Magyar tarka szarvasmarha vágóértéke és a röntgen komputer tomográfiás vizsgálattal nyert adatok közötti összefüggések elemzése
Kulcsszavak:
szarvasmarha, vágóérték, röntgen komputer tomográfiaAbsztrakt
Jelen kísérletben a rostélyosból a 11. és 13. borda között kivágott hármas-bordarész röntgen komputer tomográfiás vizsgálattal megállapított szöveti összetétele és a magyar tarka hízóbikák vágóértékét meghatározó tulajdonságok közötti összefüggések feltárását tűztük ki célul. Vizsgálataink során 30 magyar tarka bikát átlagosan 300 kg-os élősúlyban és 275 napos életkorban állítottunk hízóba, és három csoportba osztva, eltérő tömegtakarmány és abrak arányú (Kontroll = 670:330;
A csoport = 750:250; B csoport = 800:200g/kg szárazanyag) takarmányadagon hizlaltuk. Az A és a B csoportok abrak adagja 25%-os lenmagdarás kiegészítést tartalmazott. Az eredményeink szerint a takarmányozás (tömegtakarmány és abrak arány, lenmagdarás kiegészítés) a hízékonysági, a vágási tulajdonságokat és a vágóhídi bontással, valamint a CT- vizsgálattal megállapított szöveti összetételt szignifikánsan nem befolyásolta. A hosszú hátizom átlagterülete és izomterülete a 12. bordánál a legnagyobb, míg a zsírterülete a 11. borda síkjában készült felvételeken. A vágott test hús, csont és faggyútartalma valamint a hármas-bordarész CT-vizsgálattal kapott izom, zsír és csontszövet aránya között sorrendben r = 0,88 illetve r = 0,71 r = 0,93 szorosságú összefüggést kaptunk. A EUROP izmoltsági kategóriák a CT-vizsgálattal megállapított jellemzőkkel nem mutattak kapcsolatot. A EUROP faggyússági osztályok viszont mind a hármasborda CT-izom és CT-zsírtartalmával, mind a hosszú hátizom CT-izom és CT-zsír százalékával ellentétes irányú, de szignifikáns összefüggést mutattak. A vágási súly, a hasított féltestek súlya a vágási kihozatal és a hármas-bordarész CT-vel meghatározott izomszövete között gyenge és szoros (r = 0,37–0,69) korrelációs kapcsolatot tapasztaltunk. A vágási kihozatal gyenge, pozitív (r = 0,37–0,39) összefüggést mutatott a hármas-bordarész és a hosszú hátizom izomszövetével. A négy lábvég százaléka a hármasborda CT-csont arányával (r = 0,57), a vesefaggyú százalék a hármasborda CT-zsírtartalmával (r = 0,79) korrelált. A kapott eredmények – a korábbi vizsgálatokkal megegyezően – igazolják a vágott testben lévő színhús és faggyú megbízható előrejelzését CT-vizsgálattal, eltérő takarmányozás esetén is.
Hivatkozások
Aharoni, Y., Orlov, A., Brosh, A. (2004): Effects of high-forage content and oilseed supplementation of fattening diets on conjugated linoleic acid (CLA) and trans fatty acids profile of beef lipid fractions. Animal Feed Science and Technology, 117(1–2) 43–60. https://doi.org/10.1016/j.anifeedsci.2004.07.019
Alhassan, W.S., Buchanan-Smith, H.J.G., Usborne, W.R., Ashton, G.C., Smith, G.C. (1975): Predicting empty body composition of cattle from carcass weight and rib cut composition. Can. J. Anim. Sci., 55(3) 369–376. https://doi.org/10.4141/cjas75-045
Bartle S.J., Preston R.L., Miller M.F. (1994): Dietary energy source and density: Effects of roughage source, roughage equivalent, tallow level, and steer type on feedlot performance and carcass characteristics. J. Anim. Sci., 72(8) 1943–1953. https://doi.org/10.2527/1994.7281943x
Bartoň, L., Marounek, M., Kudrna, V., Bureš D., Zahrádková R. (2007): Growth performance and fatty acid profiles of intramuscular and subcutaneous fat from Limousin and Charolais heifers fed extruded linseed. Meat Sci., 76(3) 517–523. https://doi.org/10.1016/j.meatsci.2007.01.005
Bozó S., Klosz T., Sárdi J., Rada K., Tímár L.(1995): Vágómarhák csontos húsának kereskedelmi bontás szerinti összetétele. Kézikönyv. ÁTK., Herceghalom, 1–111.
De Campeneere, S., L.O. Fiemsa, G. Van de Voorde, J.M. Vanacker, Ch. V. Boucqué, Demeyer, D.I. (1999): Estimation of chemical carcass composition from 8th rib characteristics with Belgian blue double-muscled bulls. Meat Sci. 51(1) 27–33. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(98)00093-X
Debreceni S., Keleti E., Villányi L., Bölcskey K. (2000): Húsminőség és minőségbiztosítási követelmények a húsmarhatartásban. Húsmarhatenyésztésünk az Európai Uniós csatlakozás küszöbén. Tudományos konferencia a MTA Székházában. 2000. november 15. In: Állattenyésztés és Takarmányozás, 2000. 6. 543–555.
Drouillard, J.S., Seyfert, M.A., Good, E.J., Loe, E.R., Depenbusch B., Daubert R. (2004): Flaxseed for finishing beef cattle: Effects on animal performance, carcass quality, and meat composition. Proc. 60th Flax Inst., Fargo, ND. Flax Inst., Dep. Plant Sci., Fargo, ND. 108–117.
Ender, K., Augustini, C. (1998): Schlachttierwert von Rind und Kalb In: Branscheid, W., Honikel, K.O., Lengerken von, G., Drochner, W., Troeger, K.: Qualität von Fleisch und Fleischwaren, Bd. 1, Deutscher Fachverlag Frankfurt/M
Hankins, O.G., Howe, P.E. (1946): Estimation of the composition of beef carcasses and cuts. [T.B.]: United Sates Department of Agriculture, 1–19 (Technical Bulletin-USDA, 926).
Harangi S., Béri B., Gazdóf K., Czeglédi L. (2008): Különböző genotípusú növendékbikák sajátteljesítményvizsgálat alatti teljesítményének értékelése. Animal welfare, etológia és teartástechnológia (AWETH). 4: 128–136.
Henning, M., Hüster, E., Baulain, U., Kallweit, E. (1991): Evaluation of porcine body composition during growth by means of Magnetic Resonance Tomography (MRT). 42nd Annual Meeting of the EAAP, Berlin, September 8–12.
Holló G. (1997): Modell vizsgálat a szarvasmarha vágóértékének becslésére, a komputeres röntgen tomográfia (CT) alkalmazásával. TDK dolgozat, Gödöllő
Holló G. (2001): A szarvasmarha vágóértékének és testösszetételének becslése digitális képalkotó eszközök (CT, MR) alkalmazásával. PhD disszertáció. Gödöllő
Holló I., Holló G. (2008): A kaposvári hizlalási kísérletek eredményei. XIII. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás. Keszthely, 2008. november 13.
Holló G., Nuernberg, K., Ender, K., Seregi J., Holló I., Repa I. (2007): Results of X-ray computer tomography (CT) examination of young calves in relation to slaughter traits. Proc. of the 58th Annual Meeting of EAAP, Dublin, Ireland, August 26–29. 373.
Holló G., Repa I., Tőzsér J., Szőcs E.(1998): A szarvasmarha hasított testek színhústartalmának becslése számítógépes rétegvizsgálattal és adypocita morfometria alkalmazásával. Állattenyésztés és Takarmányozás. 47. 545–552.
Holló G., Szőcs E., Tőzsér J., Holló I., Repa I. (2007): Application of X-ray Computer Tomography (CT) in Cattle Production. Asian-Australasian J Anim. Sci., 20(12) 1901–1909. https://doi.org/10.5713/ajas.2007.1901
Húth B., Füller I., Harmat Á. (2008): Hol tart a magyar tarka tenyésztés; erősségek, fejlesztési irányok és perspektívák. Animal welfare, etológia és tartástechnológia (AWETH). 4(3) 137–141.
Mach, N., Devant, M., Díaz, I., Font-Furnols, M., Oliver, M.A., García J.A., Bach A. (2006): Increasing the amount of n-3 fatty acid in meat from young Holstein bulls through nutrition. J Anim Sci., 84(11) 3039–3048. https://doi.org/10.2527/jas.2005-632
Maddock, T.D., Bauer, M.L., Koch, K.B., Anderson, V.L., Maddock, R.J., Barceló-Coblijn, G., Murphy, E.J., Lardy, G.P. (2006): Effect of processing flax in beef feedlot diets on performance, carcass characteristics, and trained sensory panel ratings. J. Anim Sci., 84(6) 1544–1551. https://doi.org/10.2527/2006.8461544x
Mandell, I.B., Buchanan-Smith, J.G., Campbell, C.P. (1998): Effects of forage vs. grain feeding on carcass characteristics, fatty acid composition, and beef quality in Limousin-cross steers when time on feed is controlled. J. Anim. Sci., 76(10) 2619–2630. https://doi.org/10.2527/1998.76102619x
Marino, R., Albenzio, M., Braghieri, A., Muscio, A., Sevi, A. (2006): Organic farming: effects of forage to concentrate ratio and ageing time on meat quality of Podolian young bulls. Livest Sci., 102(1–2) 42–50. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2005.11.004
Mitchell, A.D., Solomon, M.B., Rumsey, T.S. (1997): Composition analysis of beef rib sections by dual-energy X-ray absorptiometry. Meat Sci., 47(1–2) 115–124. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(97)00045-4
Magyar Szabvány (1977): 6935–77.
Noci, F., O’Kiely, P., Monahan, F.J., Stanton, C., Moloney, A.P. (2005): Conjugated linoleic acid concentration in M. Longissimus dorsi from heifers offered sunflower oil-based concentrates and conserved forages. Meat Sci., 69(3) 509–518. https://doi.org/10.1016/j.meatsci.2004.09.006
Paulino, P.V.R., S.C.V. Filho, M.A.L. Costa, M.F. Paulino, K.A. Magalha˜es, E. Detmann, R.F. D. Valadares, M.O. Porto, Andreatta K. (2005): Validation of the 9–11th rib cut to estimate the chemical composition of the dressed carcass and of the whole empty body of Zebu cattle. Liv. Prod. Sci., 93(3) 245–253. https://doi.org/10.1016/j.livprodsci.2004.10.005
Polgár J.P., Füller, I., Húth B., Lengyel Z., Stefler J.(2004): Examintation of fattening and slaughter results of Hungarian Simmental bulls. Book of abstracts of the 55th Annual Meeting of the European Association for Animal production. Bled, Slovenia, 5–9 September. 204.
Polgár J.P., Wagenhoffer Zs., Grubics Zs., Hornyák Z., Török M., Lengyel Z., Szabó F. (2005): Red angus F1 és R1 hízómarhák vágási és csontozási eredményeinek értékelése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 54. 109–20.
Polgár J.P. (2007): Magyar tarka növendékbikák hizlalási és vágási teljesítménye. Magyar tarka, 7. 16–18.
Preston, T.R., Willis, M.B. (1982): Intensive beef production. Second Edition, Pergamon Press, Oxford – New York – Sydney – Paris – Frankfurt.
Razminowicz, R.H., Kreuzer, M., Leuenberger, H., Scheeder, M.R.L. (2008): Efficiency of extruded linseed for the finishing of grass-fed steers to counteract a decline of omega-3 fatty acids in the beef. Livest. Sci., 114(2–3) 150–163. https://doi.org/10.1016/j.livsci.2007.04.019
Rius-Vilarrasa, E., Bünger, L., Maltin, C., Matthews, K.R., Roehe R. (2009): Evaluation of Video Image Analysis (VIA) technology to predict meat yield of sheep carcasses on-line under UK abattoir conditions. Meat Sci., 82(1) 94–100. https://doi.org/10.1016/j.meatsci.2008.12.009
Somogyi T. (2008): Különböző szarvasmarha fajták hízékonyságának és vágóértékének összehasonlítása. TDK dolgozat. Kaposvár, 55.
Szabó F. (szerk.) (1998): Húsmarhatenyésztés. Mezőgazda Kiadó Budapest.
Szabó F., Fekete Zs., Fördős A., Zsuppán Zs., Kanyar R., Török M., Polgár J.P., Bene Sz. (2008): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák hizlalási és vágási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 523–535.
Szőcs E. (1998): Vágómarha és marhahús minősítés. In: Szabó F. (szerk.) Húsmarhatenyésztés Mezőgazda Kiadó Budapest. 308–334.
Szőcs E. (2002): Vágóállat- és húsminőség Szaktudás Kiadóház Rt., Budapest.
Török M., Polgár J.P., Kocsi Gy., Farkas V., Szabó F. (2009): Correlation of ultrasonic measured ribeye areaand fat thickness to the certain traits measured on slaughtered bulls (Short Communication) Arch Tierz., 52(1) 23–27 https://doi.org/10.5194/aab-52-23-2009
Tőzsér J., Domokos Z., Bujdosó M., Szentléleki A., Bakus G., Zándoki R., Minorics R. (2004a): Hosszú hátizom területének mérése real-time ultrahangkészülékkel a charolais fajtában. Acta Agraria Kaposváriensis, 8. 11–21.
Tőzsér, J., Holló, G., Holló, I., Mosoni, P., Domokos, Z., Repa, I. Seregi, J. Bölcskey, K. (2004b): A marhahús márványozottságának objektív értékelése vágás után videokép-elemző programmal. A Hús, 3. 190–193.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Holló Gabriella, Egri Edit, Repa Imre, Holló István
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
