Grassland management and coenology investigations in the sheep pasture near Mezőszilas (Mezőföld)
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2023.1.060Keywords:
loes vegetation, grassland management value relative, ecological indicatorsAbstract
We examined the vegetation of the sheep pasture in Mezőföld, on the border of Mezőszilas, from the point of view of nature conservation and grassland management. Three groups of vegetation types were separated in the area. The lower-lying area is marshy, with patches of loess grass on the slopes and uncharacteristic types of dry grassland vegetation. The patches of cooler areas with deeper slopes, in which the dominant species are Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea and Lolium perenne are the most suitable for grazing. The giant individuals of Juncus infexus are unfit for grazing, their removal is justified. We found tall stands of Carex riparia and Carex acutiformis on the deepest surface of the area, which was under water for the longest time. The first one was dry grassland with no characteristic closed grassland on the ridge of the area (A), where the Festuca rupicola can be found among the loess grassland elements. The second area was the part of the slope where almost only annual grasses, primarily Bromus tectorum (B): It turns green in the fall, but the proportion of perennial species in the area is very small, the area almost looks like an abandoned field. The third is situated at the bottom of the valley (C). The dominant species in this is Poa angustifolia, but Poa humilis also occurs, as well as Lolium perenne and Agrostis tenuis, which are very important from a lawn management point of view. On the steep slopes of the area, there are stands of degenerate loess grass, but they also contain protected species. Among them are the Astragalus asper, which is common in sandy grassland, and the Taraxacum serotinum, which is also a characteristic species of loess area. Grazing the area with sheep has kept the vegetation of the area valuable both from the point of view of nature conservation and grassland management. Bromus tectorum is the dominant species of featureless dry lawn found on the dry southern slope of the site. Nutrient supplementation is recommended. The research was supported by the AKGF-119-1-202 project.
References
Bajnok M., Rostás M., Tasi J. (2000): Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és takarmányozás, 49. 3. 247–256.
Barcsák Z., Baskay T. B., Prieger K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 344.
Barcsák Z., Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 260.
Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 222.
Bedő S., Póti P. (1999): A legelő mint takarmány szerepe a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 48. 690–692.
Bedő S., Póti P., Köles P. (2005): A magyar merinó anyajuhok tejtermelésének és tejösszetételének évszaki változása. Tejgazdaság 59. 7–11.
Bódis J., Fülöp B., Lábadi V., Mészáros A., Pacsai B., Svajda P., Valkó O., Kelemen A. (2021): One year of conservation management is not sufficient for increasing the conservation value of abandoned fen meadows. Tuexenia, 41, 381–394.
Englóner A. Penksza K., Szerdahelyi T. (2001): A hajtásos növények ismerete. – Egyetemi és Főiskolai tankönyv. Nemzeti tankönyvkiadó, 268.
Fehér Zs., Hajnáczki S., Penksza P., Szőke P., Penksza K., Wichmann G. (2015): Correlation between the Diversity and Land Use in Cleared Grassland Areas in the Pannon Mountains Journal of Earth Science and Engineering, 5. 98–112. https://doi.org/10.17265/2159-581X/2015.02.002
Fülöp B.,Pacsai B.,Bódis J. (2020): Az esetleges természetvédelmi kezelések szerepe a botanikai értékek megőrzésében – Esettanulmány a Balaton partjáról. Gyepgazdálkodási Közlemények, 18. 15–23.
Fülöp B.,Pacsai B.,,Bódis J. (2021): Minor Treatments Can Play a Significant Role in Preserving Natural Habitats and Protected Species on the Shore of a Central European Lake. Agronomy, 11. 8. 1540. https://doi.org/10.3390/agronomy11081540
Hajnáczki S., Pajor F., Péter N., Bodnár Á. Penksza K., Póti P. (2021): Solidago gigantea Ait. and Calamagrostis epigejos (L) Roth invasive plants as potential forage for goats. Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca, 49. 1. 12197. https://doi.org/10.15835/nbha49112197
Halász, A., Nagy, G. (2013): Complexity Of Local Measurements In Cattle Behavioural Studies In: Berckmans, D.- Vandermeulen, J. (szerk.) Precision Livestock Farming '13. Leuven, Belgium. 223–228. 186. https://doi.org/10.15666/aeer/1404_149158
Halász, A., Nagy, G., Tasi, J., Bajnok, M., Mikone, J. E. (2016): Weather regulated cattle behaviour on rangeland. Applied Ecology and Environmental Research, 14. 4. 149–158.
Kárpáti B., Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I. (2004): A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 8. 33–49.
Kiss T., Penksza K., Tasi J., Szentes S. (2008): Juh- és marhalegelő cönológia és gyepgazdálkodási vizsgálata kiskunsági területeken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 39–45. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10333
Kiss T., Penksza K. (2018): A legeltetés hosszú távú hatása kiskunsági füves pusztákon. Természetvédelmi Közlemények, 24. 104–113. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.104
Kota M., Vinczeffy I., Kovács B., Győri Z. (1991): A gyep tápértéke. Természetes Állatartás, Hódmezővásárhely, 63–68.
Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, 159–169.
Malatinszky Á., Ádám Sz., Falusi E., Saláta D., Penksza K. (2013): Climate Change Related Land User Problems in Protected Wetlands: a Study in a Seriously Affected Hungarian Area. Climatic Change, 118. 671–683. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Mészáros L., Wichmann B., Nagy A., Penksza K. (2016): Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14. 1. 19–29. https://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9688
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli medencei szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 47–54. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10334
Penksza .K, Tasi J, Szabó G, Zimmermann Z., Szentes Sz. (2009a): Természetvédelmi célú botanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 51–58.
Penksza K.,Wichmann B., Szentes Sz (2009b): Szarvasharha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai és a Káli-medencében – 2008. év. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 59–63.
Penksza K. (2009): Poa – Perje. In: Király G. (szerk.): Új magyar fűvészkönyv. pp. 510-511.
Penksza K., Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn. Bot. Közlem., 86–87. 89–93.
Penksza K., Halász A. (2020): A természetvédelmi célú gyepkezelés jelentősége és lehetőségei. Gyepgazdálkodási Közlemények, 18. 65–68. https://doi.org/10.55725/gygk/2020/18/1-2/9402
Penksza K., Saláta D. (2022): Study on the changes of vegetation composition of the wood pasture near Cserépfalu, Hungary. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 41–44. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11143
Penksza K., Kiss T, Benyovszky B. M., Szentes Sz. (2010a): Összehasonlító botanikai vizsgálatok a bugac-pusztai legelőn. In: Bartha S., Nagy Z. (szerk.): Botanikai, Növényélettani és Ökológiai kutatások Tuba Zoltán professzor emlékének. SZIE MKK, Gödöllő,105–111.
Penksza K., Szentes Sz., Loksa G., Dannhauser C., Házi J. (2010b): A legeltetés hatása a gyepekre és természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és a Káli-medencében. Természetvédelmi Közlemények, 16. 25–49.
Penksza, K., Ifj. Viszló, L.; Stilling, F., Turcsányi-Járdi, I., Pápay, G. (2021): Magyar szürke szarvasmarha-szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén. Gyepgazdálkodási Közlemények, 19. 2. 3–14. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10693
Podani J. (1997): Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. Coenoses, 12. 149–152.
Póti P. (1998): Korszerű tartástechnológiák a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 47. 337–342.
Póti P., Pajor F., Láczó E. (2007): Sustainable grazing in small ruminants. Cereal Research Communications, 35. 945–948. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.195
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. (2011): Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. (2012): Faj és vegetáció, összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző növényzeti típusaiban. Bot. Közlem., 99. 143–160.
Stilling F., Póti P., Pajor F., Hajnáczki S. (2022): Botanical investigation of goats pastures on natural and replanted grasslands. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 47–50. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11153
Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési, fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 8. 31–38.
Szabó G., Zimmermann Z., Bartha S., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2011): Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 9. 2. 431–440. https://doi.org/10.56617/tl.3931
Szabó G., Magyar V., Szentes Sz., Penksza K. (2021): Comparative phytosociologycal study of long-term on Tihany Peninsula of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 37–38. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10699
Szemán L. (2003): Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP „B” kötete, Budapest, Gödöllő.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 3. 127–149.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J., Malatinszky Á. (2008): A legeltetés természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és Káli medencében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 4. 829–835.
Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009a): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Szentes Sz., Tasi J., Wichmann B., Penksza K. (2009b): Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha legelőn. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 73–78. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009c): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok, 7. 2. 319–328. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Házi J., Wichmann B., Hufnágel L., Penksza K., Bartha S. (2012): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Jorunal of Biology, 7. 6. 1055–1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
Tasi J. (2018): Legeltetési módszerek, Magyar Állattenyésztők Lapja, 23. 12. 38–39.
Tasi J. (2019): Gyepek gyomnövényei, Magyar Állattenyésztők Lapja, 24. 7. 19–21.
Tasi J. (2020): Az okszerű gyephasználat szerves része a legeltetés. Magyar Állattenyésztők Lapja. 25. 2. 32–33.
T-Járdi I., Penksza K., S.-Falusi E. (2022): Vegetation investigation of cattle pastures in the Ipoly Valley, Dejtár. Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 1. 53–54. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11154
Uj, B., Juhász, L., Szemán, L., ifj. Viszló, L., Penksza, A., Szentes, Sz., Tóth, A., Penksza, K. (2013a): Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és felújított gyepekben, Agrártudományi Közlemények, 51, 55–58. https://doi.org/10.34101/actaagrar/51/2062
Uj B., Juhász L., Póti P., Besnyői V., Szerdahelyi T., Ifj. Viszló L., Penksza K. (2013b): Bivalylegeltetés hatása a magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedésére egy Zámoly-medencében található mintaterületen) Sustainable development in the Carpathian Basin” conference, Budapest, Hungary, November 21-23., 135–136.
Uj B., Juhász L., Szemán L., Ifj. Viszló L., Penksza A., Szentes Sz., Házi J., Sutyinszki Zs., Tóth A., Penksza K. (2014): Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata, Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 10. 1. 85–106.
Vinczeffy I. (1993a): Természetes gyepeink védelme. DATE. DNYN, 11. 257–281.
Vinczeffy I. (szerk.) (1993b): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda kiadó, Budapest, 400.
Zimmermann Z. Szabó G., Bartha S., Szentes Sz., Penksza K. (2011): Juhlegeltetés hatásainak természetvédelmi célú vizsgálata legelt és művelésből kivont gyepek növényzetére. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Penksza Károly, Wagenhoffer Zsombor, Nagy Beatrix, Szentes Szilárd, Bajnok Márta, Bodnár Ákos, Fűrész Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
