Inszekticid és fungicid szerek együttes alkalmazásának élelmiszer-biztonsági vonatkozásai

Szerzők

  • Vöröskői Petra Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszer-higiéniai Tanszék
  • Lányi Katalin Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszer-higiéniai Tanszék https://orcid.org/0000-0003-1992-6324
  • Laczay Péter Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszer-higiéniai Tanszék
  • Szabó Csaba Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar
  • Palkovics András Neumann János Egyetem, Kertészeti és Vidékfejlesztési Kar
  • Lehel József Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszer-higiéniai Tanszék, e-mail: lehel.jozsef@univet.hu (levelezőszerző)

Kulcsszavak:

peszticid-kombináció, paradicsom, interakció, kiürülés, élelmiszer-biztonság

Absztrakt

A peszticidek, alkalmazásukból adódóan, az elsődleges termelés során bekerülhetnek a zöldségekbe, ezáltal az élelmiszerláncba, így potenciális veszélyt jelentenek a fogyasztó egészségére. Így kiemelkedően fontos, hogy a fogyasztásra szánt zöldségekben és a belőlük készített termékekben MRL értéket meghaladó peszticid-koncentráció ne legyen jelen. A növényeket Movento (spirotetramát) rovarölő- és Amistar Top (azoxistrobin, difenokonazol) gombaölő szerrel kezeltük a hatóságilag engedélyezett koncentrációban és mennyiségben, és LC/MS módszerrel követtük nyomon a hatóanyagok kiürülés-dinamikáját az egyedi és a kombinációs kezelést követően paradicsomban és paradicsomlében. A vizsgált paradicsomok és paradicsomlé valamennyi mintájában a peszticid maradékanyag koncentrációja az MRL alatt volt, de együttes jelenlétük jelentősen elnyújtotta az egyes vegyületek kiürülés-dinamikáját. Összességében, a vizsgált peszticidek együttes alkalmazása biztonságos, megfelel az előírásoknak, és így nem jelent veszélyt a fogyasztó egészségére.

Hivatkozások

Aguilera, A., Valverde, A., Camacho, F., Boulaid, M. and García-Fuentes, L. 2012. Effect of household processing and unit to unit variability of azoxystrobin, acrinathrin and kresoxim methyl residues in zucchini. Food Control 25(2). 594–600. https://doi.org/10.1016/j.foodcont.2011.11.038

Lehel, J. 2019. Mit teszünk? - Mit eszünk?: peszticid vs élelmiszer-biztonság. Georgikon for Agriculture 23(1). 1–10.

Itoiz, E. S., Fantke, P., Juraske, R., Kounina, A. and Vallejo, A. A. 2012. Deposition and residues of azoxystrobin and imidacloprid on greenhouse lettuce with implications for human consumption. Chemosphere 89(9). 1034–1041. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2012.05.066

Mohapatra, S., Deepa, M., Lekha, S., Nethravathi, B., Radhika, B. and Gourishanker, S. 2012. Residue Dynamics of Spirotetramat and Imidacloprid in/on Mango and Soil. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology 89(4). 862–867. https://doi.org/10.1007/s00128-012-0762-0

Pandiselvi, S., Sathiyanarayanan, S. and Ramesh, A. 2010. Determination of spirotetramat and imidacloprid residues in cotton seed, lint, oil and soil by HPLC UV method and their dissipation in cotton plant. Pesticide Research Journal 22(2). 168–173.

Zhang, Q., Chen, Y., Wang, S., Yu, Y., Lu, P., Hu, D. and Yang, Z. 2017. Dissipation, residues and risk assessment of spirotetramat and its four metabolites in citrus and soil under field conditions by LC-MS/MS. Biomedical Chromatography 32(4). 4153. https://doi.org/10.1002/bmc.4153

Letöltések

Megjelent

2020-03-06

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek