A fenntartható közlekedési rendszerek szerepe a regionális fejlődésben
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.4.pp.47-62Kulcsszavak:
fenntartható közlekedés, környezetvédelem, technológiai innovációkAbsztrakt
Tanulmányunkban megvizsgáljuk mit értünk fenntartható közlekedési rendszer alatt, ismertetjük környezeti, társadalmi és gazdasági előnyeit. Kutatásunkban rávilágítunk ezen rendszerek kialakításának, működtetésének sajátosságaira, nemzetközi példákon keresztül követendő stratégiai irányvonalakat.
A fenntartható közlekedési rendszerek olyan infrastruktúrák és szolgáltatások összessége, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat, hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez. A fenntartható közlekedés fontos elemei közé tartozik az alacsony károsanyag-kibocsátású járművek használata, az alternatív energiaforrások felhasználása, valamint az intelligens közlekedési megoldások alkalmazása. A fenntartható közlekedési rendszereknek kiemelt jelentősége van a városokban, ahol a közlekedési problémák kezelése kulcsfontosságú a városi fenntarthatóság és élhetőség szempontjából.
A fenntartható közlekedési rendszerek a városi infrastruktúra teljes átalakítását igénylik, beleértve a busz- és vonatközlekedést, az elektromos autók terjesztését, valamint a kerékpározás és gyalogos közlekedés fejlesztését.
Az okos város koncepciója és az új technológiák, például az önvezető járművek és a közös közlekedési platformok, szintén szerepet játszanak a fenntartható közlekedési rendszerek felépítésében. A fenntartható közlekedési rendszerek törekednek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, a megújuló energiaforrások használatára és a közlekedés hatékonyságának javítására. A cél az, hogy a közlekedés ne okozzon ártalmat a környezetre, és hozzájáruljon a tiszta levegő minőségének megőrzéséhez. Az emberek ösztönzése a fenntartható közlekedési módszerek használatára fontos lépés a klímaváltozás és a légszennyezés elleni küzdelemben.
Hivatkozások
Budapesti Közlekedési Központ (2024): Fenntarthatósági jelentés. Budapest
Feketéné Benkó, K. – Szabó, L. – Remenyik, B. (2024): A fenntarthatóbb környezet problémái a közlekedéshez való hozzáférés szempontjából. Gyöngyös, MATE Károly Róbert Campus 105 p.
Fűrész, Á. – Bozsik, N. – Szeberényi, A. (2025): A megújuló energiaforrások elemzése a 7P modell szerint, Gradus, 12(1), 10 p. https://doi.org/10.47833/2025.1.ECO.008
Jászberényi, M. (2008): Fenntartható mobilitás Budapest agglomerációjában, PhD értekezés, Corvinus Egyetem, Budapest
Jászberényi, M. – Munkácsy, A. (szerk.) (2018): Közlekedés, mobilitás, turizmus. Budapest: Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634542292
Káposzta, J. (2019): A regionális térszerkezet változásainak kapcsolatrendszere. Studia Mundi – Economica, 6(3), 18–28. https://doi.org/10.18531/studia.mundi.2019.06.03.18-28
Káposzta. J. (2024): Fenntartható közlekedési rendszerek stratégiai kérdései. Kutatási jelentés, KTI Budapest pp. 1–346.
Málovics, Gy. – Bajmócy, Z. (2009) A fenntarthatóság közgazdaságtani értelmezései. Közgazdasági Szemle, 56. 464–483. https://doi.org/10.18414/ksz.2019.3.286
Nagy, S. – Csonka, B. – Csiszár, Cs. – Földes, D. (2021): A városi személyközlekedési rendszer fejlődési irányai, Közlekedéstudományi Szemle, 71(6), 46–60. https://doi.org/10.24228/ktsz.2021.6.4
Némediné Kollár, K. – Káposzta, J. – Péli, L. (2017): A smart kezdeményezések alkalmazhatóságának vizsgálata Magyarországon. Studia Mundi – Economica, 4(4), 29–37. https://doi.org/10.18531/studia.mundi.2017.04.04.29-37
Sebestyénné Szép, T. – Szendi, D. – Nagy, Z. – Tóth, G. (2020): A gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggések vizsgálata, Területi Statisztika, 2020. május 12., https://doi.org/10.15196/ts600303
Török, Á. (2015): Analysing the connection of Hungarian economy and traffic safety. Periodica Polytechnica Transportation Engineering, 43(2), 106–110. https://doi.org/10.3311/pptr.7953
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Péli László, Urbánné Malomsoki Mónika, Némediné Kollár Kitti, Káposzta József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
