatvan, Heves, Detk, Füzesabony) várják ügyfeleiket, illetve Gyöngyösön is található a hét minden napján nyitva tartó iroda, ahol az elnöki kabinet is helyet kapott. Kutatásomban kérőíves felmérés segítségével vizsgáltam a Heves megyében dolgozó falugazdászok életkorát, falugazdászként eltöltött éveket, valamint a munkájuk során elvégzett feladataikat. A Heves megyében mezőgazdasági tevékenységet folytatóknak készített kérdőívben vizsgáltam az adott személy életkorát, nemét, iskolai végzettségét, ismeri-e a településén illetékes falugazdászt, illetve felkereste már ügyintézés céljából. A kérdőív utolsó kérdésében arra szerettem volna választ kapni, hogy a falugazdászok a gazdálkodókra nehezedő adminisztratív terhek hány százalékában tudnak segíteni. Összességében elmondható, hogy a gazdálkodó társadalom minden tagja életében fontos szerepet tölt be a falugazdász hálózat.