A választás időpontjának hatása bárányok viselkedésére
Irodalmi összefoglaló
Absztrakt
A nagy szaporaságú anyai fajták elterjedése és az intenzív tejtermelésre szakosodott juhászatok technológiai rendszere – elsősorban ökonómiai megfontolásból – bizonyos mértékig megköveteli a nagyüzemi tartásban jól alkalmazható mesterséges báránynevelés bevezetését. A bárány elválasztásának megfelelő időpontját számos környezeti és gazdasági tényező befolyásolja. Hagyományos, anya alatti tartásmód esetén 1,5–2 hónapos, vagy annál későbbi korban történik a választás. Ebben az esetben az anya és utóda(i) között kialakul az a fajta erős kötelék, ami elsősorban az ösztönszerű gondoskodás és a szükségszerű táplálás eredményeként jön létre. Intenzív technológia alkalmazásakor már azonnal, az ellést követően is megtörténhet a választás. Ilyen esetben a bárány a kolosztrumot is gondozója segítségével fogyasztja el, majd élete első napjától kezdve a vele egy időben született társaival kerül közös battériába.
Az ily módon, általunk megváltoztatott körülmények hatással vannak a bárányok viselkedésére. A szakirodalom szerint az anyai kapcsolatot csak részben helyettesíthetik a társaikkal és gondozójukkal kialakított interakciók összessége. Az ösztöneik által irányított cselekvések (pl. szopás) gátoltak, ezért igyekeznek azokat helyettesítő viselkedésmintákat (pl. kölcsönös szopás) követni. Azt is szem előtt kell viszont tartanunk, hogy az ökonómiai szempontból kedvezőbb technológia alkalmazásakor a korán elválasztott bárányok könnyebben hajlandók elfogadni gondozójuk közelségét és az itató-berendezéseket. Minél tovább tartjuk a bárányt az anyja közelében, annál nehezebb rászoktatni az itatásos nevelésre. A választás időpontjának meghatározásakor tehát a gazdaságosság kérdése mellett figyelembe kell vennünk bizonyos viselkedésbeli és állatjóléti tényezőket is, amelyek hatással lehetnek állataink termelésére és szocializálódására egyaránt.
Az alkalmazott etológia kérdéseit és háziállataink viselkedésének a termelésre gyakorolt hatását nem hagyhatjuk figyelmen kívül az adott esetben alkalmazható tartástechnológia meghatározásakor. Ebben a nemzetközi és hazai szakirodalmak feldolgozását tartalmazó cikkünkben igyekeztünk rámutatni az etológiai megfigyelések fontosságára, kitérve a hagyományos és itatásos báránynevelés viselkedésbeli kérdéseire.
Hivatkozások
Alexander, G., Poindron, P., Le Neindre, P., Stevens, D., Levy, F. and Bradley, L. (1986): Importance of the first hour post-partum for exlusive maternal bon din sheep. Applied Animal Behav. Sci., 16(3) 295–300. https://doi.org/10.1016/0168-1591(86)90122-X
Asante, Y.A., Oppong-Anane, K., Awotwi, E.K. (1999): Behavioural relationships between Djallonke and Sahellian ewes and their lambs during the first 24 hours post-partum. Applied Animal Behav. Sci., 65(1) 53–61. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(99)00044-1
Berger, J. (1980): The ecology, structure and functions of social play in bighorn sheep (Ovis canadensis). Journal of Zoology, 192(4) 531–542. https://doi.org/10.1111/j.1469-7998.1980.tb04248.x
Bodnár, Á., Kispál, T., Szabó, Zs., Kovács, P., Nagy, S. (2004): Mesterségesen nevelt awassi bárányok azonnali választást követő néhány viselkedési jellemzője. Állattenyésztés és Takarmányozás, 53(4) 395–402.
Boivin, X., Braastad, B.O. (1995): Effect of handling during temporary isolation after early weaning on goat kid’s later response to humans. Applied Animal Behav. Sci., 48(1–2) 61–71. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)01019-X
Boivin, X., Le Neindre, P., Chupin, J.M. (1992): Establishment of cattle-human relationships. Applied Animal Behav. Sci., 32(4) 325–335. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(05)80025-5
Boivin, X., Nowak, R., Garcia, A.T. (2001): The presence of the dam affects the efficiency of gentling and feeding on the early establishment of the stockperson-lamb relationship. Applied Animal Behav. Sci., 72(2) 89–102. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(00)00201-X
Boivin, X., Boissy, A., Nowak, R., Henry, C., Tournadre, H., Le Neindre, P. (2002): Maternal presence limits the effect of early bottle feeding and petting on lambs’ socialisation to the stockperson. Applied Animal Behav. Sci., 77(4) 311–328. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(02)00084-9
Czakó, J. (1974): Adatok a különböző korú és hasznosítású szarvasmarhák viselkedési normaértékeinek megállapításához. Állattenyésztés, 23(2) 37–49.
Czakó, J. (1978): Gazdasági állatok viselkedése. Mezőgazdasági Kiadó; második, átdolgozott és bővített kiadás; p. 13., 151.
Czakó, J., Bárczy, Balika (1966): Adatok a borjak viselkedésének és egyes életfolyamataik ritmusának alakulásához. Állattenyésztés, 15(2) 133–144.
Czakó, J., Mihálka, T. (1968): Adatok az anyajuhok és bárányok egyes életnyilvánulásainak alakulásához. Állattenyésztés, 14(4) 339–345.
Czakó, J., Sántha, T., Galicza, J. (1988): Adatok a bárányok viselkedésének változásához. Állattenyésztés és Takarmányozás, 37(2) 131–139.
Fisher, A., Matthews, L. (2001): The social behaviour of sheep. In: Keeling, L: Social behaviour in farm animals; Swe. Univ. Of Agr. Sc., Skara, Sweden, 211–245. https://doi.org/10.1079/9780851993973.0211
Gere, T. és Csányi, V. (2001): Gazdasági állatok viselkedése I., Általános etológia. Mezőgazdasági Budapest: Szaktudás Kiadó, 66–67.
Györkös, I., Kovács, K. (2004): Az emberi gondozás hatása a borjak viselkedésére. Állattenyésztés és Takarmányozás, 53(4) 337–355.
Horváth, Z. (2001): Kézikönyv az Európai Unióról; Magyar Országgyűlés Külügyi Hivatala; pp. 265–267.
Hass, C.C., Jenni, D.A. (1993): Social play among juvenile Bighorn sheep: structure, development and relationship to adult behavior. Ethology, 93(2) 105–116. https://doi.org/10.1111/j.1439-0310.1993.tb00982.x
Kent, J.P. (1995): Birth sex ratios in sheep over nine lambing seasons: 7–9 years and the effect of ageing. Behavioural Ecology and Sociobiology, 36. 101–104. https://doi.org/10.1007/s002650050129
Keszthelyi, T., Simon, M., Jávor, A. (1987): Adatok a fésűsmerinó juhok anyai viselkedéséhez. Állattenyésztés és Takarmányozás, 36(2) 175–182.
Kovács, P. (1993): Initial experiences about the breeding of the imported Awassi sheep in Bakonszeg /Hungary/; In: Proceedings of the 5th Internacional Symposium on Machine Milking of Small Ruminants, Hungary; Edited by: S. Kukovics; p. 225–233.
Markowitz, T.M., Dally, M.R., Gursky, K., Price, E.O. (1998): Early handling increases lamb affinity for humans. Animal Behaviour, 55(3) 573–587. https://doi.org/10.1006/anbe.1997.0640
Mihálka, T., Belák, S. (1982): A juhhústermelés növelésének útjai. In: Horn, A., Keserű, J., Szentmihályi, S. (1982): Állattenyésztésünk fejlesztésének lehetőségei. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 291.
Molnár, A. (1999): Bárány és növendéknevelési technológia; ATK-FVM Agrárszaktanácsadási Füzetek; Herceghalom, 1999.
Napolitano, F., Braghieri, A., Cifuni, G. F., Pacelli, C., Girolami, A. (2002): Behaviour and meat production of organically farmed unweaned lambs. Small Ruminant Research, 43(2) 179–184. https://doi.org/10.1016/S0921-4488(02)00015-9
Nowak, R. (1990): Development of mother discrimination in single and twin-born lambs. Developmental Psychobiology, 22(8) 833–845. https://doi.org/10.1002/dev.420220807
Nowak, R., Murphy, T. M., Lindsay, D. R., Alster, P., Andersson R., Uvnäs-Moberg, K. (1997/a): Development of a preferential relationship with the mother by the newborn lamb: importance of the sucking activity. Physiological Behaviour, 62(4) 681–688. https://doi.org/10.1016/S0031-9384(97)00079-6
Nowak, R., Orgeur, P., Pikketty, V., Alster, P., Andersson, R., Uvnäs-Moberg, K. (1997/b): Plasma cholecystokinin concentrations in 3-day-old lambs: effect of the duration of fasting preceding a sucking bout. Reprod. Nutr. Dev., 37(5) 51–558. https://doi.org/10.1051/rnd:19970506
Pedersen, V. (1993): Effect of different post-weaning handling procedures on the later behaviour of silver foxes. Applied Animal Behav. Sci., 37(3) 239–250. https://doi.org/10.1016/0168-1591(93)90114-5
Pelle, E., Papp, J., Kollár, N., Mucsi, I., Borsi, J. (1989): Az eltérő nagyságú csoportokban, férőhelyen hizlalt bárányok viselkedése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 38(5) 439–446.
Porter, R.H., Nowak, R., Orgeur, P. (1995): Influence of conspecific age-mate on distress bleating by lambs. Applied Animal Behav. Sci., 45(3–4) 239–244. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)00630-B
Sevi, A., Napolitano, F., Casamassima, D., Annichiarico, G., Quarantelli, T., De Paola, R. (1999): Effect of gradual transition from maternal to reconstituted milk on behavioural, endocrine and immune responses of lanbs. Applied Animal Behaviour Science, 64(4) 249–259. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(99)00042-8
Shillito, E., Alexander, G. (1975): Mutual recognition amongst ewes and lambs of four breeds of sheep (Ovis aries). Applied Animal Ethology, 1(2) 151–165. https://doi.org/10.1016/0304-3762(75)90084-X
Shipka, M.P., Ford, S.P. (1991): Relationship of circulating estrogen and progesteron concentrations during late pregnancy and the onset phase f maternal behavior in the ewe. Applied Animal Behaviour Science, 31(1–2) 91–99. https://doi.org/10.1016/0168-1591(91)90156-R
Skjervold, H. (1979): Causes of variation in sex ratio and sex combination in multiple births in sheep. Livestock Production Science, 6(4) 387–396. https://doi.org/10.1016/0301-6226(79)90006-X
Széky, P. (1979): Etológia. Budapest: Natura Kiadó, p. 216.
Szűcs, E., Molnár, I., Wéberné, Forgony Á., Szöllősi, I., Kishonti, L. (1979): A borjak kölcsönös szopásának megelőzése. Magyar Mezőgazdaság, 34(32) 20–21.
Veress, L., Jankowski, ST., Schwark, H.J. (1982): Juhtenyésztők kézikönyve. Budapest: Mezőgazda Kiadó, p. 205.
Walser, E.S., Williams, T. (1986): Pair association in twin lambs before and after weaning. Applied Animal Behav. Sci., 15(3) 241–245. https://doi.org/10.1016/0168-1591(86)90094-8
Weller, A., Feldman, R. (2003): Emotion regulation and touch in infants: the role of cholecystokinin and opioids. Peptides, 24(5) 779–788. https://doi.org/10.1016/S0196-9781(03)00118-9
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Bodnár Ákos
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat a nyílt hozzáférés elvei szerint működik, cikkeire ugyanakkor a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
