Tehenek és borjaik anyai viselkedése az ellés körüli időszakban
Irodalmi áttekintés
Kulcsszavak:
anyai viselkedés, ellés, elválasztás, szopás, nyalogatásAbsztrakt
A húshasznú szarvasmarhák tenyésztésében és tartásában a borjúnevelő képesség, ezen belül az anyai törődés, kulcsfontosságú tulajdonság. A cikkben a szerzők bemutatják és értékelik a tehenek és borjaik ellés körüli viselkedésével kapcsolatos szakirodalmakat. Több szerző megfigyelése szerint a tehenek az ellés idejére elhúzódnak társaiktól, és – főként a megnyílási szakasztól kezdve – nyugtalan viselkedés jellemzi őket. Az ellés legtöbbször hason fekvő helyzetben történik. A placenta távozását követően azt elfogyasztják. A borjú és az anyatehén egymáshoz való kötődése már az ellés utáni néhány percben kialakul. Az anyatehén 1 órán belül megkezdi borja tisztára nyalását. A borjú első felállására a különböző szakirodalmak 1–2 órán belüli időintervallumot közölnek, míg az első szopás 2–6, egyes források szerint 8 órán belül történik meg. Az első sikeres szopás idejét, a borjú életképességén és a tehén anyai viselkedésének mértékén túl, befolyásolja a tehén tőgyalakulása (főként tőgymélysége) is. A tehenek az esetek zömében csak akkor rúgják meg a szopni kívánó borjút, ha az túl erősen bökdösi tőgyüket. A cikkben kitérnek a születés körülményeinek a későbbi termelési eredményekre gyakorolt hatásaira is. Szakirodalmi példákkal bemutatják a korai elválasztás hatását az anya és a borjú viselkedésére. Tejelő teheneket vizsgálva a legtöbb szerző azt tapasztalta, hogy borjaik korai elválasztása nem látszott stresszhatást gyakorolni a tehenekre, valamint hogy az igen korai elválasztás esetén a tehenek anyai viselkedésformái hamar megszűnnek, a tehén és a borjú egymáshoz való kötődését tehát folyamatos kölcsönhatásuk tartja fenn, mint a húsmarhák esetén.
Hivatkozások
Aitken, V.R. , Holmes, R.J. , Barton, R.A. (1982): Calving behavior of single-sucked Angus cows and their calves born in the spring. New Zealand Soc. Anim. Prod., 42. 69
Albright, J.L. , Brown, C.M. , Taylor, D.L. , Wilson, J.C. (1975): Effects of early experience upon later maternal behaviour and temperament in cows. Journal of Dairy Science 58(Suppl. 1) 749.
Albright, J.L. (1982): Behavioral responses to management systems , dairy. In: Woods, W.R. (ed.): Proceedings of the Symposium on the Management of Food Producing Animals. Purdue University, West Lafayette, Indiana, Vol. 1. 139–165.
Arave, C.W. , Warnick, V.D. (1979): Heifers raised in isolation milked well at Utah State. Hoard's Dairyman, 124. 618.
Arave, C.W. , Mickelsen, C.H. , Walters, J.L. (1985): Effect of early rearing experience on subsequent behaviour and production of Holstein heifers. Journal of Dairy Science, 68. 923–929. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(85)80910-3
Arave, C.W. , Albright, J.L. , Armstrong, J.W. , Foster, W.W., Larson, L.L. (1992): Effects of isolation of calves on growth, behaviour, and first lactation milk yield of Holstein cows. Journal of Dairy Science, 75. 3408–3415. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(92)78117-X
Bölcsházi, K. (1960): A közeledő ellés jelei. In: Bölcsházi, K. (1960): Állatorvosi szülészet, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 141.
Broom, D.M. , Leaver, J.D. (1978): Effects of group rearing or partial isolation on later social behaviour of calves. Animal Behaviour, 26(4) 1255–1263. https://doi.org/10.1016/0003-3472(78)90116-1
Buddenberg, B.J. , Brown, C.J. , Johnson, Z.B. , Honea, R.S. (1986): Maternal behaviour of beef cows at parturition. Journal of Animal Science, 62(1) 42–46. https://doi.org/10.2527/jas1986.62142x
Creel, S.R. , Albright, J.L. (1988): The effect of neonatal social isolation on the behaviour and endocrine function of Holstein calves. Applied Animal Behaviour Science, 21(4) 293–306. https://doi.org/10.1016/0168-1591(88)90064-0
Czakó J. (1978): A gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978.
Derenbach, J. , Langholz, H.J. , Schmidt, F.W. , Kim, J.W. (1982): Kolostralmilchaufnahme neugeborener Kalber in der Mutterkuhhaltung. In Verhaltenstudien zum Zeitpunkt und zum Umfang der ersten Milchaufnahme. Z. Tierz. Zuechtungsbiol. 100(1–5) 175–186. https://doi.org/10.1111/j.1439-0388.1983.tb00723.x
Donaldson, S.L. , Albright, J.L. , Black, W.C. (1971): The effects of early feeding and rearing regimes on adult cattle behaviour. Journal of Animal Science, 33. 194.
Drewry, K.J. , Brown, C.J. , Honea, R.S. (1959): Relationships among factors associated with mothering ability in beef cattle. Journal of Animal Science, 18(3) 938–946. https://doi.org/10.2527/jas1959.183938x
Domokos Z. , Tőzsér J. (szerk.) (2004): Küllemi bírálati szabályzat. MCTE, Miskolc, 1–98.
Edwards, S.A. (1982): Factors affecting the time to first suckling in dairy calves. Anim. Prod. 34(3) 339–346. https://doi.org/10.1017/S0003356100010291
Edwards, S.A. , Broom, D.M. (1982): Behavioural interactions of dairy cows with their newborn calves and the effects of parity. Animal Behaviour, 30(2) 525–535. https://doi.org/10.1016/S0003-3472(82)80065-1
Ehrlich, P. (1892): Über immunität durch Vererbung und Zeugung. Z. Hyg. Inf.-skrank. 12. 183–203. https://doi.org/10.1007/BF02284236
Flower, F.C. , Weary, D.M. (2001): Effects of early separation on the dairy cow and calf: 2. Separation at 1 day and 2 weeks after birth. Applied Animal Behaviour Science, 70(4) 275–284. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(00)00164-7
Fraser, A. F. (1974): Stress in farm animals. British Veterinary Journal, 130(1) 85–95. https://doi.org/10.1016/S0007-1935(17)35994-8
Gay, C.C. , Anderson, N. , Fisher, E.W. , McEvan, A.D. (1965): Gamma globulin levels and neonatal mortality in market calves. Vet. Rec., 77. 148–149. https://doi.org/10.1136/vr.77.34.994
George, J.M. , Barger, I.A. (1974): Observations on bovine parturitions. Proceedings Australian Society of Animal Production. 10. 314–317.
Hafez, E.S.E. (1962): The behaviour of domestic animals. London, Bailliére, Tindall & Cox.
Hopster, H. , O'Connell, J.M. , Blokhuis, H.J. (1993): Short term stress response in multiparous dairy cows after separation from the calf. Annual Meeting of the European Association of Animal Production, Arhus, Denmark, 5.
Hopster, H. , O'Connell, J.M. , Blokhuis, H.J. (1995): The effects of cow-calf separation on heart rate, plasma cortisol and behaviour in multiparous cows. Applied Animal Behaviour Science, 44(1) 1–8. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)00581-C
Hosokawa, M. , Masumoto, T.- Yamamoto, T. , Oura, R. , Sekine, J. (1991): A preliminary study on alimentary behavior of Japanese Black calves in the suckling period. Journal of the Faculty of Agriculture, Tottori University 27, 57–60.
Hudson, S.J. , Mullord, L.M. (1977): Investigations of maternal bonding in dairy cattle. Applied Animal Ethology, 3(3) 271–276. https://doi.org/10.1016/0304-3762(77)90008-6
Illmann, G. , Spinka, M. (1993): Maternal behaviour of dairy heifers and sucking of their newborn calves in group housing. Applied Animal Behaviour Science, 36(2–3) 91–98. https://doi.org/10.1016/0168-1591(93)90001-6
Jana, D.N. , Mishra, R.R. , Dash, P.C. (1983): Parturition behaviour in exotic, zebu and exotic zebu cows. Indian Journal of Animal Science, 53. 69–70.
Johnson, I.D. , Obst, J.M. , Deland, M.P. (1980): Field observation of the calving behaviour of 2 year old Hereford-cross heifers of mixed breeding. In: Tomaszewska, M. , Edey, T.N. , Lynch, J.J. (Editors): Behaviour in relation to production, management and welfare of farm animals. Review in Rural Science, No 4., 127–131. University of New England Press, Armidale.
Kiley Worthington, M. , De la Plain, S. (1983): The behaviour of beef suckler cattle. Tierhaltung, Vol. 14. Birkhauser, Basel, 195. https://doi.org/10.1007/978-3-0348-6782-5
Kilgour, R. , Dalton, C. (1984): Livestock Behaviour. A practical guide. Granada, London.
Krohn, C.C. , Boivin, X. , Jago, L.G. (2003): The presence of the dam during handling prevents the socialization of young calves to humans. Applied Animal Behaviour Science, 80(4) 263–265. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00230-7
Kurosaki, Z. , Sonoda, T. , Sato, S. , Araki, F. , Nakamura, I. (1983): Behavioural interactions of dairy cows with their newborn calves. Japanese Society of Zootechnical Science, 805–806.
Le Neindre, P.- Sorud, C. (1984): Influence of rearing conditions on subsequent social behaviour of Friesian and Salers heifers from birth to six months of age. Applied Animal Behaviour Science, 12(1–2) 43–52. https://doi.org/10.1016/0168-1591(84)90095-9
Le Neindre, P. (1989): Influence of rearing conditions on breed and social relationships of mother and young. Applied Animal Behaviour Science, 23(1–2) 117–127. https://doi.org/10.1016/0168-1591(89)90012-9
Lidfors, L.M. (1994): Mother-young behaviour in cattle, parturition, development of cow-calf attachment, suckling, and effects of separation. Doctoral thesis, Rapport 33, Institutionen for husdjurshygien, Svergiges Lantbruks Universitit, Skara, Sweden.
Lidfors, L.M: (1996): Behavioural effects of separating the dairy calf immediately or 4 days post-partum. Applied Animal Behaviour Science, 49(3) 269–283. https://doi.org/10.1016/0168-1591(96)01053-2
Metz, J. , Metz, J.H.M. (1987): Behavioural phenomena related to normal and difficult delieveries in dairy cows. Netherlands Journal of Agricultural Science, 35(2) 87–101. https://doi.org/10.18174/njas.v35i2.16738
Nowak, R. (1998): Mother-young relationship during the perinatal period in ruminants. Productions Animales, 11. 2. 115–124. https://doi.org/10.20870/productions-animales.1998.11.2.3923
Owens, J.L. , Edey, T.N. , Bindon, B.M. , Piper, L.R. (1985): Parturient behaviour and calf survival in a herd selected for twinning. Applied Animal Behaviour Science, 13(4) 321–333. https://doi.org/10.1016/0168-1591(85)90012-7
Perez, O. , Jimenez de Perez, N. , Poindron, P. , LeNeindre, P. , Ravault, J.P. (1985): Influence of management and conditions after calving on mother-young relationships and prolactin response to mammary stimulation in the cow. Reproduction, Nutrition, Development, 25(4A) 605–618. https://doi.org/10.1051/rnd:19850502
Price, E.O. (1985): Sexual behavior of large domestic animals: an overview. Journal of Animal Science, 61(Suppl. 3) 62–74. https://doi.org/10.1093/ansci/61.Supplement_3.62
Pollock, W.E. , Hurnik, J.F. (1978): Effect of calf calls on rate of milk release of dairy cows. Journal of Dairy Science, 61. 1624–1626. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(78)83775-8
Schilling, E. , Hartwig, H.H. (1984): Behaviour of cows before and during parturition. Proceedings International Congress on Applied Animal Ethology (Kiel), 392–394. KTBL, Darmstadt.
Schulz, J. , Plischke, B. , Braun, H. (1997): Sucking reflex and drinking behaviour as criteria of vitality in newborn calves. Tierarztliche Praxis, 25(2) 116–122.
Selman, L.E. , McEvan, A.D. , Fisher, E.V. (1970a): Studies in natural suckling in cattle during the first eight hours post partum. I. Behavioural studies (dams). Animal Behaviour, 18(2) 276–283. https://doi.org/10.1016/S0003-3472(70)80038-0
Selman, L.E. , McEvan, A.D. , Fisher, E.V. (1970b): Studies in natural suckling in cattle during the first eight hours post partum. II. Behavioural studies (calves). Animal Behaviour, 18(2) 284–289. https://doi.org/10.1016/S0003-3472(70)80039-2
Shacekpinka, M. , Illmann, G. (1992): Suckling behaviour of young dairy calves with their own and ailen mothers. Applied Animal Behaviour Science, 33(2–3) 165–176. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(05)80005-X
Shimda, K. , Izaike, Y. , Suzuki, O. , Kosugiyama, M. (1989): Relationship between daily milk yield and suckling behaviour in beef cattle. Japanese Journal of Zootechnical Science, 60(12) 1071–1075. https://doi.org/10.2508/chikusan.60.1071
Smith, H.W. (1962): Observations of the aetiology of neonatal diarrhoea (scour) in calves. J. Path. Bact., 84(1) 147–168. https://doi.org/10.1002/path.1700840117
Smith, H.W. , O'Neil, J.A.- Simmons, E.J. (1967): The immune globulin content in the serum of calves in England. Vet. Rec., 80. 664–666. https://doi.org/10.1136/vr.80.23.664
Vandenheede, N. , Nicks, B. , Desiron, A. , Canrt, B. (2001): Mother-young relationships in Belgian Blue cattle after a Caesarean section: characterisation and effects of parity. Applied Animal Behaviour Science, 72(3) 281–292. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(01)00118-6
Veissier, I. , Lamy, D. , LeNeindre, P. (1990a): Special behaviour in domestic beef cattle when yearling calves are left with the cows for the next calving. Applied Animal Behaviour Science, 27(3) 193–200. https://doi.org/10.1016/0168-1591(90)90056-J
Veissier, I. , LeNeindre, P. , Garel, J.P. (1990b): Decrease in cow-calf attachment after weaning. Behavioural Processes, 21(2–3) 95–105. https://doi.org/10.1016/0376-6357(90)90018-B
Ventrop, M. , Michanek, P. (1991): Cow-calf behaviour in relation to first suckling. Research in Veterinary Science, 51(1) 6–10. https://doi.org/10.1016/0034-5288(91)90022-G
Ventrop, M. , Michanek, P. (1992): The imoprtance of udder and teat conformation for teat seeking by the newborn calf. Journal of Dairy Science, 15. 262–268. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(92)77761-3
Walker, D.M. (1950): Observations on behaviour in young calves. Bull. Anim. Behav., 8. 5–10.
Warner, R.G. , Slack, S.T. , Hartman, D.A. , Irish, W.W. , Fox, F.H. , McCauley, A.D. (1972): Consider the newborn calf , some thoughts on her comfort and performance. Proceedings Distillers Feed Research Council Conference 27, 16–22.
Waterhouse, A. (1978): The effects of pen conditions on the development of calf behaviour. Applied Animal Ethology, 4(3) 285–286. https://doi.org/10.1016/0304-3762(78)90119-0
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2006 Vertséné Zándoki Rita, Szentléleki Andrea, Maros Katalin, Tőzsér János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
