A magyar méz minőségi garanciája

Szerzők

  • Oravecz Titanilla Éva Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.2.140

Kulcsszavak:

méhészet, élelmiszerbiztonság, méz, élelmiszerhamisítás, Országos Magyar Méhészeti Egyesület

Absztrakt

A magyar mezőgazdaság egyik nemzetközi jelentőségű, nagy szaktudást és élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1%-át, az állattenyésztésnek mintegy 3 %-át adja. Élelmiszerbiztonság témában bővebben foglalkozom a méhekre ható káros hatásokkal, a méhek egészségének szinten tartásával és védelmével, a méhészeti termékek és a méhcsalád higiénia szempontjaival és magával a méz útjával. A magyarországi élelmiszerbiztonságra vonatkozó adatokat elemzem, miközben a hazai méhészeti termékek széles választékát is bemutatom élelmiszerbiztonsági szempontok alapján.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a 118/2013 (XII.16.) VM-rendelet, 21. §-a alapján „A méz fizikai-kémiai tulajdonságai elemzésének támogatása” jogcímnek eleget téve, közforgalomban lévő mézeket vizsgáltatott be, amelyek eredményeit részletesen bemutatom előadásomban. Célom a minőségellenőrzés eredményeit több évre visszamenőleg bemutatni, ezért vizsgáltam, a méhészeti termék laboratóriumi paramétereit, valamint a megengedett határértékeket is elemeztem. Vizsgáltam a mézek HMF (Hidroximetil-furfurol), fruktóz, glükóz és szacharóz tartalmát, diasztáz enzim aktivitását és természetes az eredetiségüket is. A hamisítás kimutatásánál az idegen enzim és az idegen cukor jelenlétét kerestem a mézben, mivel a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3-2001/10 sz. előírása szerint: “a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során nem adható a mézhez más élelmiszer-összetevő vagy mézen kívüli egyéb anyag. A méznek mindenféle idegen szerves vagy szervetlen anyagtól mentesnek kell lennie.”

Információk a szerzőről

  • Oravecz Titanilla Éva, Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly út 1.

    oravecztitanilla@gmail.com

Hivatkozások

Anklam, E. (1997): A review of the analytical methods to determine the geographical and botanical origin of honey; European Commission, DG Joint Research Centre, Environment Institute, I-21020 Ispra, 63(4) 540–562. https://doi.org/10.1016/S0308-8146(98)00057-0

Bartalis, M. (2008). Hőkezelés hatása a méz minőségére. Méhészet 56(6) 14.

Bolti és zárszalagos mézek vizsgálata (2010). Méhészet, 58(7) 12–15.

Cajka, T., Hajslova, J., Pudil, F., Riddellova, K. (2009): Traceability of honey origin based on volatiles pattern processing by artificial neural networks. J. Chrom., 1216(9) 1458–1462. https://doi.org/10.1016/j.chroma.2008.12.066

Herpai, Z. (2010). A méz kémiájáról. Méhészet, 58(3) 8.

Horváth, G. (2015). Mézvizsgálatok 2015. Méhészújság, 8. 24–27.

Horváth, G. (2014). Mézvizsgálatok 2014. Méhészet,11. 14–16.

Horváth, G. (2013). Mézvizsgálatok 2013. Méhészet,

Horváth, G. (2012). Mézvizsgálatok 2012. Méhészet,

Horváth, G. (2011). Mézvizsgálatok 2011. Méhészet,

Horváth, G. (2010). Mézvizsgálatok 2010. Méhészet, 7. 10–15.

Kecskés, Cs., Kulcsár, R (2001): A méhészet Magyarországon 2000-ben. Méhészet, 49(8) 12–14.

Méz-zárszalag (2007). Méhészet, 55(10) 18–19.

Magyar Élelmiszerkönyv, 1-3-2001/ 110 sz. és 1-3-74/409 sz. előírás (2002). Méz. Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság. Budapest.

Magyar Méhészeti Nemzeti Program 2010-2013 (2010). Melléklet a 47/2010. (XII. 31.) VM rendelethez. Magyar Közlöny 202. 32225- 32230.

A 118/2013. (XII. 16.) VM rendelet (2013) A Magyar Méhészeti Nemzeti Program alapján a 2013–2016 közötti végrehajtási időszakokban a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének szabályairól. Magyar Közlöny. 210. 84800-84822.

A 797/04 EK-rendelet A méz termelésének és értékesítésének javítására irányuló intézkedések a 797/04 EK-rendelet alapján (2004). Magyar Méhészeti Nemzeti Program. Méhészet 52. 8.

Subari, N., Mohamad, J. S., Shakaff, A. Y. Md., Zakaria, A. (2012): A Hybrid Sensing Approach for Pure and Adulterated Honey Classification, Sensors (Basel) 12(10) 14022–14040. https://doi.org/10.3390/s121014022

Szabó, L. A. (2010). Mézekben található cukorkomponensek. Élelmiszer-biztonság, 8(4) 12–13.

Letöltések

Megjelent

2015-12-22

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A magyar méz minőségi garanciája. (2015). Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 11(2), 140-147. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2015.2.140

Hasonló cikkek

11-20 a 80-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.