Tejelő kecskék szociális dominanciája és fejés alatti viselkedése

Szerzők

  • Jessica Ann Ney Humboldt-Universität zu Berlin, Landwirtschaftlich-Gärtnerische Fakultät, Institut für Nutztierwissenschaften, FG Tierhaltungssysteme und Verfahrenstechnik, Philippstr. 13, Haus 10, 10115 Berlin
  • Corinna Müller Humboldt-Universität zu Berlin, Landwirtschaftlich-Gärtnerische Fakultät, Institut für Nutztierwissenschaften, FG Tierhaltungssysteme und Verfahrenstechnik, Philippstr. 13, Haus 10, 10115 Berlin
  • Otto Kaufmann Humboldt-Universität zu Berlin, Landwirtschaftlich-Gärtnerische Fakultät, Institut für Nutztierwissenschaften, FG Tierhaltungssysteme und Verfahrenstechnik, Philippstr. 13, Haus 10, 10115 Berlin

Kulcsszavak:

tejelő kecskék, szociális dominancia, köztes viselkedés, fejési viselkedés, fejési rend, fejés közbeni ösztökélés

Absztrakt

A szociális dominanciát, valamint a fejés alatti viselkedést vizsgálták a szerzők, a Német Fehér Nemesített kecskefajta három állományában. A tanulmány fő célja az volt, hogy elemezze a szociális rangsor, a fejési viselkedés, valamint a kifejt tej mennyisége közti komplex összefüggést. Figyelték továbbá a fejőházi viselkedést eltérő szociális rangszám, valamint a fejés alatti stimuláció (kézi ösztökélés, ösztökélés nélküli fejés, mechanikus ösztökélés) szempontjából is. Azonfelül vizsgálták még a fejés alatt, valamint a fejések közötti viselkedést is. A megfigyelések a reggeli fejések előtt, alatt és után történtek. Mindhárom nyájban körkörös kapcsolatokban meglévő, nem lineáris rangsorokat állapítottak meg. Az előretörők között egyaránt voltak magas rangszámú egyedek éppúgy, mint a legkisebb versenytársak. A szociális rangsor úgy befolyásolta a fejési elrendeződést, hogy a rangsorban előbb álló egyedek megpróbálták megszerezni a fejőház első fejőállásait. A tejhozam és a fejési viselkedés nem függött a szociális rangsortól. Az állatok erősebben tiltakoztak viszont a fejés közbeni mechanikus ösztökélés ellen, ami azt mutatja, hogy ez a módszer kellemetlen számukra.

Információk a szerzőről

  • Jessica Ann Ney, Humboldt-Universität zu Berlin, Landwirtschaftlich-Gärtnerische Fakultät, Institut für Nutztierwissenschaften, FG Tierhaltungssysteme und Verfahrenstechnik, Philippstr. 13, Haus 10, 10115 Berlin

    levelezőszerző
    jessicaney@web.de

Hivatkozások

Addison, W.E., Baker, E. (1982): Agonistic behavior and social organization in a herd of goats as affected by the introduction of non-members. Applied Animal Ethology, 8(6) 527–535. https://doi.org/10.1016/0304-3762(82)90216-4

Anonymous (2003): Artgerechte Ziegenhaltung – Merkblatt Nr. 93. Tierärztliche Vereinigung für Tierschutz e.V., Bramsche.

Barroso, F.G., Alados, C.L., Boza, J. (2000): Social hierarchy in the domestic goat: effect on food habits and production. Applied Animal Behaviour Science, 69(1) 35–53. https://doi.org/10.1016/S0168-1591(00)00113-1

Donaldson, S.L., Albright, J.L., Black, W.C., Ross, M.A., Barth, K.M. (1967): Relationship between entrance order and social dominance in dairy goats. American Zoology, 7. 807.

Engel, J. (1997): Die Bedeutung von Junggesellengruppen für die Haltung von Säbelantilopen (Oryx damma) in Zoologischen Gärten. Dissertations These, Universität Erlangen-Nürnberg.

Escós, J., Alados, C.L., Boza, J. (1993): Leadership in a domestic goat herd. Applied Animal Behaviour Science, 38(1) 41–47. https://doi.org/10.1016/0168-1591(93)90040-V

Feuerriegel, K. (1997): Aspects of oryx behaviour and ist relevance to management. Dissertation thesis, Hamburg University.

Fournier, F., Festa-Bianchet, M. (1995): Social dominance in adult female mountain goats. Animal Behaviour, 49(6) 1449–1459. https://doi.org/10.1016/0003-3472(95)90066-7

Hamann, J., Tolle, A. (1980): Comparison between manual and mechanical stimulation. Milchwissenschaft 35(5) 271–273. https://doi.org/10.3168/jds.S0022-0302(93)77432-9

Hamann, J., Mein, G.A., Wetzel, S. (1993): Teat tissue reactions to milking: effects of vacuum level. Journal of Dairy Science 76: 1040–1046.

Keil, N.M., Sambraus, H.H. (1996): Zum Sozialverhalten von Milchziegen in grossen Gruppen. Archiv für Tierzucht, 39(4) 465–473.

Keil, N.M., Sambraus, H.H. (1998): „Schlichter“ bei sozialen Auseinandersetzungen von Hausziegen. Zeitschrift für Säugetierkunde, 63. 266–272.

Masteller, M.A., Bailey, J.A. (1988): Agonistic Behaviour among mountain goats foraging in winter. Canadian Journal of Zoology, 66(11) 2585–2588. https://doi.org/10.1139/z88-381

Patón, D., Martín, L., Cereijo, M., Rota, A., Rojas, A., Tovar, J. (1995): Relationship between rank order and productive parameters in Verata goats during milking. Animal Science, 61(3) 545–551. https://doi.org/10.1017/S1357729800014120

Ross, S., Scott, J.P. (1949): Relationships between dominance and control of movements in goats. Journal of Comparative Physiological Psychology, 42(2) 75–80. https://doi.org/10.1037/h0056526

Sambraus, H.H. (1971): Das Sozialverhalten von domestizierten Ziegen. Zeitschrift für Säugetierkunde, 36. 220–224.

Sambraus, H.H. (1991): Nutztierkunde. Verlag Eugen Ulmer GmbH & Co., Stuttgart.

Sambraus, H.H., Keil, N.M. (1997): Die Konstanz der Melkordnung von Ziegen in großen Gruppen. Journal of Animal Breeding and Genetics, 114(1–6) 397–404. https://doi.org/10.1111/j.1439-0388.1997.tb00525.x

Shank, C.C. (1972): Some aspects of social behaviour in a population of feral goats (Capra hircus). Zeitschrift für Tierpsychologie, 30(5) 488–528. https://doi.org/10.1111/j.1439-0310.1972.tb00876.x

Stewart, J.C., Scott, J.P. (1947): Lack of correlation between leadership and dominance relationship in a herd of goats. Journal of Comparative and Physiological Psychology, 40(4) 255–264. https://doi.org/10.1037/h0060710

Letöltések

Megjelent

2009-03-26

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Ney, J. A., Müller, C., & Kaufmann, O. (2009). Tejelő kecskék szociális dominanciája és fejés alatti viselkedése. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 5(1), 22-38. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6840

Hasonló cikkek

1-10 a 104-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei