Térbeli összefüggések vizsgálata Paks és Kalocsa gravitációs zónájában
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2020.07.04.72-88Kulcsszavak:
endogén erőforrások, gravitációs zóna, területfejlesztés, Paks, KalocsaAbsztrakt
A Paks és vonzáskörzetében zajló jelenlegi, illetve tervezett, jövőbeli fejlesztések mind a helyi társadalom, mind a gazdaság, mind pedig az infrastruktúra fejlődése szempontjából fontos tényezőként jelennek meg. Az országos szinten is magas prioritással bíró térségi fejlesztések az említett „alrendszerek” vizsgálatával válhatnak érthetővé, illetve átláthatóvá. A Kalocsai járás tekintetében – a „gravitációs zóna” részeként – megfogalmazható, hogy a Pakshoz való közelségnek a Duna határt szab, ami a munkaerő és egyéb javak áramlása, azaz - többek között - a mobilitás szempontjából hátrányként jelenik meg. A megépülő Duna híd lehet az első lépés a két gazdasági terület endogén forrásainak összekapcsolásához, amely a térségek szempontjából várhatóan gazdaságnövekedést generálhat.
Hivatkozások
Barta, G. (1990). Centrum-periféria folyamatok a magyar gazdaság területi fejlődésében. In J. Tóth, Tér-Idő-Társadalom (old.: 170-190.). Pécs: MTA RKK.
Enyedi, G. (2000). Globalizáció a magyar területi fejlődésben. Tér és Társadalom, 1-10.
Enyedi, G. (2012). A város Történeti Arcai. In G. Enyedi, Városi Világ (old.: 29). Budapest: Akadémia Kiadó.
Faragó, L. (2016). Társadalmi-területi egyenlőtlenségek. Tér és társadalom, 118-123.
Farkas, Tibor; Bruder, Emese; Kolta, Dóra; Gerencsér, Ilona (2020): Diverse migration processes of rural youth and young adults in Hungary In: Schafft, Kai; Stanic, Sonja; Horvatek, Renate; Maselli, Annie (szerk.) Rural youth at the crossroads: Transitional societies in central Europe and beyond.
G. Fekete, É. (2006). Hátrányos helyzetből előnyök? Elmaradott térségek felzárkózásának esélyei az Észak-magyarországi régióban. Földrajzi közlemények, 55-66.
Horváth, G. (2004). Területi egyenlőtlenségek Európában. Magyar Tudomány, 962-977.
Illés, I. (1997). Regionális politika Európában és Magyarországon. In I. Forgács, Jubileumi évkönyv 1996-2006 (old.: 119-141.). Budapest: NFH.
Káposzta, J. (2010). A versenyképesség főbb összefüggései. In J. Káposzta, H. Nagy, M. Urbánné Malomsoki, K. Kollár, P. Goda, & L. Péli, Regionális- és városgazdaságtan (old.: 34-43.). Gödöllő: SZIE RGVI.
Káposzta, J. (2014). Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései. Gazdálkodás, 399-412.
Káposzta, J.-Tóth, T. (2013). Centrum és periféria modellek. In J. Káposzta, & T. Tóth, Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó.
Központi Statisztikai Hivatal. (2000-2017). TSTAR adatok. Forrás: www.teir.hu
Központi Statisztikai Hivatal. (2017). TSTAR adatok. Forrás: TeIR - Helyzet-Tér-Kép: https://www.teir.hu/helyzet-ter-kep/
Lengyel, I. (2000). A regionális versenyképességről. Közgazdasági szemle, 962-987.
Lengyel, I. (2003). Verseny és területi fejlődés: térségek versenyképessége Magyarországon. 454.
Lengyel, I.-Rechnitzer, J. (2004). Regionális gazdaságtan. Budapest-Pécs: Studia Regonum - Dialóg Campus Kiadó.
Miniszterelnökség. (2015. 06. 16.). A Paksi Társadalmi Tanács. Miniszterelnökségi határozat. Paks, Magyarország.
Nagyné Molnár M. (2013): Factors of success in case of local society. DETUROPE: CENTRAL EUROPEAN JOURNAL OF TOURISM AND REGIONAL DEVELOPMENT 5: 3 pp. 63-70.
Nagy Molnár M. -Lendvay E. (2018): New method to support decision making process in the local economic development of Hungary. REGIONAL STATISTICS 8: 2 pp. 69-91.
Nemes Nagy, J. (1995). A piacgazdasági átmenet regionális folyamatai.
Nemes Nagy, J. (1996). Centrumok és perifériák a piacgazdasági átmenetben.
Nemes Nagy, J. (1998). Tér a társadalomtudományban. Budapest.
Nemes Nagy, J. (2005). Fordulatra várva - a regionális egyenlőtlenségek hullámai. In Z. Dövényi, & S. F., A földrajz dimenziói (old.: 141-158.). Budapest: MTA FKI.
Péli, L. (2010). A versenyképesség főbb összefüggései. In J. Káposzta, H. Nagy, M. Urbánné Malomsoki, K. Kollár, P. Goda, & L. Péli, Regionális és városgazdaságtan (old.: 34-44.). Gödöllő: SZIE RGVI.
Péli, László; Neszmélyi, György Iván (2015): Territorial Differences Of Rural Cities And The Development Of Transport Infrastructure In Hungary. ROMANIAN REVIEW OF REGIONAL STUDIES: JOURNAL OF THE CENTRE FOR REGIONAL GEOGRAPHY 11: 2 pp. 69-84., 16 p. (2015)
Péli László (2013): Növekedési pólusok főbb regionális gazdaságtani összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Budapest, Magyarország: Agroinform Kiadó (2013) ISBN: 9789635029709
Rechnitzer, J. (1990). Szempontok az innovációk térbeli terjeddésének kutatásához. Tér és Társadalom, 48-62.
Rechnitzer, J. (1993). Az innovációk és a regionális politika. In K. Kovács, Település, gazdaság, igazgatás a térben (old.: 271-299.). Pécs: MTA RKK.
Rechnizter, J. (1994). A regionális gazdasági növekedés elméletei. In J. Rechnitzer, Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához (old.: 142-167.). Győr-Pécs: MTA RKK.
Ritter Krisztián (2008): A helyi fejlesztés esélyei – agrárfoglalkoztatási válság és területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Területi Statisztika 48. (5) pp. 554-572. ISSN 0018-782
Ritter, K. (2010): Socio-economic development and employment crisis in agriculture in Hungary. pp. 72-89. In: Kulcsár, L. (Ed.): Regional aspects of social and economic.
Tóth Tamás (2018): Gazdaságfejlesztési lehetőségek a jól működő településeken. STUDIA MUNDI - ECONOMICA 5: 1 pp. 59-67., 9 p. (2018) DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.59-67
Tóth Tamás, Oláh Izabella (2019): Gondolatok a hazai településfejlesztésről a legkisebbek szemszögéből. STUDIA MUNDI – ECONOMICA 6: 1 pp. 93-103., 1p. (2019) DOI: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.01.93-103
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Káposzta József, Lőrinc Balázs, Urbánné Malomsoki Mónika
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).