Vegetációváltozások a vadkizárás és a túltartott nagyvadállomány hatására a Budai-hegység dolomit-sziklagyepeiben
Schlagwörter:
Budai-hegység, vadkizárás, vadkár, muflon, dolomit sziklagyep, természetvédelemAbstract
Jelen munkában a Budai Tájvédelmi Körzeten belül két terület összehasonlításával megvizsgáltuk, milyen eltéréseket mutatnak a sziklagyepek a rájuk nehezedő vadnyomás (legelés, taposás) hatására. A Szénások Európa Diplomás Terület köré a nem őshonos nagyvad fajok kizárása céljából 2005-ben kerítést építtetett a nemzeti park. Tette mindezt azzal a céllal, hogy elősegítse az erdő természetes felújulását és helyreállítsa a gyepterületek természetességi állapotát. Az Európa Diplomás Területen belül található Kutya-hegyen és a vadkerítésen kívül fekvő Meszes-hegyen végeztünk cönológiai vizsgálatokat 2008 és 2011 között, Braun-Blanquet (1964) módosított módszerével, valamint mikrocönológiai mintákat (Juhász-Nagy 1980) is készítettünk. Célunk volt, hogy igazoljuk a természetvédelmi beavatkozás fontosságát és pozitív hatását. Az eredményeink szerint a Kutya-hegyen található nyílt és záródó dolomit-sziklagyepek a természetvédelmi beavatkozást követő hatodik évben a kiinduló állapotot meghaladó diverzitás értékkel bírtak. A fajok szociális magatartási formái és a természetvédelmi értékkategóriák osztályozása alapján az értékes fajok borítási arányai a pionír fajok dominancia értékének csökkenésével párhuzamosan emelkedtek. A hasonlósági alapon történő osztályozás alapján megállapítható volt a 2005-ös és 2010-2011-es minták elkülönülése, ami a többi eredmény tükrében a gyep javuló természetességi állapotába történő elmozdulás következménye. A vadkizárás hatásainak tanulmányozásával párhuzamosan szerettük volna megvizsgálni a nagyvadaknak, elsősorban a muflonnak (Ovis musimon) a gyepekre gyakorolt hatásait is. Az összehasonlítás során a Meszes-hegyen fekvő nyílt dolomit sziklagyepről készített minden elemzés természetvédelmi szempontból kedvezőtlenebb eredményeket mutatott, mint a Kutyahegy regenerálódó élőhelye (TVK értékek, diverzitásfüggvények, mikrocönológiai adatfeldolgozás eredményei).
Literaturhinweise
Bartha, S. (2004): Paradigmaváltás és módszertani forradalom a vegetáció vizsgálatában. Magyar Tudomány, 49(1) 1–12.
Bartha, S. (2007): A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth, A, Szitár, K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKŐ, pp. 92–113.
Bartha, S. (2008): Mikrocönológiai módszerek a táji vegetáció állapotának vizsgálatára. Tájökológiai lapok, 6(3) 229–245. https://doi.org/10.56617/tl.4167
Bartha, S., Campatella, G., Canullo, R., Bódis, J., Mucina, L. (2004): On the importance of finescale spatial complexit in vegetation restoration. Int. J. Ecol. Environ. Sci., 30. 101–116.
Bartha, S., Ittzés, P. (2001): Local richness – species poor ratio: a consequence of the species – area relationship. Folia Geobot. Phytotax., 36(1) 9–23. https://doi.org/10.1007/BF02803134
Bartha, S., Kertész, M. (1998): The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from ’trainsect’ data. Tiscia, 31. 85–98.
Bartha, S., Rédei, T., Szollát, Gy., Bódis, J., Mucina, L. (1998): Északi és déli kitettségű sziklagyepek térbeli mintázatának összehasonlítása. pp. 159–182. In: Sziklagyepek szünbotanikai kutatása. Szerk.: Csontos P., Scientia Kiadó, Budapest
Borhidi, A. (1993): A magyar flóra szociális magatartásformái. A KTM Term. Hiv. és a JPTE Kiadványa, Pécs.
Borhidi, A. (2003): Magyarország növénytársulásai, Akadémia Kiadó, 610 p.
Braun-Blanquet, J. (1964): Pflanzensoziologie 3. Aufl. Wien, Springer-Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Cransac, N., Hewison, A. J. M. (1997): Seasonal use and selection of habitat by muflon (Ovis gmelini): Comparsion of the sexes. Behavioural Processes, 41(1) 57–67. https://doi.org/10.1016/S0376-6357(97)00033-8
Csontos, P., Lőkös, L. (1992): Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hegység dolomitvidékén. - Szünbotanikai alapozás, természetvédelmi területek felméréséhez. Botanikai Közlemények, 79(2) 121–143.
Dobolyi, K., Grosz, R., Kézdy, P., Kun, A., Sipos, K. (2005): A Szénás-hegycsoport Európa Diplomás terület és védőzónájának természetvédelmi kezelési terve.
Garcia-Gonzalez, R., Cuartas, P. (1989): A comparison of the diets of the wild goat (Capra pyrenaica), domestic goat (Capra hircus), mouflon (Ovis musimon) and domestic sheep (Ovis aries) int the Cazorla Mountain range. Acta biol. mont., (IX): 123–132.
Godó, N., Bognár, G. (2003): A muflongazdálkodás eredményei és kérdései. Nimród, 91(7) 23–25.
Juhász-Nagy, P. (1980): A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése. Akadémiai Doktori értekezés, Budapest
Juhász-Nagy, P., Podani, J. (1983): Information theory methods for the study of spatial processes and succession. Vegetatio, 51(3) 129–140.
Kun, A., Ruprech, E., Bartha, S., Szabó, A., Virágh, K. (2007): Az Erdélyi Mezőség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia, 12(1) 88–96.
Kun, A., Türké, I., Botta-Dukát, Z., Kézdy, P. (2008): A túltartott nagyvadállomány okozta változások természetes növényközösségekben 2002–2007 között. In: Kézdy, P., Dobolyi, K. (szerk. 2008): Természetvédelem és kutatás a Szénás-hegycsoporton. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 105–142.
Mátrai, K. (1993): A gímszarvas, a dám és a muflon őszi tápláléka és élőhelyválasztása a Gödöllői-dombvidék területén. Vadbiológia, 4. 11–17.
Pécsi, M. (szerk.) (1958): Budapest természeti képe. Akadémia kiadó, Budapest.
Podani, J. (1997): SYN-TAX: Programcsomag többváltozós ökológiai, cönológiai és taxonómiai adatok elemzésére. In: Horváth Ferenc, Rapcsák Tamás, Szilágyi Gábor (szerk.) Informatikai alapozás. Budapest: Magyar Természettudományi Múzeum, 1997. pp. 120–122.
Simon, T. (1988): A hazai edényes flóra természetvédelmi-érték besorolása. Abstracta Botonica, 12. 1–23.
Simon, T. (2000): A magyar edényes flóra növényhatározója. Nemzeti Könyvkiadó Zrt. Budapest
Szemethy, L., Heltai, M. (1994): Nagyvadfajok mozgáskörzetének rádiótelemetriás vizsgálata. Vadászlap, p. 8.
Tóthmérész, B. (1995): Comparison of different methods for diversity ordering. Journal of Vegetation Science, 6(2) 283–290. https://doi.org/10.2307/3236223
Urr, A., Mátrai, K. (2000): A muflon élőhelyhasználata egy dombvidéki élőhelyen Magyarországon. Vadbiológia, 7. 54–62.
Verő, Gy., Szelényi, B. (2008): A Szénás-hegycsoport nagyvadsőrősége 2001-2008 között. p. In: Kézdy, P., Dobolyi, K. (szerk., 2008): Természetvédelem és kutatás a Szénáshegycsoporton. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, pp. 143–168.
Zólyomi, B. (1942): A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Botanikai Közlemények, 39(5) 209–231.
Zólyomi, B. (1958): Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi, M. (szerk.): Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2012 Baráth Norbert, Bartha Sándor, Házi Judit, Wichmann Barna, Penksza Károly
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
