The premium quality guaranteed of the Hungarian Honey
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.2.140Keywords:
apiary, food safety, honey, food adulteration, Hungarian Bee-keeping AssociationAbstract
Apiary is a sector in the Hungarian agriculture with an international importance, that needs great competence and manpower. Apiary gives 1 % of the Hungarian agricultures’ gross value of production, 3 % of the stock-raising. Food safety issues, environmental impacts, bee health care, hygiene of bee products are also presented. I analyze the data regarding Hungarian food safety, while a wide range of Hungarian bee products are also presented in that aspect.
The Hungarian Bee-keeping Association tested honey sold in various outlets, according to the 21.§., 118/2013 (XII.16.) VM-Decree. I will get a closer look at this species question, which is about the honey safety. I examinated the results of the quality controls and several products' laboratory parameters and limits are also presented. I examined the HMF (Hydroxymethylfurfural), fructose, glucose and sucrose content, diastase activity and the originality of honey. In case of the food adulteration I looked for foreign enzyme and sugar. According to the Codex Alimentarius Hungaricus (1-3-2001/10): “The honey which is made for human consumption or is sold to consumers, should not be broadened by other food ingredient or any other material than the honey itself. The honey must be devoid of any organic or inorganic matter.”
References
Anklam, E. (1997): A review of the analytical methods to determine the geographical and botanical origin of honey; European Commission, DG Joint Research Centre, Environment Institute, I-21020 Ispra, 63(4) 540–562. https://doi.org/10.1016/S0308-8146(98)00057-0
Bartalis, M. (2008). Hőkezelés hatása a méz minőségére. Méhészet 56(6) 14.
Bolti és zárszalagos mézek vizsgálata (2010). Méhészet, 58(7) 12–15.
Cajka, T., Hajslova, J., Pudil, F., Riddellova, K. (2009): Traceability of honey origin based on volatiles pattern processing by artificial neural networks. J. Chrom., 1216(9) 1458–1462. https://doi.org/10.1016/j.chroma.2008.12.066
Herpai, Z. (2010). A méz kémiájáról. Méhészet, 58(3) 8.
Horváth, G. (2015). Mézvizsgálatok 2015. Méhészújság, 8. 24–27.
Horváth, G. (2014). Mézvizsgálatok 2014. Méhészet,11. 14–16.
Horváth, G. (2013). Mézvizsgálatok 2013. Méhészet,
Horváth, G. (2012). Mézvizsgálatok 2012. Méhészet,
Horváth, G. (2011). Mézvizsgálatok 2011. Méhészet,
Horváth, G. (2010). Mézvizsgálatok 2010. Méhészet, 7. 10–15.
Kecskés, Cs., Kulcsár, R (2001): A méhészet Magyarországon 2000-ben. Méhészet, 49(8) 12–14.
Méz-zárszalag (2007). Méhészet, 55(10) 18–19.
Magyar Élelmiszerkönyv, 1-3-2001/ 110 sz. és 1-3-74/409 sz. előírás (2002). Méz. Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság. Budapest.
Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2010-2013 (2010). Melléklet a 47/2010. (XII. 31.) VM rendelethez. Magyar Közlöny 202. 32225- 32230.
A 118/2013. (XII. 16.) VM rendelet (2013) A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2013–2016 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól. Magyar Közlöny. 210. 84800-84822.
A 797/04 EK-rendelet A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések a 797/04 EK-rendelet alapján (2004). Magyar Méhészeti Nemzeti Program. Méhészet 52. 8.
Subari, N., Mohamad, J. S., Shakaff, A. Y. Md., Zakaria, A. (2012): A Hybrid Sensing Approach for Pure and Adulterated Honey Classification, Sensors (Basel) 12(10) 14022–14040. https://doi.org/10.3390/s121014022
Szabó, L. A. (2010). Mézekben található cukorkomponensek. Élelmiszer-biztonság, 8(4) 12–13.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2015 Oravecz Titanilla Éva
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
