Kis növényvédelmi etimológia: Vegyszer-e a növényvédő szer?

Szerzők

Kulcsszavak:

vegyszer, növényvédő szer, növényvédelem, szemantika, kohézió, számítógépes nyelvészet, társadalom

Absztrakt

A dolgozat alapkérdése, hogy lehet-e szakmai vagy valóságos eredményeket elérni a nyelvi kifejező eszközök megváltoztatásával? Helyettesíthető-e a tényleges, progresszív cselekvés nyelvi fordulatokkal? Hol vannak az objektivitás határai? Alaphelyzet: egy hazai növényvédelmi konferencián, a növényvédelmi szakigazgatás egy alakja, hozzászólásként kiselőadást tartott arról, hogy a növényvédelemben felhasznált növényvédő szereket nem szabad vegyszernek nevezni, mert az akadályozza a növényvédelem pozitív megítélését. A dolgozat ezen a nyomon elindulva tisztázza a fogalmakat, elfogadott hazai és nemzetközi szakirodalmi és nyelvi források alapján. Áttekinti a növényvédelem korszakait, válságos, fejlődő, megroppanó időszakait a számítógépes nyelvészet (Google ngram viewer = a Google rögzített könyvek ngram keresője; ngram a számítógépes nyelvészet egysége, egy adott nyelvi sorrend n tételre való felbonthatósága) segítségével, angol és német növényvédelmi kifejezések időbeni (1880 és 2000 között), az összes feltöltött könyv százalékában kifejezett gyakorisága értékelésével. A tanulmányozott kifejezések (pesticide, chemical control, integrated pest management, biological control, genetically modified crops; Pflanzenschutzmittel, chemischer Pflanzenschutz, integrierter Pflanzenschutz, biologischer Pflanzenschutz, Agrogentechnik) előfordulásának gyakorisága jellemezheti azok sikerességét, gyakorlati, kutatási megítélését. A szemantikai egységek értékelése nem kalkulálható bizonytalansággal terhelt, mivel azonban múltbeli eseményekről van szó, összevethető szakirodalmi adatokkal. Áttekintve a szakirodalmi és nyelvészeti adatokat, a növényvédelemben felhasznált növényvédő szerek döntő többsége, a szó tudományos és elfogadott jelentésének megfelelően, vegyszer. Egy adott gazdasági, termelési ágazat teljesítőképességének megítélése a fogyasztók, a társadalom szempontjából a termelés színvonala, minősége és biztonságossága által meghatározott. Jelen esetben a megfelelő mennyiségű, jó minőségű, minél kevesebb növényvédő szer maradványt tartalmazó terméket értékelik a fogyasztók. Olyan termékeket, amelyek termelési folyamata megfelel a fenntarthatóságnak, jelen esetben az integrált növényvédelem gyakorlatának, amely 2014. január 1. óta kötelező az EU tagországokban. 

Információk a szerzőről

  • Bozsik András, Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetvédelmi Kar, Növényvédelmi Intézet 4032 Debrecen Böszörményi út 138.

    bozsik@agr.unideb.hu

Hivatkozások

Andow, D. A. and Hilbeck, A. 2004. Science-based risk assessment for non-target effects of transgenic crops. BioScience, 54(7). 637–649. https://doi.org/10.1641/0006-3568(2004)054[0637:SRAFNE]2.0.CO;2

Anonymous 1994. New Tomato Developed through Biotechnology. http://archive.hhs.gov/news/press/1994pres/940518.txt

Bognár S. and Huzián L. 1979. Növényvédelmi állattan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 7–557.

Bozsik, A. 2013. A Bt-transzgénikus növények néhány hatékonysági és környezeti hiányossága. Növényvédelem, 49(10), 462–471.

Carson, R. 1962. Silent spring. Houghton Mifflin Harcourt, 5–378. https://archive.org/stream/fp_Silent_Spring-Rachel_Carson-1962/Silent_Spring-Rachel_Carson1962_djvu.txt

James, C. 2014. Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops: 2014. ISAAA Brief No. 49. ISAAA: Ithaca, NY.

Garcia, M. A. and Altieri, M. A. 2005. Transgenic crops: Implications for biodiversiti and sustainable agriculture. Bulletin of Science, Technology & Society, 25. 335–353. https://doi.org/10.1177/0270467605277293

Gassmann, A. J., Petzold-Maxwell, J. L., Keweshan, R. S. and Dunbar, M. W. 2011. Field-evolved resistance to Bt maize by Western Corn Rootworm. PLoS ONE, 6(7), e22629. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0022629

Mensah, P. K., Palmer, C. G., Odume, O. N. 2015. Ecotoxicology of glyphosate and glyphosatebased herbicides - Toxicity to wildlife and humans. In: Larramendy, M. L., Soloneski, S. (eds.): Toxicity and hazard of agrochemicals. https://doi.org/10.5772/60767

Metcalf, R. L. 1971. The chemistry and biology of pesticides. In : White-Stephens, R. H. (ed.) Pesticides in the environment. Marcel Dekker, Inc. New York, Vol. 1. Part 1. 5–270.

Giannopoulou, Z. 2015. Plato: Theaetetus http://www.iep.utm.edu/theatetu/

Michel, J-B., Shen, Y. K., Aiden, A. P., Veres, A., Gray, M. K., Brockman, W., The Google Books Team, Pickett, J. P., Hoiberg, D., Clancy, D., Norvig, P., Orwant, J., Pinker, S., Nowak, M. A. and Aiden, E. L. 2010. Quantitative analysis of culture using millions of digitized books. Science (Published online ahead of print: 12/16/2010)

Ninomiya, H., Weinberger, H. F. 2003. Pest control may make the pest population explode. Zeitschrift für angewandte Mathematik und Physik, 54. 869–873. https://doi.org/10.1007/s00033-003-3210-5

Nosticzius, Á. 1983. Növényvédelmi kémia In: Loch, J., Nosticzius, Á. Alkalmazott kémia, Mezőgazdasági Kiadó, 201–363.

Odum, E. P. 1996. Ecology. A bridge between science and society. Sinauer Associates, Sunderland, 5–262.

Ohkawa, H., Miyagawa, H. and Lee, Ph. W. (eds.) 2007. Pesticide chemistry. Crop protection, public health, environmental safety. Wiley-VCH Verlag GmbH & Co. KGaA, 1–497. https://doi.org/10.1002/9783527611249

Pearson, H. 2006. Transgenic cotton drives insect boom. Secondary pests could undermine initial benefits of Bt cotton. http://www.nature.com/news/2006/060724/full/060724-5.html https://doi.org/10.1038/news060724-5

Plato: Republic 28 (509d-511e): http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0168%3Abook%3D6%3Asection%3D509d

Smith, R. F. and Reynolds, H. T. 1966. Principles, definitions and scope of integrated pest control. Proceedings FAO Symposium on Integrated Pest Control, 1. 11–17.

Stern, V. M., Smith, R. F., van den Bosch, R., Hagen, K. S. 1959. The integrated control concept. Hilgardia, 29. 81–101. https://doi.org/10.3733/hilg.v29n02p081

United States Environmental Protection Agency 1972. DDT ban takes effect.

United States Environmental Protection Agency 2015. Glyphosate.

Wikiszótár 2015. http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/K%C3%A9mia

Wurster, Ch. F. 1975. The decision to ban DDT.

Letöltések

Megjelent

2017-12-07

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Bozsik, A. (2017). Kis növényvédelmi etimológia: Vegyszer-e a növényvédő szer?. GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 21(1), 52-59. https://journal.uni-mate.hu/index.php/gfa/article/view/6911

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei