Anyai hatás szerepe a lótenyésztésben
DOI:
https://doi.org/10.17205/aweth.5276Kulcsszavak:
genetika, lótenyésztés, anyagi hatás, szelekcióAbsztrakt
A ló tenyésztése a pontos tenyészcél megfogalmazásával kezdődik. A hosszú, több évtizedes – számos fajta esetében évszázados – tenyésztői munka során kialakított küllemi- és vérmérsékletbeli adottságok meghatározzák, hogy az adott fajta egyedei milyen területen használhatóak sikeresen. A megfelelő fajta használata és azon belül, az állomány pontos ismerete alapvető fontosságú a sikeres tenyésztői munkában. Az anyai hatás jelensége a lótenyésztés gyakorlatában is nagy jelentőséggel bír. Genetikai törvényszerűség, hogy egy-egy kiemelkedő kancacsalád középszerű ivadéka sokkal többet ér a tenyésztésben, mint egy gyenge család pluszvariáns utóda. A kanca hatásának ismerete, továbbá objektív vizsgálata, mérvadó ismeretet és tudást jelenthet a tenyésztő számára. A genetikai tényezők és egyéb, az úgynevezett anyai hatás körébe tartozó faktorok révén a kanca nagymértékben határozza meg az utód küllemi és viselkedésbeli adottságait.
A megfelelő kancaállomány révén értékes tulajdonságok őrizhetők meg és tarthatóak fenn egy tenyészetben. A kancahatás vizsgálata eszköz lehet arra, hogy a tenyészetek pontos elképzelések és kritériumok mentén tudják állományukat alakítani, annak érdekében, hogy sikeresen tudjanak olyan lovakat tenyészteni, amelyek megfelelnek a tenyésztői, illetve piaci elvárásoknak. A sikeres tenyésztői munkához nem elegendő egy kiemelkedő adottságokkal és eredményekkel rendelkező mén használata, figyelmen kívül hagyva a kancacsalád minőségét, hanem kulcsfontosságú a tenyésztési céloknak megfelelő kancák kiválasztása, ezáltal biztosítva erős alapot a tenyészetnek.
Hivatkozások
Barrey, É., Desliens, F., Poirel, D., Biau, S., LeMaire, S.A., Rivero, J.L., Langlois, B. (2002). Early evaluation of dressage ability in different breeds. Equine Veterinary Journal, 34. (S34), 319-324. https://doi.org/10.1111/j.2042-3306.2002.tb05440.x
Bene Sz., Giczi A., Polgár J.P. (2013) Különböző fajtájú lovak fotometriás eljárással felvett testméretei és ízületi szögei. 2. közlemény: A mérések módszertana. Állattenyésztés és Takarmányozás 62. 136-151.
Bower, M.A., Whitten, M., Nisbet R.E.R., Spencer, M., Dominy, K.M., Murphy, A.M. (2013): Thoroughbred racehorse mitochondrial DNA demonstrates closer than expected links between maternal genetic history and pedigree records. Journal of Animal Breeding and Genetics, 130. 227-235. https://doi.org/10.1111/j.1439-0388.2012.01018.x
Cameron E.Z., Linklater W.L., Stafford K.J., Minot E.O. (2008): Maternal investment results in better foal condition through increased play behaviour in horses. Animal Behaviour, 76. 1511-1518. https://doi.org/10.1016/j.anbehav.2008.07.009
Chavatte-Palmer, P., Duvaux-Ponter, C. (2011): Shortterm effects of maternal feed restriction during pregnancy on goat kid morphology, metabolism, and behavior. Journal Animal Science, 89. 2154-2163. https://doi.org/10.2527/jas.2010-3374
Cooper, J.J., Albentosa, M.J. (2005): Behavioural adaptation in the domestic horse: potential role of apparently abnormal responses including stereotypic behaviour. Livestock Production Science, 92. 2. 177-182. https://doi.org/10.1016/j.livprodsci.2004.11.017
Crowell-Davis, S.L., Houpt, K.A., Carnevale, J. (1985): Feeding and drinking behavior of mares and foals with free access to pasture and water. Journal of Animal Science, 60. 883-889. https://doi.org/10.2527/jas1985.604883x
Csekonics J. (1817): Praktische Grundsatze die Pferdezucht betreffend, Pesth, 250 p.
Falus A., László V., Oberfrank F., Pap E., Szalai Cs., Tóth S. (2014): Genetika és genomika. Typotex Kiadó, Budapest, 188 p.
Freeman, E.D, Larsen, R.T, Clegg,K., McMillan, B.R. (2013): Long-Lasting Effects of Maternal Condition in Free-Ranging Cervids. PLoS ONE, 8. 3. 58373. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0058373
Hausberger, M., Bruderer, C., Le Scolan, N., Pierre, J.-S. (2004): Interplay between environmental and genetic factors in temperament/personality traits in horses (Equus caballus). Journal of Comparative Psychology, 118. 434-446. https://doi.org/10.1037/0735-7036.118.4.434
Henry, S., Hemery, D., Richard, M.-A., Hausberger, M. (2005): Human-mare relationships and behaviour of foals toward humans. Applied Animal Behaviour Science, 93. 341-362. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2005.01.008
Huizinga, H.A. Boukamp, M. and Smolders, G. (1990): Estimated parameters of field performance testing of mares from the Dutch Warmblood riding horse population. Livestock Production Science, 26. 291-299. https://doi.org/10.1016/0301-6226(90)90066-F
Jámbor P., Bokor Á., Györgypál Z., Németh K., Rétháti Gy., Darvas C., Stefler J. (2009): A hippoterápiára alkalmas ló értékmérő tulajdonságai, Lovas Nemzet, 15. 4. 34-36.
Kay, R. (2012): The use of heart rate variability measurements as a non-invasive method of assessing affective state in horses. Doktori (PhD) értekezés, Nottingham Trent University, Nottingham, 283 p.
King, S.R.B., Gurnell, J. (2007): Scent-marking behaviour by stallions: an assessment of function in a reintroduced population of Przewalski horses (Equus ferus przewalskii). Journal of Zoology, 272. 1. 30-36. https://doi.org/10.1111/j.1469-7998.2006.00243.x
Koterba, A.M, Brewer, B.D., Tarplee, F.A. (1984): Clinical and clinicopathological characteristics of the septicaemic neonatal foal: review of 38 cases. Equine Veterinary Journal, 16. 376-382. https://doi.org/10.1111/j.2042-3306.1984.tb01950.x
Ladoukakis, E.D., Zouros, E. (2017): Evolution and inheritance of animal mitochondrial DNA: Rules and exceptions. Journal of Biological Research-Thessaloniki, 24. 2. https://doi.org/10.1186/s40709-017-0060-4
Lloyd, A.S., Martin, J.E., Bornett-Gauci, H.L.I., Wilkinson, R.G. (2008): Horse personality: Variation between breeds . Applied Animal Behaviour Science, 112. 369-383. https://doi.org/10.1016/j.applanim.2007.08.010
Maestripieri, D., Mateo, J.M. (2009): Maternal effects in mammals. University of Chicago Press. Chicago, IL, p. 20. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226501222.001.0001
McAdam, A.G., Boutin, S., Reale, D., Berteaux, D., (2002): Maternal effects and the potential for evolution in a natural population of animals, Evolution, 56. 4. 846-851. https://doi.org/10.1111/j.0014-3820.2002.tb01396.x
Mihók S. (2005): A sport- és a versenyló szelekciója, Debrecen, Agrártudományi Közlemények, 2005. 18.
Miller, R.M. (2011): Értsük meg a ló viselkedését!. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 128 p.
Nicol, C.J. (1995): The social transmission of information and behaviour. Applied Animal Behaviour Science, 44. 79-98. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)00607-T
Oki, H., Kusunose, R., Nakaoka, H. (2007): Estimation of heritability and genetic correlation for behavioural responses by Gibbs sampling in the Thoroughbred racehorse. The Journal of Animal Breeding and Genetics, 124. 4. 185-91. https://doi.org/10.1111/j.1439-0388.2007.00659.x
Peugnet, P., Robles, M., Wimel, L., Tarrade, A., Chavatte-Palmer, P. (2016): Management of the pregnant mare and long-term consequences on the offspring, Theriogenology, 86. 1. 99-109. https://doi.org/10.1016/j.theriogenology.2016.01.028
Próchniak, T., Rozempolska-Rucińska, I., Zięba, G. (2019): Maternal effect on sports performance traits in horses, Czech Journal of Animal Science, 64. 8. 361-365. https://doi.org/10.17221/156/2018-CJAS
Ribo, S., Ramon-Krauel, M., Palacios-Marin, I., Diaz, R., Lerin, C., & Jiménez-Chillarón, J. C. (2019). Epigenetic inheritance of type 2 diabetes. In Transgenerational Epigenetics Academic Press., 439-462. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-816363-4.00021-3
Robles, M., Chavatte-Palmer, P. (2017) Does maternal size, nutrition and metabolic status affect offspring production traits in domestic species?.31. Annual Meeting of the Brazilian Embryo technology Society (SBTE), Brazilian Embryo Technology Society, Cabo de Santo Agostinho, Brazil, 2017.Aug., p.11 https://doi.org/10.21451/1984-3143-AR996
Strabel, T., Misztal, I., Bertrand, J. K. (2001): Approximation of reliabilities for multiple-trait model with maternal effects. Animal Science, 79. 833-839. https://doi.org/10.2527/2001.794833x
Szabad J. (2002): Petesejt-citoplazma és anyai hatás, Természet Világa, 133. 12
Tóth S. (2014): Anyai hatás, mitokondriális öröklődés. In: Szalai Cs. (szerk.) Genetika és genomika. Typotex Kiadó, Budapest, 188 p., 68-69.p.
Visser, E.K., van Reenen, C.G., Hopster, H., Schilder, M.B.H., Knaap, J.H., Barneveld, A., Blokhuis, H.J. (2001): Quantifying aspects of young horses' temperament: consistency of behavioural variables. Applied Animal Behaviour Science, 74. 241-258. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(01)00177-0
Waring, G.H. (2003): Horse Behavior. Noyes Publications, New York, 456 p.
Wickens, C., S. A. Brooks (2020): Genetics of Equine Behavioral Traits. Veterinary Clinics Equine, 20. 0739-0749. https://doi.org/10.1016/j.cveq.2020.03.014
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Győri Piroska Andrea, Abayné Hamar Enikő, Nyerges-Bohák Zsófia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
