The sustainability concerns determining the development course of urban transport
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.04.53-61Kulcsszavak:
public transport, sustainable development, urban policy, transport developmentAbsztrakt
The Budapest Climate Strategy adopted in April 2018 includes the greenhouse gas emission inventory of the Hungarian capital city. According to the document, in 2015 the annual level of CO₂ₑ emission was approximately 9 million tonnes in Budapest (i.e. 5.3 tonnes CO₂ₑ/capita), of which the share of transport amounted to 20%, with nearly 1.8 million tonnes. At the same time, the impact of the means of community transportation represented only 12.8% of the total emission of transport (around 230,000 tonnes while the CO₂ₑ emission attributable to private and commercial road transport was nearly seven times as much.
A recently concluded project of the Australian Institute for Sensible Transport (www.sensibletransport.org.au) studied the modes of transport functioning in the city of Melbourne from two aspects: CO2 emission (gram) for passenger-km and space intensity (m2/passenger). The data are shown in Figure 1. The study encouraged the local government to set the goal of decreasing the 2005 level of pollutant emissions by 26-28% by 2030, which evidently requires the support and development of less harmful modes of transport. The CO2 emission is illustrated by black balloons. It is an unexpected result that the specific rate of environmental pollution per one passenger kilometre of electric cars powered from the city power grid is only slightly lower than that of an average passenger car of traditional drive, taking into consideration the CO2 generated in the course of the production of electric power. A less surprising fact is that the specific figures of means of community transport are more favourable in terms of pollutant emission compared to the modes of traditional motorized individual passenger transport.
Hivatkozások
Bajnai L.: A fenntartható urbanizáció kihívásai, In: Tózsa István (szerk.) Közszervezései és közigazgatástani műhely – Fórum 2016: Tanulmánykötet, Budapest, Magyarország: E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért, (2018) pp. 67-81., 15 p.
Budapest Climate Strategy, In: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. and ECRS Magyarország Kft., commissioned by the Budapest-Capital Municipality, March 2018, pp. 48-51.
Budapesti Mobilitási Terv (Stratégiai) Környezeti Vizsgálat (Budapest Mobility Plan (Strategic) Environmental Assessment), In: ÖKO Zrt. and Fleischer Kutatási Periféria Kft., April 2019, pp. 86-89.
Cerdá I. 2013. Az urbanizáció általános elmélete. Scolar Kiadó, Budapest. 238 p. ISBN: 978963-244-496-3.
Káposzta, J. – Nagy, H. (2015): Status report about the progress of the Visegrad countries in relation to Europe 2020 targets, European Spatial Research and Policy, Vol. 22, No. 1., pp. 81-99, DOI: https://doi.org/10.1515/esrp-2015-0018
Szűcs A.-Káposzta J. (2018): A Gyöngyösi járás településeinek komplex fejlettségi rangsora és dinamikája. TERÜLETI STATISZTIKA 58:(5) pp. 489-504. ISSN 0018-7828
Trams at the heart of the 21st century metropolis, In: Eurogroup Consulting (www.eurogroupconsulting.com/en/news/publications), 2nd July 2019, pp. 20-25, p. 43. Tramways & Urban Transit magazine, September 2019, No. 981, pp. 342-344.
Transport, Greenhouse Gas Emission and Air Quality, In: Institute for Sensible Transport (www.sensibletransport.org.au), April 2018, pp. 2-4.
WHITE PAPER Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system, European Commission, COM(2011) 144, Brussels, 2011.3.28., pp. 9-19.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Péter Dániel Borbás
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).